Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-12-28 / 52. szám

1918 kérdést feluetni? Én azt hiszem nem! Még pe­dig a köuetkező okok miatt : Mesn rendelkezünk oly pénzbeli tőkénél, a melynek jöuedelme a£ egyházak háztartásában fölmerülő kiadásokat fedezné! Vagy úan? Én er­ről nem tudok 1 Ezen fedezethiány lehangoló tu­datában nincs annyi erkölcsi bátorságunk, hogy azoknak, akik az egyház testét dühös fogakkal marcangolják ezt felelhetnék': le is ut, fel is ut! Nálunk igenis a kötelező egyházi adózás alapja egyházunk életképességének. Azonban ez az alap nagyon is gyengének bizonyult már a múltban is. Hogy nem hagyták el a hiuek az egyházat ennek sem a hűség, a ragaszkodás az oka, ha­nem az álszemérem. Azonban ez az álszemérem is csak addig tart, mig a szakadás meg nem in­dul. Mihelyt egy-kettő félretéue minden álszemér­met épen a kötelező s egyben a nagy egyházi adózás miatt elpártol, a/többi elégedetlen sere­gesen köueti! Különösen be fog ez köuetkezni olyan gyü­lekezetekben, ahol ref. egyház is uan. A ref. egy­háztagok egyházi adója, — tudualéuő dolog, oly elenyészően csekély a mienkéhez uiszonyitua, hogy már eddig is okoí szolgálíatoti a méltatlan­kodásra. No már most, ha a ref. egyház programmjá­ba feluette, — s ha feluette meg is fogja ualósi­tani —, a tetszésszerinti" houátartozandóságct és az önkénutes adózást, mi fog történni? fl mi hi­ueink látua azt, hogy az atyafiaknál csak az fizet egyházi adót aki akar és annyit amennyit akar, a legbiztosabban állithatom, högy ezen gyüleke­zeteink egy-két éuen belül uagy teljesen meg­szűnnek; uagy számbelileg annyira megfogyat­koznak, hogy ezen megfogyatkozásoknak elen­gedhetetlen köuetkezménye a teljes felsziuódás, a teljes megsemmisülés leend. Ha tehát a ref. tesíuér egyház az önkénytes adózás terűét megualósitj a, ugy nekünk is élet­be kell léptetnünk, uagy pedig közös megegye­zés alapján egy egyetemleges kötelező adózás­ban kell megállapodni, hogy ne legyen alkalom a mieinknek folytonosan ő reájuk hiuaikozni. De még ez esetben is fenyeget a ueszély. Ugyanis, ha állami alakulásunkra a soeia­llsiák mind nagyobb és nagyobb befolyást gya­korolnak, akkor- akarjuk uagy nem akarjuk, de az önkénytes houaíarlozandóság ténye s uele kapcsolatban a nem köteles adózás be fog ko­uetkezni. S ezt a ueszélyt nagyon jól tudom, ne­künk nehéz lesz magunktól elhárítani, miért is a kormánynál oda kellene hatnunk, hogy egyháza­inknak az 1843. XX. t. e. értelmében juttasson oly alapos segitséget, amely az egyházak kiadásait egészben, de legminimálisabban szamiiua 3/* rész­ben fedezze. Ha a soeiális elu jut uralomra, is­koláink állami kezelés alá kerülnek, minek foly­tán az alapituányok felszabadulnak s ezeknek jöuedelme kizárólag a lelkészek fizetésére és a gyülekezetek fenntartására forditandó. Szóual: pénzt kell teremtenünk, mert félek, hogy elnyelnek bennünket! Vigyázzunk! A leuegő telue uan egyházel­lenes mozgalmakkal! Nem intézkedés esetén az önkénytes adózás a mi megsemmisülésünket jelenti! Vegyék ezeket fontolóra egyetemes egyhá­zunkat kormányzó férfiaink, de komolyan, mert: ..Harmibal ante portás" ! Naggbábony. B(indy MiMó s eu. lelkész. Országos lelkészi bizottság. Róm kath. részről megkeresés érkezett hoz­zánk, hogy hazánkban a közös keresztyén mun­ka érdekében s az Összes keresztyén lelkészek érdekeinek előmozdítása céljából egy közös köz­ponti bizottságot alakítsanak. Ebben a bizottság­ban minden beuelt keresztyén felekezet lelkészei illetue lelkészi egyesületés 3—3 tagoí küldenének ki, s igy a mi lelkészi egyesületünk is. A hozzám juttatott tervezet a köuetkező: „1. flz 0. E. B. a különféle hituallásu lelké­szek országos egyesületeinek összeköt 1) szerue. 2. Azt óhajtja elérni, hogy a különféle hit­uallásu szervezetek karöltue járjanak el mindab­ban, mi korszerű elhelyezkedésűk és müködésök szempontjából közös érdekük. 3. Az 0. E. B. maga nem dönt ily kérdés­ben. Kezdeményezéseiuel csupán a különféle hituallásu szervezetek egyöntetű állásfoglalását kiuánja ezekben elérni. 4. A kölcsönös testuéri szeretet jegyében kiuán működni. Hitvitázó kérdéseket hatáskörén kívül esőnek tart. Komoly tényezője kiuán lenni az ország vallási békéjének. E melleit távol áll minden oly eszmétől, mely vallási közömbösségre vezethetne. 5. Az 0. E. B.-ba minden hazánkban jogilag szeruezett hitvallás országos (ilyen hiányában Budapesti) lelkészi egyesület réuén 3—3 megbí­zottat küldhet ki. Megbízatásuk időtartamát a ki­küldő egyesület állapiíja meg. 6. Az 0. E. B. gyakori, előre megállapítandó összejöuetelt tart. 7. Ügykezelésére tisztikart (ejnok, alelnök, jegyző stb.) uálaszthat az 0. E. B. álfa! megálla­pítandó időtartamra.

Next

/
Thumbnails
Contents