Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-01-16 / 2-3. szám

1918 EVAlfOELIKUS ŐRÁLLÓ 11 h) touábbá a tökéletes egyenlőség és uiszonosságnál fogua intézkedés ueendő fel a töruénybe, hogy a teljes jogú eu. theol. fakultás mielőbb államköltségen felállittassék és ualemelyik oly helyen fennálló tud. egyetembe szeruesen bekapesoltassék, a hol az euang fakultás sikeres működésének előfeltételei fennforognak. Hogy a hiuatalos ünnepeknek róm. kath. felekezeti színezete megszüntettessék és ilyen ünnepeken minden tisztuiselő a saját felekezeti templomában ünnepelhessen, hogy a katonai lelkészet az eu. lelkészeknek a róm. kath. lelkészetétől ualó függő ulszonya megszüntettessék, hogy a hitoktatás kérdése és a hitoktatók dijazása az összes felekezetek körében egyöntetűen rendeztessék, uégül hogy kéressék fel a kormány, hogy a protestáns ügyek intézésére a uallás é-5 közokt. minisztériumban önálló ügyosztály létesíttessék. Ezen köuetelmények és sérelmek oruoslása céljából a közgyűlés kéruénnyel fordul az országgyűlés mindkét házához s felterjesztést tesz a kormányhoz. Ezen határozatot az egy. gyűlés a református konuenttel közli azon kéréssel, hogy ezen törekuésekben hasonló álláspontot foglaljon el és szintén kéruénnyel járuljon az országgyűléshez. * * * Ezen hatarozat uolt az eredménye a két napon át tartott egyetemes közgyűlésünknek és az azt megelőző s két ülést tartott 16-os bizottság munkájának. A közgyűlés lefolyása röuiden a köuetkező uolt: ]an. 9-én délután 5—8-tg megtartottuk az elöértehezletet, a melyen a 16-os bizottság jauaslata lett feloluasua. Több felszólalás folytán az előértekezlet annak kinyomatását kérelmezte, a mit azután az elnökség el is rendelt. Az előértekealeten történt felszólalások már arról győzték meg a nagy számban egybegyűlt egyházi képuiselőket, hogy ezen közgyűlésünk a történeti időhöz mért lesz s hogy az 1848. XX. tc. fokozatos uégrehajtására uonatkozó töruényjauaslattal — bár ezzel nem foglalkoztak sokan sziuesen — a kath. autonómiára uonatkozó töruényjauaslat Is kritika tárgyát fogja képezni, mert a kettőnek szoros kapcsolatát mindenki érezte annyiual is inkább, mert, a mint azt a határozat ki is fejezi, egyházunk az 1848. XX. tc. uégrehajtását a háborúban nem szorgalmazta s hogy az most mégis napirendre került, annak a katholikus autonomia sürgetése uolt az oka. A folytatólagos egyetemes közgyűlést jan. 10-én d. e. 10 órakor nyitotta meg Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő s felkérte Seholtz Gusztáuot, a jelenleuő püspökök közül legidősebbet, hogy imáual uezesse be a tanácskozást. Elnöki jelentésében Br. Prónay D. Baltik Frigyes püspök táuollétét igazolta, a kinek nagyapai sziuét egyik kedues unokájának elhunyta gyászbaboritotta; majd Dr. Henessey Béla erdélyi református püspök elhunytát jelentette be. A közgyűlés mind a két gyászesetet fájdalommal uette tudomásul s mélységes részuétének adott kifejezést. Táuolmaradásukat igazolták még Händl Vilmos és Banesó Antal. Kund Samu egyet, töuényszéki biró lemonduán ezen tisztéről, helyébe a közgyűlés Vargha Gyula esperest uálasztotta meg. A Tanári és Tanitói Egyesület azon előterjesztése, hogy egy egyetemes tanügyi iroda létesíttessék, uéleményezés céljából a tanügyi bizottságnak lett kiadua. Azon jelentést, hogy az upsalai békekonferencia elhalasztatott és hogy a hollandi prot. egyházak békeiratot küldtek, a közgyűlés tudomásul uette. fí horuátországi bán azon felhiuása, hogy a Horuáth-Slauon országban létező összes euangelikus egyházak egy esperességbe íömöritessenek, alkotmányos tárgyalás céljából a két érdekelt kerületnek adatik ki. Ezen esperesség lelkészeinek segélyezését a pénzügyi bizottsághoz tette át a közgyűlés. Az eperjesi theol. akad. a hatodik tanszék betöltését kérelmezi, az ügy a theol. nagybizottsághoz került. A pozsonyi és a soproni theol. akadémiák egyesítésének ügye pedig egy a fenntartók és az egyetemes egyház által kiküldött bizottsághoz tétetett át. A napidijaknak 30 K.-ra ualó felemelése után áttért a közgyűlés tulajdonképenl tárgyára az Í8U8. XX. tc. fokozatos végrehajtásáról szóló töruényjauaslattal szemben elfoglalandó álláspontjának megállapítására. Dr. Szelényi Aladár főjegyző feloluassa a nyomtatásban már kiosztott, bizottsági jauaslatot a melyet előbb általánosságban s azután részleteiben tárgyalt le a közgyűlés. Az általános uitában részt uettek : Dr. Obetkó Dezső, Magyari Miklós, Duszik Lajos Szimonidesz Lajos, Kapi Béla, Dr. Halmi Béla, D. Schmidt K. Jenő, Dr. Zelenka Lajos, Dr. Bikády fintal, Geduly Henrik, Dr. Raffay Sándor, Dr. Zsigmondy Jenő, Lombos Alfréd, Nagy Lajos, Báró Prónay Dezső, Szentiuányi József, Réuész János, Szentiuányi Árpád és mások. A felszólalók két táborba oszlottak, az ifjabb szónokoknak a uezéreluük uolt a radikális megoldás: a szekularizáció s azt igyekeztek bizonyítani, hogy e nélkül hazánkban az egyházak anyagi segélyezését igazságosan megoldani nem lehet s ez az egyedüli és biztos forrás, amelyből minden igazságos igényt kilehet elégiteni. Az idősebb, tapasztaltabb felszólalók Kapi, Geduly püspökökkel és Báró Prónayual élükön nem tartották a szekularizációt olyannak, amelylyel eu.