Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-01-27 / 4. szám

1917 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ hogy az ottani református híveket a szorongató szükség eseteitől eltekintve semmiféle funkcióban ne részesitse. Még a levelet és a levél megírására okot adó előzményeket nem ismerjük, nem akarunk a dolog érdeméhez hozzászólni, de mint a jubiláris esztendő egyik szomorú és sajnálatos eseményéről, e püspöki tilalomról is meg kellett emlékeznünk. A koronázási hüleuél és ö protestantizmus. Az Evang. Őrálló f. évi 2. számában Homola István lelkész ur egyházunk jogászaihoz fordulva felveti a kérdést, mért nem tartalmazza a legújabban kiadott hitlevél a bécsi és linzi békekötésekre, valamint az 1790 91 évi 26. törvénycikkre, mint a protestáns egyházak jogait biztosító kutforrásokra való hivatkozást, holott addig, mint cikkíró néhai tanárának, a nagyhírű egyházjogász és egyháztörténész, Cseesetka Sámuelnek előadásából emlékszik, az ott előfordult, illetve az említett rendelkezésekre a király a koronázás alkalmával esküt tett. Mint a magyar közjog tanára alkalmat veszek magamnak, hogy e kérdésben a kívánt felvilágosítást megadjam. fi bécsi és linzi békekötésekre való hivatkozás csakugyan bent volt a XVII. század folyamán a választási királyság idejében kiadott hitlevelekben, mikép: választási és koronázási feltételekben a II. Ferdinánd által kiadottól kezdve egeszen az l. Lipót által kiadottig, (II. és III. Ferdinándnak hitlevelei természetesen csak a bécsi békére hivatkozhattak.) Ezek a hitlevelek, illetve választási feltételek, melyeknek tartalma nem volt más, mint épen a bécsi béke rendelkezéseit beeikkelyező 1608. évi koronázás előtti törvények rendelkezéseinek megismétlése és megerősítése, kiegészítve azután később hozott törvények megerősítésével, tizenhét pontban, vagy feltételben az országnak még számos, úgyszólván összes jelentőséggel bíró törvényeit is felsorolják egyenként, s foglalják magukban a felsorolt törvények megtartásának igéretét. Midőn 1687-ben a választás elvének némileg háttérbe szorításával 1. Lipót fiát, Józsefet királlyá koronázták, s ugyanakkor a trónörökösödés elvét is behozták, a koronázás alkalmával kiadandó hitlevelet formailag revisió alá vették és átalakították, fi legjelentősebb formai átalakítás az volt, hogy a hitlevelek eddigi tizenhét feltételét hét pontra szállították le s a majdnem össses fontoaabb törvényeknek egyenként való felsorolása helyébe az 1. pontnak az az általános rendelkezése került, amelyben a koronázandó király megígéri, hogy az elődei által hozott, vaamint általa hozandó összes töményeket — kivéve az Arany Bulla ugyanekkor eltöröli ellentállási záradékát — meg fogja tartani. így maradt el az 1687-ben kiadott hitlevélből a többi hivatkozásokkal együtt a bécsi és linzi békekötésekre való hivatkozás is., Mindannak dacára az volt a felfogás, hogy József a Lipót-féle diplomát (diploma Leopoldinum) adta ki, a mi megfelel a valóságnak annyiban, amennyiben a Jóasef-féle diploma általános formulája magában foglalta mindazt, ami azelőtt a hitlevelekben részletesen volt felsorolva. Ez a József-féle hitlevél maradt meg azután két, időközben tárgytalanná vált pont elhagyásával lényegileg a hitlevél egészen a legújabb időkig. Protestáns szempontból kedvező változás történt a hitlevél szövegén 1780-ben, amennyiben akkor került be a hitlevél 2. pontjába az a kiegészítés, hogy a koronát a király vallás különb~ ség nélkül^választandókét világi egyén által fogja őriztetni, amely rendelkezés azáltal érvényesül, hogy a két koronaőr egyike mindig protestáns. De egyes törvényeket — eltekintve magára a trónörökösödésre vonatkozó törvényektől és a koronázás határidejére vonatkozó törvénytől, valamint egy ideig a rendi előjogokra vonatkozó törvénytől — a hitlevelek 1687-óta nem sorolnak fel és így sohasem volt a hitlevelekben megemlítve az 1791: 26 t. e. Az a nézet tehát, mintha valamikor ezt a törvényt a hitlevélben külön is megerősítették volna, tévedés. Az összes törvények között azonban, amelyeknek megtartását a hitlevél megígéri, ez is bent van, ép ugy mint a bécsi és linzi békekötések, illetve ezeknek rendelkezéseit beeikkelyező törvények, amennyiben ugyanis mindezeket — az ujabbi törvények nem módosítottak, fi hitleveleknek az egyes törvények részletes felsorolása helyébe lépett általános formulázása, nézetem szerint nem hiánya a hitleveleknek, hanem erőssége, és a protestáns egyházaknak azért, mert a bécsi és linzi békekötést, valamint az 1791 26. t. e.-et a hitlevél különösen fel nem említi, aggodalomra egyáltalán nincs okuk. Ami a királyi esküt illeti, e tekintetben meg kell jegyezni, hogy a királyi eskükben az Arany Bullán kívül soha sem hivatkoztak semmi féle törvényre, és igy nem hivatkoztak külön a bécsi és linzi békekötésre és az 1791: 26 t. c.-resem; de mindig megesküszik a király arra, hogy az Isten egyházait jogaikban, szabadságaikban stb. megtartja. Az egyházak jogainak eme biztosítékai a jelenlegi esküben is bent volt.