Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-01-05 / 1. szám

1918 7 Égető szükségről kiuán a református egyház gondoskodni akkor, amidőn az 1907-ben szente­sitett zsinati töruények Vll. eikkéuel az országos lelkészi nyugdij- és özuegy- árua-gyámintézet megalakitását elhatározta, mely hiuatua lesz a lelkészeken kiuül még olyan lelkész-tanitókról (és hozzátartozóikról is) gondoskodni, akik a fennálló elui rendelkezések értelmében az orszá­gos tanitói uagy tanári nyugdíjintézeteknek sem lehetnek tagjai. Az ág. hitu. eu. egyház már az 1898. éuben szeruezte egyetemes nyugdíjintézetét. A Magyarország erdélyi részeiben leuő ág. hitu. eu. országos egyház ugyanazon alapon, mint a magyarországi két protestáns egyház, kérte az államsegélyt, felhiuán különösen a figyelmet arra a körülményre, hogy nem uette igényqe az 1883. éui XXX., 1893, éui XXVI., a 1907. éui XVII. és az 1898. éui XIV. t.-eikkel felekezeti tanár k, ta­nitók és lelkészek részére biztosított állami és anyagi segélyezés ke uezményét. Megjegyzem, hogy időközben kiutaluányoztatik részére átalány­összegben kongruasegélyszerüleg 100.000 korona, középiskolai segélyezésre 42.000 korona, népis­kolák segély rzésére 220.000 korona éuenként. fiz egyház fenntart 67 kisdedóuóintézetet és mene­dékházat 251 elemi népiskolát, 7 polgári iskolát, 2 tanitó(nő)képzőt, 7 gimnáziumot, (5 teljes, 2 al­gimnáziumot), 1 hittani intézetet, 2 áruaházat, 1 kisdedóuóintézetet, 2 reáliskolát. Van együtt tanitói és lelkészi nyugdíjintézete. Keuésbé ismeretes, de hazánk történelmé­nek lapjai bizonyságot tehetnek arról, hogy az anyagi jauakban és lélekszámban szegény ma­gyarországi unitárius egyház ép oly hü és ál­dozatkész uédője uolt nemzeti alkotmányunknak és állami függetlenségünknek, mint bármely más hazai egyház. Ez az egyház, melynek hiueit na­gyobbrészt az erdélyi fajmagyarsá7ot fenntartó szegény székely nép alkotja, a m-ig 3 ar álamesz­me és müuelődés szolgálatában 29 elemi népis­kolát, 2 gimnáziumot, 1 hittani intéaetet tar-tfenn. IV. A görög keleti egyházakat illető'eg ez idő szerint az 1848. éui XX. t.-e. alapján különös in­tézkedéseknek szüksége nem forog fenn, mert autonómiájuk töruényesen biztositua uan, egy­házi, tanügyi és közigazgatási céljaikra nagy­méruü államsegélyt élueznek és a protestáns egyházakhoz hasonló egyházi adózási uiszonyok hiueiket nem sújtják. V. Az 1895. éui XLll. t. c. által beuettnek nyil­uánitott izraelita uallás még nem bir töruényesen megállapított önkormányzati szeruezettel. Ennek létesítését mindeddig az e uallás köuetői közt fennálló különbözetek gátolták. Ez a körülmény azonban nem állhatja útját annak, hogy az izra­elita hitközségek szükségleteiuel szemben arány­talanul csekély egyházi jauadalmazás — mely az 1917/18. éui költaéguetésbe 250.000 koronáual uan beállttua és amelyen kiuül az izraelita uallá­suak más eimeken igen keués segélyt élueznek — az 1848. éui XX. t, e. szellemében a szükség­let mértékéig ne emeltessék és alapituányszerü­leg ne biztosittassék. Ezzel az állem csak kon­zekueneiáját uonja le a recepciónak. Az összeg megállapítása a fennálló izraelita szeruezetektői nyert adatok alapján történt. A kiosztás módjára uonatkozó átmeneti intézkedés szükségszerüleg foly az izraelita uallás önkormányzati szerueze­tének hiányából. VI, fí töruényjauaslat 8. §-ában az 1848. éui XX. t.-c. 2. §-ában lefektetett jogegyenlőség és uiszo­nosságnak nagy eluét kiuántam egy nagy lépés­sel előbbre uinni és gyakorlatilag megualósitani ezáltal, hogy egyik uallásfelekezet hiuei se le­gyenek megadóztathatok egy más uallásfelekezet előnyére, s uiszont ne gyakorolhassanak más uallásfelekezet tagjait megillető jogokat. Kétség­telen, hogy e tekintetben hazánkban több helyen téues gyakorlat fejlődött ki, mely a jogegyenlő­ség és ulszonosság eluéuel nem egyezik meg. Ez méltán lett azután a uaüási érzékenységnek és békétlenségnek okozój 1. Az egyházak kőzett i t-ott még jelentkező súrlódások főleg azokban a sporadikus esetek­ben fordu/nak elő, midőn ualamely egyház hiuei más egyház jauára adózási természetű fizetések­kel terheltetnek, uagy más egyház terén jogokat gyakorolnak: természetesen nem tarloznak ide a tisztán magánjogi és nem adózá-i természetű kötelezettségek, me'yek örökségből, bi:\'o Juétei­ből stb. keletkezhetnek, Ezt a surfod isi anyagot eltáuolitani kioánom, hogy ezáltal is a különböző egyházak között a kölcsönös jogtisztelet alapján tökéletesen blztositua legyen a ua'lási béke. Hogy az itt szóbanforgá, nem nagyszámú, de részben erkölcsileg nagy horderejű, közjogi jel­legű joguiszonyok pontosan megállapíthatók és eredetükre ualó tekintettel, ujabb jogsérelem nél­kül, kiuételes esetekben az állam segitségéuel le­bonyolíthatók legyenek, feltétlenül szükség uan egy átmeneti időre, azért a töruényjauaslat há­roméul időt állapit meg, melyen belül a kathol. autonómiai szeruezet is bizonyára működésbe lép és saját egyházának érdekeit hatályosan képuiselheti. Előfizetési felhiuás. Az „Euangelikus Őrálló" előfizetési diját — a mint azt mult éui utolsó számunkban Is jeleztük — az 1918 éure, tekintue a papir és nyomdai munka aránytalan nagy drágaságára, éui 20 koronára (féléure 10 K.) uoltunk kénytelenek felemelni. Ez úttal is kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy ezt tudomásul uenni és a lapra ezen összeggel előfizetni sziuesked­jeuek. Egyúttal légyen szabae azt is kérnünk, hogy a lehetőséghez képest uj előfizetőket is szerezni kegyeskedjenek, hogy minél jobban szolgálhassuk az ötödik század kezdetén anya­szentegyházunk ügyeit. Mig más egyházi lapok a fenntartásra s a drágaság ellensúlyozására 0­dományokat kértek, mi ezt nem tettük, hanem a saját erőinkből igyekeztünk éddig áldozni. Most az összes előfizetők sziues áldozatát kérjük. — Postai befiz. lapokat csak jöuő heti számunkhoz mellékelhetünk. Többi beléíeti közleményeinket hely­szűke miatt jöwő héten hozzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents