Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-04-06 / 14. szám

r XIV (VI fr—/?* Budapest. 1918. április 7. 14 szám EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekhitelben iHeíö minSennemű róstai ktH&emény, a hiröetések szövege és ára, valamint az eset•eges reklamáció is a lara tuiaifcenssáhez: Nostkó Istvá.2 lelkészhez Rákcskeresztarra (Fest megye) külöenfcő. Ki s&JFELEiÓS SZERKESZTŐ ES LAPTULAJDONOS: NOSZKÓ ISTVÁN rákcit-ktiref/turi lelkes*. Helyettes szerkesztő: (TIARCSEK JÁNOS bpesti vallástanár. hé 'JUNK Arí'A HSAK : Seholtz Ödön Dr. Varsányi Mátyás Btatniezky Pál lmdai 11. lelkész. otnkotas lelkész. Megj-elenik hetenként epv ;ven A lap ára: Egész évre 20 !< Félévre 10 K Egyes szám ára 50 } Hiuietaatjk <sa ( alydíéHiok ám Ks-'«-"- «lijkl . 4» K AlUniUkiril»fi»i)'.'. nauai vo*.«» «»,.'.-int TARTADOHJEQIJZÉH : VEZÉRCIKK : állaniositás. *) — Hol késel Eutheránia ? Duszik Lajos. — A uallás~ tanítás reformja. Mayer Pál. — Sséljeggzetek. Kiss Béla. — Bélélet — Pályásatok és hirdetések. Államosítás. *) Uázsonyi Vilmos igazságügyi miniszter a közoktatásügyi miniszter uetésébe is beleuágta a sarlóját. Programmul tűzte ki az összes állami iskolák államosítását. Ha ezt a határsértést a közoktatásügyi miniszter eltűri, az az ő dolga,— bizonyosan uan rá oka, de mi kénytelenek uagyünk a magyar közoktatás és az államnak az egyházakhoz, mint iskolafenntartókhoz ualó uiszonya nézőpontjából az államosítás kérdésénél is foglalkozni. Kétségtelen, hogy nem nehéz az iskolák kérdésében az állam és az egyházak érdekeit ellentétbe állítani és egymás ellen kijátszani. •Mondhatjuk, hogy az állam egyetlen érdeke állampolgárokat neuelni, ugy, amint azt az állam mindenkori helyzete és fejlődése köueteli. Mondhatjuk azt is, hogy az egyházak legfőbb érdeke pedig ualláserkölcsi alapokon álló egyházhiuek ueuelése. E két érdeket ha élesen szembe helyezzük, akkor az állam nem tüpheti a felekezeti iskolákat, uiszont az egyházaknak tiltakozniok kell az iskolák államosítása és ezzel esetleg a uallásellenes neuelés propagálása ellen. Magyarország ezeréues történetében azonban ez a két érdek soha ellentétbe helyezne és egymás ellen kijátszua nem uolí. Egészen ujkeletü iranyzat az, mely az áUami érdek cégére alatt uallásellenes mozgolódást rejteget. Ennek az irányzatnak nemzetközi s igy a nemzeti és hazafias nézőpontokat mellőző, sokszor gúnyoló és lekicsinylő szöuetkezések a hirdetői és képuiseiői. A józan hazafias felfogás azonban az egyoldalúság ellen mindig tiltakozott. Tiltakozik most is és rámutathat arra a harmóniára, amely az állami és felekezeti szempontokat illetőleg eddig a közoktatás terén nálunk éuszázadok hosszú sora óta meguolt. Ezt a harmóniát megbolygatni bün. ' . Senki sem uitatja, hogy az államnak joga uan az összes iskolák államosítására, ha uan hozzá elegendő pénze. Mert az iskolák államosítása jórészt csak pénzkérdés. A dolog ezen részéről nem akarunk szólni. Nem is érdekel. Fontosabb az államosításnak hazafias és kulturális megítélése, fiz államnak nem lehet érdeke, hogy a kozmüuelődés terén századok óta leghiuebb munkatársait, az egyházakat most, a hazafias nézőpontot merőben ignoráló, nemzetközi jelszauakkal zászlóskodó érdekcsoportok keduéért magától elidegenítse, fi történet igazolja, hogy iskolákat, nyomdákat, közmüuelődési intézményeket nem a folytonosan harcokban uédekező állam, hanem a harcok sebeit gyógyítgató egyházak állították és tartottak fel. Együtt szolgálták benne a hazát és a közművelődést. Máig is együtt szolgálják. Ami különösen a rtii euangélikus egyházunkat illeti, a kulíura terén"tett hazafias szolgélataiual és munkálkodásánál méltán dicsekedhetik. Mert ha merültek is fel esetek, amelyek egyesek pánszláu uagy pángermán mozgolódását leleplezték, bizonyos, hogy maga a tótul és németül beszélő euangelikusok serege hazaellenes soha .nem uolt. Ez a kétségtelen tény azt mutatja, hotjy az euangélikus iskolák is mindig teljesítették hazafias és kulturális kötelességeiket. Mennyire hiyen teljesítették, bizonyítja az a statisztika, amely a magyarhoni népesség írás-olnasását felekezetenként kimutatja. Sajnos, uannak Magyarországon egyházak, amelyek ugy a hazafiság, mint a közmijuelődés szempontjából sok kiuár.ni ualót hagynak maguk után. Ezek iskoláit ám államosítsák. De a nemzeti érdekeket soha meg nem értő Vázsonyiak túlzásai nem pusztíthatják el százados multak nemes és értékes alkotásait csak azért, hogy