Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-12-08 / 49. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szeilemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleces reklamáció is A LAP tulajdonosához: Noszko István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő ^ £9 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: NOSZKÓ ISTVÁN RÁKOSKERESZTÚRI leikpr/. FŐ U IJNKATA K.SA K : SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL IIMALVI ESPERES-LELKÉSZ KISKÉRI LELKÉSZ. CIIIK<>TIII LELKÉSZ Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre ><i K Félévre 7 k Egyes szám ára .. 40 f Hirdefeeaek ee palyazatok aivi : Allauilu lurdetiee'-í UIUJJP' YI *.«•« F*.. RÍNI TARTALOM]EGyZÉK s VEZÉRCIKK: 18U8. XX. *) — Luther felfogása állami és politikai kérdésekben. Jahn Jakab. — A jubileum megünneplése az egyes gyülekezetekben. — Belélet — Pályázatok és hirdetések. 1848. XX. *) Az 1848. XX. végrehajtása kérdésében lassanként tisztulni kezdenek az álláspontok. A kormány álláspontját már egy, teljes szÖDegében még mindig ismeretlen törvényjavaslat képviseli. A protestáns egyházak álláspontját pedig egy öt tagu bizottság képviseli, amelynek tagjai Geduly Henrik püspök, Dr. Zsigmondy Jenő felügyelő, Dr. Baltazár Dezsó püspök, gróf Tisza István főgondnok és Dr. Székely Ferenc unit. főgondnok. fl miniszter és a prot, megbízottak közt a tárgyalás folyamatban van ugyan, de az egyházak közönsége sem az államkormány, sem a megbízottak álláspontjáról nincsen tájékozva. Mindenesetre helytelenítenünk kell a kormány mulasztását, hogy a prot. egyházakat a törvény végrehajtására vonatkozó kivánságai, óhajtásai és igényei dolgában jó előre meg nem hallgatta. Erre nemcsak a törvény rendelkezése, hanem a megértés sikere és az egész akció komolysága is kötelezte. Országos törvényt nem szülhet sem ötlet, sem teoretikus álmodozás, sem egyoldalú akarás, fl törvény mindig életet szabályoz, életműködést irányit, életerőt van hivatva fokozni, azért annak egy élő és fejlődni kivánó szervezetből kell kinőnie. Zöld asztal bölcselkedése vagy minisztériumi dolgozószoba magánya egészséges törvényt nem teremthet. Rólunk, nélkülünk pedig törvényt hozatni sem nem helyes, sem nem jogos. Egyetemes egyházunk nehézkes közgyűlési szervezete miatt csak akkor foglalkozott az 1848. XX. törvény végrehajtásának kérdésével, mikor a minisztériumban már készen feküdt a törvényjavaslat. Azt sem tudtuk akkor, mi a kormány igazi szándéka. Teljes végrehajtásról lesz-e szó, vagy csak részlegesről és ebből folyólag ujabb állami hozzájárulásról? Ma már tudunk annyit a kiszivárgott hirekből, hogy nincsen és egyelőre nem is lesz szó a teljes végrehajtásról. De akkor annál szükségesebb, hogy az egyetemes gyűlés által e tárgyban kiküldött bizottság mielőbb összeüljön és előkészitse a végleges végrehajtás esetleges ügyét s az ujabb állami hozzájárulás kérdésében is legyen a megbizottak segítségére. Mert végzetes felelősséget vállaltak magukra a megbizottak. Olyan ígéretekre is leköthetik magukat és az egyházakat, amelyek kevés anyagi előny mellett mérhetetlen erkölcsi kárral járhatnak. Ezért kellene nekik maguknak sürgetni az egyetemes bizottság összehívását s támogatása kikérését. Ezt követeli elsőbb is a készítendő törvénynek a katholikus autonómiával való összefüggése. Nagyon helyes álláspontot foglalt el e tekintetben a Dr. Raffay Sándor elnölete alatt legutóbb tanácskozott egyetemes lelkészegylet választmánya, mikor kimondotta, hogy inkább le kell mondani az 1848. XX. részleges végrehajtásának ujabb anyagi előnyeiről, mintsem hogy ennek a révén az ország közvagyonának aránytalanul nagy és értékes része örök tulajdonul holtkézi birtokká tétessék. Ez a helyes egyházi és hazafias álláspont, melyet a legközelebbb összehívandó egyetemes gyűlésen is, az országgyűlésen is hangoztatni kell. A másik fontos szempont, melynek képviseleténél az ötös bizottságnak igen komoly megfontolást kell tanusitania, a 48-as törvény 2. §-ban kimondott egyenlőségi és viszonossági elv valósításának kérdése. Addig nem lehet szó kath. autonómiáról, mig a viszonosság és egyenlőség mai karrikaturája fennáll. E tekintetben elvárjuk, hogy a törvény tervezetében az evang. egyetemi theologiai fakultás ügye illendő és törvényes megoldást nyerjen. Ezzel együtt mindazok a sé-