Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-05 / 1. szám

zetii legyen e folytonos reformáció ? A uégeél: az egy akol és egy pásztor eluének gyakorlati megualósitása, az összes ker. Jelekezetek együtt munkálása, az alap pe:lig: uisszatérés a kijelentés, a biblia örök fundamentumára: tanítás, szeruezet és fegyelem tekintetében. Ez az uj reformáció! A reformátorok munkája nem teljes és nem befejezett munka. Nekünk nem szabad megállanunk &e Luthernél, se Haluinnál, se a tridenti zsinat határozatainál, nelúink uissza kell térnünk teljesen az egyedüli biztos alapra a bibliára, fiz új reformáció feladatait euangelikus egyházunk szempontjából uizsgálom. Az ideáltól — sajnos — mi is eltértünk, mellékuágányokra kerültünk s ma uigan euezünk a hierarchiai egyház szeruezet felél 1. Tanitás dolgában hiuen ragaszkodunk a kijelentéshez — kizárólag a bibliához — s e tekintetben méltók uagyunk az apostoli ker. egyház eluéhez. fi tanitás nyelue tekintetében azonban messze estünk a szentírási élettől s nagy koncessiókai tettünk az állammal ualó szöueikezésünknek. Az anyanyeiuen ualó igehirdetés bűn uolt egy időben s ^szószéket, a templomot sok helyt a legtürelmetlenebb magyarosítás eszközeiué tették. Ki is ürült a templom szépen nem egy helyt, fiz anyanyelu üldözésének gyümölcse most érik azok gyönyörűségére, a kik a politikát a templomba uitték, a kik még abba is auatkoztak, miképen beszélget az ember Istenéuel. A gyümölcs, látjuk, elég fanyar. Az új reformáció az anyanyelu jogait az istentiszteleti életben teljes egészükben uisszaállitja s a templomot politikai kufárok rendelkezésére nem bocsátja. A templom Istennek háza — abban olyan nyeluen érintkezik mindenki Istenéuel, a milyenen néki jól esik. Ez az euangelium szelleme s az egyén joga 1 2. Egyházi szeruezetünk tekintetében messze esiünk az ideáltól, az apostoli kor egyházszeruezetétől. Mert az euangeliumi szellem, az egyet, papság elue legtisztábban az apostoli ker. egyházban jutott éruényre. Valljuk ugyan a fejlődés eluét, de — sajnos — a szeruezet terén mutatkozó fejlődés egyszersmind elíáuozás is uolt az ideáltól s igy fejlődött ki a római egyházban a hierarchiai egyházszeruezet s igy fejlődik mi nálunk is az egyébként demokratikus szeruezet a hierarchismus felé. Az apostoli kor ker. egyházában a gyülekezet minden egyes tagja : királyi papság, szent nép. Valamennyi a Krisztus meguáltottja, tanituánya. Azért eleintén az igehirdetés joga is mindenkié. Nincs különbség. Később a szent keduéért hiuálaszt a gyülekezet a saját kebeléből néhány hitbuzgó férfiút e szent szolgálat eluégzé1919 sére. E férfiakat az apostolok ayatják fel imádkozással, böjtöléssel, kézrátételiel a szent tisztségre. Ezek az episcopusok nagy presbyterek. Ezek látják el az istentiszteleti életet, intízik a gyülekezeti szereietteuékenységet, gy-iWorolják az egyházfegyelmet s intézik a hiuehkel egyetértésben a gyülekezet ügyeit. Euangelikus egyházunk római kath. befolyás alatt külömbséget tesz: egyházi és uilági elem között s felborítja a királyi papság eluét. (clerus és laikus.) E biblia ellenes eljárást tetézi azzal, hogy szeruezetének minden fokán a (nem létező!) uilági elemnek képuiselőt állit a felügyelök személyében! Esperes, püspök nem primus inter pares, de méltóság, a kiknek méltóságát egyházi töruények uédelmeaikl Szó uan állandó püspöki székhelyről. Még a dus jauadalom, no meg a cingulum hiányzik s benne uagyunk a klerikalismusban akkor, midőn a római kath. egyház maga igyekszik lerontani biblia ellenes szeruezetét! Az uj reformáció az egyház szeruezetét uisszahelyezi a Szent írás s az ap. ker. egyház alapjaira. Kiküszöböli az egyházi és uilági elem között ualó külömbség tétélt s eszel az u. n. uilági elem képuiselőjét is. fiz egyház ügyeit az arra rendelt egyén, a lelkész látja el a gyülekezete hiueiuel egyetértésben. A felsőbb fokozatokon szintén ez az elu éruényesül. Esperes és püspök záros időre uálaszíatik, mely idő rnuíöa újból meg nem uálaszíható — a püspöki székhely állandósításának gondolatát ez alapon elueti. A fegyelem gyakorlása az apostoli kor keresztyén egyházaiban a Szentiratok szellemében történt: intés, feddés, egy ideig ualó kizárás s majd a uégleges szakítás, kizárás a közösségből. A mi euangelikus egyházunk az állammal ualó szöuetsége köuetkeztében a fegyelem gyakorlásánál - félre dobua azt a bibliai szellemet, mely őí kötelezi, a legauruább eszközöket használja. Nem ismer megbízást — kiuéíel nélkül a megtartás eluét alkalmazza. Eszközei: birság, uégreliajtó és csendőr! Szinte undor fog el, midőn az E. A. töruénykezési részét oluasom. Látszik, hogy ügyuéd csinálta, kinek fogalma sem uolt az euangelium' szelleméről. Az uj reformáció a fegyelem tekintetében ragaszkodik az euangelium szelleméhez, a bűnöst jauitani s nem sújtani igyekszik. Eszközei azok, a melyeket az apostoli kor egyháza használt. Az egyházi fegyelem az egyházközségben a gyülekezet hatáskörében, felsőbb szeruezeti fokon megfelelő szeruezet hatáskörében marad. Ualó igazság, ha a ker. egyházak kizárólag az egyetlen biztos alapra: a bibliában foglalt isteni kijelentésre helyezkednek tanítás, szeruezet, élet és fegyelem tekintetében: az együttműködés biztcEVANGELIKLB ŐRÁLLÓ