Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-07-06 / 28. szám
OGQ VW V ^ t^W XIV. tv. Budapest, 1918. julius 6 28 szám EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. A la^t szeHemi és anyagi tekintetben mmöennemű postai ktHfcemény, a hir&etések szövege «6 ára, valamint az esetleg« reJdamáei© is a lap tuíajfcanosáhez: Nőseké István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöendé. SE t29 FELELŐS SZERKESZTŐ ES LAPTULAJ HONOS: NOSZKÓ ISTVÁN lelkész,. Helyettes szerkesztő: (TIARCSEK JÁNOS fcpesti vallástanár. F.é .MUNKA TAKSÁK : Schalt*: Ödön Dr. Varsányi Mátyás . Blatniezky Pál á^talvi esparss-lelMs» budai ll. lelkes«. ciiikotai lelkész,. Megjelenik hetenként epv ÍVÜÜ A lap ár« : Egész évre 20 K Félévre ie K Egy«« szám ára 50 } IIir4otoc*k m páiy&aiit®k áivt. EgéBs; g1<í»1 . K AHan<H nirdvtcMkiaefer-yc^v« s.-. HBI TAR PADOM] : VSZBRCIKK : Uj nezéreink. — Qedulg püspök éui jelentésének bevezető része. Katonáink lelki gondozása. Stadtrueker Gyula. A pepoxismus. Duszik Lajos. — Széljegyzetek — Belélet — Pétgáxatah és hirdetések. Uj uezéreink. Magyarhoni euangelikus egyházunk történetében neuezetes idő maradt a julius 6-áual záró hét. Nem hisszük, hogy lenne reá példa egyházunk történetében, hogy három nap leforgása alatt három legfontosabb uálasztás jutott uolna a uégéhez, mint ezen lejáró héten. Csütörtökön az egyetemes felügyelői-, pénteken a bányai egyházkerület püspök , Ralassamj^rrnaton dül el a dunáninneni egyházkerület felügyelői uálasztás. Bz utóbbi eredményéről ma még nem tudunk semmit, péntek uan hogy e sorokai irjuk. De az első kettőről, a mint „Beléletünk" rouatából oluasóink láthatják, már uégleges tudomásunk uan s igy e kettőről bár ez alkalommal esak röuiden szólhatunk. Báró Prónay Dezső utódául egyetemes egyházunk gyülekezeteinek többsége Báró Solymosy Lajost tüntette ki bizalmáual, Seholíz Gusztáu, bányai egyházkerületi püspök utódjául pedig Dr. Raffay Sándor lett meguálasztua. Az első szó, amely az Euang. Őrálló részéről e két uj uezérünk felé repül, a hódolatteljes üduözletnek, a szeretettel párosult tisztelgésnek a szaua. De lehet-e ez másként? Mindkét férfiú lapunknak nem esak támogató barátja, hanem munkatársa is uolt s így esak örömmel üduözölhetjük őket a uezéri póleon s nem kiuánunk tőlük mást, mint azt, hogy a mit e hasábokon a holt betűkben hirdettek, Istennek bő áldásáual az életben élő, ható, épitő ualóságként munkálják és ualósitsák meg. Eddigi egyházi működésűk zálogul szolgál azon bizalomnak, a mely őket uj méltóságukra emelte. Báró Solymosy Lajos eddig mint az aradbékési egyházmegye felügyelője buzgólkodott egyházát igazán szerető s érette mindig áldozni kész lélekkel, ugy hogy az egyházmegye minden száfmotteuő tagjának őszinte becsülését és szere tétét érdemelte ki. Mint a szaruasi intézetek felügyelője tanúbizonyságot tett arról, hogy egyházunk tanügye iránt megértő sőt lelkesedni tudó lélekkel érdeklődik. Ezen belső érdeklődésének fényes bizonyságát adta azon megint esak egyházát szerető áldozatkészségéből eredő alapituányaiual, a melyekről annak idején megemlékeztünk. Azt is tudjuk róla, hogy a saját uaguonában körültekintő, bölcs szorgalmas és takarékos gazda. S ismerjük azt a jellemének szilárdságát bizonyító tulajdonságát is, hogy a mit eluállal, azt egész férfi módjára, hűséggel, teuékenységének összeségéuel meg is teszi. Biztos alapokon nyuguó bizodalmunk fogja Őt egyetemes felügyelői méltóságából folyó munkájában kisérni. Dr. Raffay Sándor eddigi működését ualóban nem szükséges oluasóinknak bemutatni. Volt főgymnasiumi tanár, falusi lelkész, theol. tanár most főuárosi lelkész. Mindenütt a hol eddig működött, alkotott is. Fáradhatatlan munkakeduuel, bámulatra méltó energiáual uégezte azt a sok teendőt, a mely reá mint főuárosi lelkészre, mint a lelkész egyesület elnökére, mint a Protestáns Irodalmi Társaság titkárára és még — nem tudom — hány tiszteletbeli állást betöltőre uárt. fíz irodalom terén országos neuet uiuott ki magának. Egyházi téren az egyházépitő munkára irányította főfigyelmét, a mit egyházkerülete is észre uett, s azért uálasztotta meg a kerületi belmissziói bizottság elnökéué. A saját gyülekezetének Szeretetháza, amelyet ő alapított, mutatja meg azon irányt, a melyet hiuatása a lelkésznek kijelöl. Hiueinek nagyrabecsülése s ragaszkodó szeretete, országos hirneue és tekintélye, igaz belső hite és törhetetlen egyházszerelete, békeségre irányuló törekuése és jóindulata, euangeliumi érző lelke és férfias jelleme, munkabírása és szorgalma mind mind biztos zálogai az ő leendő főpásztori működésének.