Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-01-05 / 1. szám

6 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1918 oly arányú államsegélyösszeg illeti meg, amily arányban az első éuben az 1907. éui államköltséguetésbe az 1848. éui XX. t.-e. 3. §-a értelmében először föluett 1.000.000 H. közöttük megállapodásuk értelmében és az akkori kormány hozzájárulásáual megosztatott. Az 1907. éuben a magyarországi ref. egyház az 1,000.000 K. államsegélyből kapott 698.800 H-t, az ág. hitu. eu. egyház pedig (ide nem értue az erdélyrészi ág. h. eu. egyházat) 301.200 K-t. Eszerint tehát a megosztási arány: a ref. egyházra nézue 69 88 '/„, az ág. hitu. eu. egyházra nézue 30"12

J,

(,. Ehhez képest a ref. egyházat 126,600.000 K. tőke, illetue ennek megfelelő éujáradék, az ág. hitu. eu. egyházat pedig 54,600.000 H. tőke, illetue ennek megfelelő éujáradék illeti meg. Hasonló módon és azonos oknál fogua, mint azt fentebb előadni szerencsém uolt, és az 1848. éui XX. t.-e. szándékából folyólag a Magyarország erdélyi részeiben leuő ág. hitu. eu. országos egyház részére intézményesen biztositandó 12,000.000 K. lőke, illetue ennek megfelelő kamat akképpen, hogy ezen állandó államsegélyösszeg az egyházi adózás rendezésére, az egyház közigazgatási költségeinek fedezésére és a lelkészi nyugdíjintézet támogatására fordítandó, miként azt az egyház a kormányhoz benyújtott emlékiratában kérte. Ugyanazon alapon és indokoknál fogua, melyek a ref. és ág. hitu. eu. egyházak segélyezésere nézue felemiittettek, intézményesen biztositandó a magyarországi unitárius egyház részére 6,800.000 H. tőke, illetue ennek megfelelő kamat áilamsegély, mely az egyház által az egyházi adózás rendezésére az egyház közigazgatási költségeinek fedezésére a lelkészi nyugdijinlézet támogatására forditandó. A legfelsőbb felügyeleti jog éruényes gyakorolhatása érdekében, illetue az 1897. XX. t.-e. rtndelkezesei értelmében a töményben megszabandó az a feltétel, hogy mindegyik segélyezett egyház külön-külön a részére megállapított tőkeösszeget, illetue éujáradékot a jelen jauaslat alapján megalkotandó töruényben kitűzött célokra, és pedig a megszabott összegben és arányban köteles fordítani, ualamint hogy ennek megtörténtéről a fennálló jogszabályok értelmében a kormányhoz minden éuben elszámolást köteles bemutatni. III. A jelen töruényjauaslat értelmében segélyezendő egyházak segélyezésének indokolásául a már fentebb elmondottakon kiuül a bemuiatott számszerű adatok és az egyházak történelmi fejlődésére ualó tekintettel, a köuetkezőket kell megemlítenem : A magyarországi protestáns egyházak a magyar nemzet függetlensége érdekében hozott áldozataik mellett módot kerestek és találtak mindig arra is, hogy a nemzet gyengülő erejét az egyházi és müuelődési célokra fordított tetemes anyagi áldozatokkal közuetue erősítsék. A ref. egyház egyébb közmüuelődési intézményen kiuül fenntart

1 7 kisdedóuóintézetet és menedékházat, 1626 elemi népiskolát, 7 polgári iskolát, 7 tanitó(nő)képzőt, 4 felső leányiskolát, 28 gimnáziumot, 4 hittani intézetet, 3 jogakadémiát, 2 áruaházat és 1 államilag segélyezett siketnéma intézetet. Az ág. hitu. eu. (ide nem értue az erdélyrészit) fenntart:' 4 rendes ktsdedóuóintézetet 881 elemi népiskolát, 10 polgári iskolát, 5 tanitó(nő)képző-intézetet, 1 felső leányiskolát, 15 gimnáziumot, 3 hittani intézetet, 1 jogakadémiát és 5 áruaházat. Közösen tart fenn

1 az emiitett két protestáns egyház : 8 elemi népiskolát, 1 gimnáziumot és 1 áruaházat, A szorosabb értelemben uett egyházi feladatok teljesítése mellett folytatott e nagyszabású kulturális teuékenység a történelmileg teljes önkormányzattal kifejlett protestáns egyházak hiueinek egyházi adókkal ualó olyméruü tulterheltetését eredményezte, hogy az 1848. éui XX. t.-c. 3. §-a értelmében legsürgősebb szükségnek mutatkozott e tulterheltetésen segíteni. fi ref. egyházra uonatkózólag összeállított adatok szerint az egyházi adó országos átlagban az állami adónak 30 "/„-ára rug. A ref. egyház adóköteles tagja 500.000, állami adót nem fizet 100.982. Az egyházi adózás aránytalanságának bizonyítására szolgáljon, hogy a 2.200 egyházról rendelkezésére álló adatok szerint, pl. az állami adót nem fizető egyháztagok átlagos adóterhe : 5—10 korona közt uáltakozik 525 egyházban, az egyházak 27 0 o'ában ; ugyanezen egyháztagok maximális adóterhe 10—20 korona közt uáltakozik 351 egyházban, az egyházak 15 9 0 0-ában. A ref. egyház tagjainak egyházi adója a különböző egyházközségekben az egyház által hiuatalosan gyűjtött és közrebocsátott adóstatisztikai adatok szerint az áliami adó 10—380 ,,-a közt szerepel s az aránylag nagyobb adóteher azokon feküdt, kik állami egyenes adót egyáltalán nem fizetnek; mert a ref. egyházban a személyadó lényegesen nagyobb, mint a uagyonadó, sőt sok helyen még a konfirmált, tehát a csupán 12 éuet meghaladott gyermekeket is egyházi adó alá uonták. fiz egyházi adóteher tehát aránytalan súllyal nehezedik a szegényebb egyháztagok uállaira. Hasonló helyzet uan az ág. hitu. eu. egyháznál (ide nem értue az erdétyit) .melynek egyházi adója országos átlagban az állami adónak 28 3 7«~a. A hiuekre fejenként kiuetett egyházi közadókból fedeztetnek ezen két egyháznak közigazgatási költségei. Ha tekintetbe uétetik, hogy e cimből nyernek fedezetet az egyházak összes méltóságainak és tisztuiselőinek tiszteletdijai és fizetései, ualamint közhatóságainak szükségletei is, ualóban csak a legégetőbb szükséget fedezhetik az egyházak azzal az államsegéllyel, amelyet a jelen töruényjauaslat az 1918—19. költséguetési éutől kezdue az egyházaknak biztosit. Nemcsak a közpályán szolgáló, hanem a magáintézeteknél alkalmazott tisztuiselőknek és szolgáknak is uan nyugdíjintézetük, csak a református lelkészeknek nincs, illetue nem uolt