Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-11-30 / 48. szám
335 EVANGE LIKUS ŐRÁLLÓ 1918 orvoslást vár. Qz euang. egyháztól az idők folyamán legtöbb ingó és ingatlan vagyont eluet a bécsi és a kath. önkényuralom, holott azok nemcsak egyházi, hanem főleg kulturális célokat szolgáltak. Több iskoláról, igy nevezetesen az eperjesi kollégiumról már uolt alkalmam ezt kimutatni egyházi és napilapjainkban. Egész faluakaí, nagybirtokokat és szőlőket a Hegyalján vesziettünk igy el, melyeket nagylelkű patronusok adományai és az evangélikusok szorgalma hozott össze. Az elveit javak aztán többé már nem közcélokat szolgáltak, hanem egy részük, igy a tokaji szőlők az uralkodóház tulajdonába, mások meg a kath. tanulmányi alapba mentek át. fí most folyamatban lévő általános birtokrendezés alkalmából az evangélikusok méltán felléphetnek igényeikkel, miután az eiuett javak értéke kimutathatóan több mint 100 millió koronára rug. Az evangélikusok iskola-ügye különben is megérdemli az állam nagyobb mérvű támogatását, mert az evangélikusoknak sikerült majdnem legjobban leküzdeni az analfabetizmust. Az 1910-iki népszámlálás alapján az evangélikusok 74*28 7 0-a tud irni és olvasni. {1900-ban 69*7 ° / 0.) Csak ap izraeliták múlják felül 7471 %-al (1900-ban 70*3 %.) De az izraeliták is csak városokban; a megyékben az euangelikusGk uannak első helyen. Bs 1S00 óta is az evangélikusok gyorsabb tempóban haladnak előre, mint az izraeliták, avagy a reformátusok. (fí reformátusoknál írni-olvasni tudott 1900-ban 64'2 l\ 0, 1910-ben 685 ,}. Meg kell még jegyeznünk, hogy a tót megyékben, pl. Nyitrában az evangélikusok között is több az analfabéta, mint másutt, ami nagyrészt szintén a magyar euang. egyház soviniszta politikájára vezethető vissza, hogy ott nem állított tót iskolákat. Egyébként bátran mondhatjuk, hogy az evangélikusok hoztak eddig legnagyobb áldozatokat, hogy iskola-ügyüket színvonalon tarthassák. Méltán elvárják, hogy az állam egyrészt nagyobb mértékben támogassa őket, mint eddig, másrészt pedig egyszerűen visszaadja nékik elrabolt kulturális és egyházi alapítványaikat. flz euang. kormánybiztos másik főfeladata lenne tehát egyházunk és iskoláink ebbeli igényeinek éruényi szerezni. 111. Egy ujabb fontos feladata uolna az euang. kormánybiztosnak, egyházunknak a rég sürgetett theol. fakultást kieszközölni és szervezni. A reformátusok ezen a nehézségen már régen tul uannak, őket az állam már kielégítette, de minket nem. Ennélfogva nékünk inkább van kormánybiztosra szükségünk, mint a reformátusoknak. Miután most azok az akadályok, amelyek ezt az ügyet eddig hátráltatták, nagyrészt megszűntek, reméljük, hogy az mihamarabb meg fog valósulni és pedig a budapesti egyetembe szervesen bekapcsolt fakultás felállitásáual. A 11. pontban emiitett eluesztett jauak uisszadásáual főleg az euang. fakultás felállítása alkalmából kárpótolhatná az állam az evangélikusokat. Miuel touábbá ma aa egész közoktatásügyünk gyökeres reformon megy ét, az uj theol. fakultás szeruezetében, tanteruében mindjárt érvényesíteni kellene az uj szempontokat, a fejlődő élet követelményeit. ff jelzett és még sok egyéb teendők múlhatatlanul szükségessé teszik, hogy egy erélyes kezű kormánybiztos vegye kezébe azok keresztülvitelét, nehogy a jó alkalmat az általános nemzeti felbuzdulást elszalasztva azok ismét hosszú időre lekerüljenek a napirendről, fiz uj kormány és a megujuló euang. egyház között harmonikus együttműködést kell biztosítani, addig is még aa 1848. XX. törvénycikk uégrehajtása után az állam és egyház szétuálasztására kerülhet a sor. Dr. Óból Béla Videant consules. . . . A római eluökulíság. (A Ne. temere újbóli életbe lép.tetése). ff forradalom jaz egyházak és az áliam közötti uiszonyt meglazította, sőt valószínűleg meg is szünteti. ff rugót ezen cselekedetre a róm. kath. egyház adta meg, mely mindig az állam fölé akart kerekedni s a középkori állapotok visszaállítását célzó rendeleteiuel és töményeivel az egyházak közti uiszálykodást nagyban előmozdította. Ugy látszik, hogy az állam és az egyház között még most meglevő kapcsolatot is szét akarja szakítani s vak elfogultságával le igyekszik dönteni a régi rend fenálló oszlopait, hogy a roskadó boltozatok őket is, de talán másokat is porrá zúzzanak. Erre vall a „Déli Hírlap" nov. 19-i és az „Alkotmány" 20-i számának hire az „Egyhá?.i Közlöny" értesítése alapján, mely szerint a római szentszék döntése folytán a Provida elveszti érvényéi s a Ne temere rendelkezései újra hatályba lépnek, illetve a vegyes házasság csak akkor éruényes ha a Codex juris canonici 1097. cánonia szerint köttetett, vagyis a plébános és két tanú előtt. Meg kell állapitanunk, hogy a római szentszék ezen legújabb döntése, a róm. kath. és a protestánsok között újból viszályt idéz elő, s az egyház ősi, eredeti álláspontját sem fedi.
