Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-05 / 1. szám

EVANGELIKUS ORALLO 1ÍJÍ3 hogy nemzetiségi kérdések egyik oldalról se zauarják meg az egyház békés életéi és nyugalmát. Különben is a^ egyháznak a közel jouőben önmaga kiépítése,lesz a legfőbb feladata és kötelessége. fiz euangéliomban rejlő mérhetetlen sok erkölcsi erőt nem szabad kiaknázatlanul hagynunk. A templomi szószék és a lagymatagul uégzett iskolai uallástanitás nem elegendő egyházunk életnyiluánulásainak kifejtésére. Több mozgékonyságot kell mutatnunk az euangéliom terjesztésében. Euégből a belmisszionáiás minden lehető eszközét és minden kínálkozó módját meg kell ragadnunk a hinek lelkéhez ualó férkőzésre. fiz Órálió erős agitációí kiuán kifejteni a belmiszsziói munkálkodás minden téren ualó megkezdése érdekében. Erre anná! nagyobb szükségünk uan, mert egyes társadalmi irányzatok és politikai pártok a uallástanitás iskolai folytatása és a felekezeti iskolák fenntartása ellen foglaltak állást. Mi ezekkel szemben a régi uiszonyok fönnmaradását köueteljük. De nem a régi szellemben. El kell ismernünk, hogy a felekezeti iskolák nagy áldozatokkal ualó fenntartása alig érdemes akkor, ha azok az iskolák nem szolgálják teljes erőuel egyházunk érdekeit é>s nem *iíépuiselik szellemét. Viszont el kell ismernünk azt is, hogy az iskolák és a bennük uégzett uallástanitás nem lehetnek kútfeje a társadalmi békételenségeknek és felekezetközi uiszálykodásoknak. Őrálló tisztünkből folyólag hluen fogunk őrködni nemcsak iskoláink megtartásán, hanem az iskolák igaz euangéiiomi, tehát a felmiágosodást és a testuéri megértést szolgáló szellemének megőrzésén is. Egyházunknak e iiszta euangéliomi szellem kifejtesésében eddig nagy akadályozója uolt az a körülmény, hogy ugyssóluán csak közigazgatási éietet élt. Az sem uolt ualami nagyon ideális. Mi a közigazgatás egyszerűsítésére és gyorsítására fogunk törekedni, mert ezzel olesóbbsága és pontosabb uolta is uele jár. Különben a közigazgatás gyökeres reformja a zsinat feladata lesz, amit mi készséggel fogunk erre iráAyuló munkájában támogatni. EapunkaKörálló és irányító hiuatásának teljesítésében egy nagyobbkörü szerkesztőbizottság támogatja. Híradása eddig is a legpontosabb, modora eddig is euangéliumi lelkészekhez méltó uolt. E szerkesztőbizottság gondoskodni fog arról, hogy oluasóközfcnségünk minden közérdekű eseményről pontos és gyors értesülést nyerjen s minden kérdésben auatoit tollú és emelkedett szellemmel ítélkező uezérembertől nyerjen irányítást. Ez azonban nem azt jelenti, mintha lápunk bárki elől is elzárná hasábjait. Az Őrálló semm'<féle párt uagy irányzat szolgálatában nem ál'. Teljesen független mindenkitől s csupán csaU az egyház szeretete és szolgálatának jágya irányií-a munkájában. Az egyház szolgálatának szent kötelességéből folyólag igyekszik az egyházközségek belső életének s a lelkészek és a segédlelkészek pragmatikájának megalkotására. E téren sziues örömmel nyitja meg hasábjait a fejtegetések számára. Ugyancsak az egyház érdekében ueszi fei, s folytatja a küzdelmet az 1848. XX. te. becsületes uédrehejtása tárgyában. E tekintetben már most hangsúlyozzuk, hogy az állam és az egyház teljes szétuálasztásának eluéuel is számolunk, de csak ugy tudnánk ezt igazságosnak elismerni, ha előbb minden egyes egyháznak megadják a módot arra, hogy anyagi kötelezettségeit a tulajdon és a kulturális hiuatás érdekében teljesíthesse. Részletekbe bocsátkozni uagy a mai szomorú és kiuételes helyzetből folyó egészen szokatlan teendőinkre uonatkozó prograrnmot adni nem kiuánunk. Csak általános uezéreluünk hangoztatását kiuánjuk kiemelni. Őrállók akarunk lenni és maradni minden egyéni uagy pártérdek kizárásánál s megtenni mindent, ami euangéliaus egyházunk érdekében szükséges és kiuánatos. Nagyon kérjük egyházunk lelkészeit, felügyelőit, tanárait, tanítóit, összes elöljáróit és hiueit, hogy Őrálló tisztünkben sziuesen mellénk állani s bennünket ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni sziueskedienek. „ . ... , . . A szerkesztő-bizottság. Oluasóinhhoz. Midőn az „Euangelikus őrálló" jelen első számáual a XV-ik éufolyamba lép, uissza kell pillantanunk egy néhány sorban annak történetére. Fiatalabb papi és uilági generátiók talán nem is tudják s igy nem is lesz felesleges felemlíteni, hogy az „Euangelikus Őrálló" bölcsőjénél egykor egyetemes euang. egyházunk négy egyházkerülete, illetőleg ezeknek uezetői, mint szülők állottak. Egyetemes egyházunk lemondott nagyérdemű felügyelője, legalább hiuataloskodása alatt sohasem bizonyult be a nyiluános saitó barátjának, még az egyházi sajtónak sem. Elue az uolt, hogy az egyházról, akárcsak egy tisztességes, becsületes családanyáról, minél keuesebbet kell beszélni és irni. Midőn 15 éu előtt a négy egyházkerület uezetősége ezt az eluet magáénak tenni nena uolt hajlandó s midőn főleg az akkori egyházi lapok szerkesztői a sze-