Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-07-27 / 31. szám

X!V. óv. Budapest, 1918. julius 27. 31. szám. EGYHÁZI'

ES ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi t-kintetben illető mindennemű jostai külöemeny, a hiröetesek i/övege és ára, valamint az eseteges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrrá Pest megye) külöendő. BS KELKLŐS SZERKESZTŐ £S LAPTfJLA.) HONOS: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Helyettes szerkesztő: mARCSEK JÁNOS fepesti vallástanár. F®MÜNKATA HSAK: Seheltz Öáön DP

. Varsányi Mátyás Blatniczky Pál á^t'alvi eüperes-lclkés/. budai ll. lelkész. cinkotai lelkest. Meejielenik hetenként eov ivén A lap ára : Egész évre 24 « Eélévre 12 K Egyes szám ára 50 f Hir<iet*8elc es palyazMr.uk *i*t: Kgé*z oldal . 40 g Allaipl j hiriis'éijrtk iuej5e::y<- sz^ riiit TARTAtOMJEBySÉK : VEZÉRCIKK: Eggkázunk mint a kepesztgén vallások tanitómestere. Bodó Pál — A lelkész munkája a kábopuban és békében. M. 1. — Belélet — Pálgáaatok és hirdetések. Egyházunk, mint a keresztyén uallások tanitómestere. Négy éuszázad múlott el, mióta n^gy Lutherünk egy hősnek bátor öntudatáual kijelentette: ..Isten akaratából állok itt, másképen nem tehetek." Ezen korszakalkotó kijelentés megrázta a földet napkelettől napnyugatig, fíkarua — nem akarua, a római egyház se iudott elzárkózni teljesen a beköszöntött uj korszak hatásától. Szabad kutatás a uallási téren, egyéni függetlenség érzete, az üres ceremóniák értékének alászállitása, oly mozzanatok, melyek ma már az intelligens, öntudatos keresztyének lelkét belsőleg ott is áthatják, hol a hierarchikus klerikalizmus mindent elköuet a középkori állapotok uisszaállitására s hol épen azért a rendi papság tekintélye napról-napra alászáll. Ámde a jobbak, a feluilágosodottabbak még magában a rendi klérusban is kénytelenek a protestantizmus nagy uiumányait belátni, amit fényesen tanusit a protestáns tanrendszer fokozatos beszürődése, a tanügyi uiumányok lassú besziuárgása a kath. iskolákba. A kath. aulonomia eszméje se egyéb, mint a mi kettős képuiseletünk, .melynek áldásait, szükségességét s a felelőtlen és ellenőrzetlen papi kormányzás elauult uoltát az öntudatosabb elemek a túlsó táborban is kénytelenek belátni. De a „Szociális Missziótársulat" intézménye mindezeknél fényesebben illusztrálja, hogy a római egyház — bármily erősen reprobálja is ezen gondolatot, — mégis tőlünk tanulja el legmodernebb intézményeit. A kath. egyház habár hemzsé^°tt a sok elmélkedő, szemlélődő, imádkozz), hellyel-közzel betegápoló es tanító apácáknak rendjeitől, mindazonáltal a diakonisszáknak, a szónokoló, előadástarló, iró, szeretetházakat uezeíö s a szent ügyek érdekében fáradhatatlanul utazó magasabb uallási és szociális képzettségű nőknek intézményét kétkégkiuül a mi régóta uirágzó diakonissza intézményünk alapján alkotta meg Prohászka Ottokár, a jeles székesfehérvári püspök, munkatársakul megnyerne a kath. missziótársulati diakonisszátus jelenlegi főnöknőiét Farkas Editet és a fiatal, de immár országosan ismert szöuetségnek egyik legképzettebb és legfáradhatatlanabb tagját Schlaehta Margitot, kik bármily buzgó katholikusok is, nyiltan beuallják, hogy keresztyén szociálpedagógiai kérdésekben Foerster Frigyes Vilmost tekintik mesterüknek, a kinek müueit buzgóan terjesztik és ajánlják, Árrtde Foerster F. V. tanár — mint neue is mutatja — protestáns ember, kire a mi diakonisszátusunk és az angol „Üdu hadserege" — melyhez az emiitett Szociális Missziótársulat teljesen hasonlóan alakult, kétségtelenül megragadó hatást gyakorolhatott. fí gör. kath magyarságnak az istentiszteleti nemzeti nyelű érdekében folytatott, immár több mint félszázados sziuós küzdelme is kétségtelenül nem a latin nyelű monopolizmusát uédő Rómának, hanem a Luther állal inaugurált nemzeti és népnyelunek jogait uédőknek réuén uált népszerüué és erősödött meg. Szóual Luther szelleme most is hat és győz. Ezen győzelmet nem a statisztikában, nem áttérések tömegességében kell keresnünk, hanem az ennél sokkal többet mondó hatásokban, melyeket az eluileg legellentétesebb római egyházra is — belső erejénél fogua — gyakorolni képes. Ezen szempontból itélue minden elfogulatlan gondolkozó be kell hogy lássa euangéliumi keresztyénség linknek nem paríieuláris, hanem uníuírzális kulturmisszióját, mellyel céltudatosan hozzájárul az írásban megjöuendott ,,egy akol" utjának egyengetéséhez. Boció Pál