Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-01-16 / 2-3. szám

1918 12 egyházunknak kellene foglalkozni, különben is nagy ueszedelmet rejt ez magában, a mint azt a külföldi példák igazolják. Különösen a most említett három uezérférfiu ugy szónoki eloquentiáual, mint alapos tudással és higgadtsággal hatott közre arra nézue, hogy a közgyűlés ifjabb és radikális része nem lépte tul azon hatáskört, a melyet túllépnie nem uolt szabad, — bár ezen felszólalásokban is igen sok uolt az igazság, de ezen igazság éruényesitése nem egyházi gyűlésünknek a feladata, hanem a töruény hatóságok termei, az országgyűlés háza az a hely, ahol ezeket éruényesiteni lehet és kell is. Mi igen helyesen az 1848. XX. fokozatos uégrehajtását célzó jauaslatról nyilatkoztunk, feltártuk a részletes tárgyalásnál sokak által benyújtott és elfogadott módosításokban is a mi jogos kiuánságainkat, igényeinket. Fősúlyt az egyenlőségre és a teljes viszonosságra fektettünk, kértük az egyenlő elbánást, az egyenlő jogot, azt a miért apáink harcoltak, azt köueteljük mi is. Ha a kormány és az országgyűlés határozatunkban foglaltakat, ezen jogos kérelmeinket teljesitik, akkor az egyetemes közgyűlés müue korszakalkotó mű uolt. S egyházunk, ha anyagiakban nem is meggazdagodna, de a jogokban minden esetre meggyarapodna az euangelium gazdagságáual lesz e uilágnak uilágossága. A bizottsági jauaslat letárgyalása után a közgyűlés utolsó akkordjául megint igen megható jelenetnek uoltunk a tanúi. Báró Prónay meleg sziuéuel s meghatott lélekkel mondott köszönetet a közgyűlésnek azért, (amiről ő csak későn értesült) hogy nouemberi ülésszakán, lemondása után tiszteletbeli felügyelőué uálasztotta meg. Leghálásabb köszönetének kinyiluánitása után igéri, hogy amennyiben ereje engedni fogja, ezentúl is kedues kötelességének fogja tekinteni, szeretett egyháza ügyeinek intézésében részt uenni. Seholtz püspök elismerő szauaira pedig kijelenti, hogy bár érzi, hogy befutott pályájára nem tekinthet uissza minden tekintetben megnyuguással, de azt szerénytelenség nélkül állapitja meg, hogy az egyház terén a keresztyén szeretet eluén felül a szabadság elvéhez mindig ragaszkodott s á hol teljesen tisztán állott az egyház közuéleménye előtte, annak mindig deferált is. Seholtz püspök buzgó hálafohásza rekesztette be a közgyűlést. S mi a mi Bárónk ezen ülésszaki szereplését és bölcs nyilatkozatait tekintetbe uéue, megint csak sóhajtua táuoztunk: Hej 1! Hol ueszünk mi ualaha is még egy ilyen egész ember: Prónayt?! N. Töruényjauaslat a katholikus önkormányzatról. A katholikus önkormányzat az 1848. éui XX. tc. 2. §-ának elui kijelentése alapján jelen töruényben becikkelyeztetik a köuetkezőkben: 1. §• A magyarországi kath. egyház önkormányzati jogánál jogua a főkegyúri jogintézmény és az állami jogok sérelme nélkül maga intézkedik a szeruezetéuel és alkotmányáual megegyező módon egyházi, uagyoni és iskolai ügyeiben, az alapitók szándéka szerint rendelkezik az összes egyházi oktatási, neuelési, jótékonysági célokra szolgáló alapjaiual és alapituányaiual; elemi, közép- és, királyi jóuáhagyással, főiskolákat állithat, szükségleteinek fedezésére uagyont 'gyűjthet, igénybe ueheti hiueinek, teheruiselési képességük arányában, anyagi hozzájárulását, e célból egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat uethet ki, amelyek közigazgatási uton éruényesithetők. 2. §. Az önkormányzati jog gyakorlása céljából 0 Felsége az apostoli király, mint főkegyur felhiuása alapján, egyházi és uilági férfiak beuonásáual és azok közreműködésén nyuguó önkormányzati szeruezet létesítendő. Az önkormányzati szeruezet részletes szabályait az egyházi főhatóságok hozzájárulásánál és Ő Felsége az apostoli király jóuáhagyásáual az Ö Felsége által egybehiuatott szeruező gyűlés állapitja meg, a főkegyúri jog és a katholikus egyház hierarchikus szeruezetének szem előtt tartása mellett és fennálló töruények, különösen pedig a jelen töruény korlátai közt. fí Szeruezeti Szabályzat állapitja meg az önkormányzati hatáskörhöz tartozó azon ügyeket, melyek Ő Felsége legmagasabb hozzájárulásának tartatnak fenn. Ezekben az ügyekben az önkormányzat illetékes szerue tartozik 0 Felsége döntését a uallás és közoktatásügyi miniszter utján kieszközölni. 3. §• Az önkormányzat hatáskörének ekkép eszközlendő meghatározása nem érinti az erdélyi róm. kath. státusnak az Approb l.t. 1. art. 3-ban, a Lipót-féle diploma 1. pontjában, Ferenc királynak 1792. éui május hó 26-án az országgyűléshez intézett leuele 45-ik pontjában, Ferenc József királynak 1867. éui augusztus hó 19-én és 1883 éui nou. hó 4 én kelt legfelsőbb elhatározásaiban, az 1868. éui XLlll. t. e. 14. §-ban és az 1883. éui XXX. t. e. 41 §-ban gyökerező önkormányzati jogát.