Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-01-27 / 4. szám

28 EV-A NO-ELIKUS ŐRÁLLÓ Homola lelkész ur azt is kifogásolja, hogy az országgyűlés regrikolaris bizottsága az or­szág primásának elnöklete alatt volt összeállítva, mikor a Mangra Vazulok abban a bizottságban ott uoltak, a két protestáns egyházker. felügye­lői, főgondnokai, püspökei közül pedig egyet sem lát ott. Az igazság kedvéért a hivatalos jegyzőkönyvek alapján helyén valónak látom an­nak megállapítását, hogy a hitlevél szerkesztő országos küldöttségbe a főrendiház a bevett ke' resztyén vallásfelekezetek mindegyikének — az unitárius kivételével — egy hivatalos képviselő­jét küldötte ki, igy a latin szertartású katholikos egyház részéről a primást, a görög szertertásu katholikus és a görög keleti egyház részéről egy-egy püspököt (Nóvák Istvánt és Zubkovics Györgyöt), a református egyház részéről egy püspököt (Balthazár Dezsőt) és az ág. h. evang. egyház részéről egy világi felügyelőt (Zsigmondy Jenőt). Mangra Vazul is benne volt a küldöttség­ben, de őt a képviselőház küldötte ki, mint kép­viselőt; ilyen minőségben pedig Mangra Vazul mellett előkelő protestáns képviselőket is látha­tunk a küldöttségben (Dr. Láng Lajost, Darányi Ignácot s az unitárius Dániel Gábor stb.) Elnö­kévé a primást önmaga választotta meg egyhan­gúlag, épen a protestáns miniszterelnök indítvá­nyára. A hitlevél-szerkesztő küldöttség összeállítá­sában tehát protestáns szempontból azt hiszem, nem lehet kifogásolni valót találni. Más kérdés az, hogy összefér-e a vallásfelekezetek törvényes egyenlőségével, és azzal, hogy a kath. egyház megszűnt államegyház lenni, az a szerep, melyet az esztergomi érsek, aki csak az állam egyik, nem is tulaj donképeni állami ügyek gondozására hivatott rész szervezetének functionariusa és a kinek a koronázás egyházi [részénél amúgy is kiváló szerep jut, betöltött akkor, mikor a hitle­vél ünnepélyes átvétele, tehát teljesen világi jel­legű közjogi cselekmény végett a királynál meg­jelenő országgyűlésnek, mely az egész állam népének képviselete, ősi jog címén az 1867. évi preecedens mintájára szószólója volt. Ez a szerep, azt hiszem, a mai viszonyok között sokkal több joggal illetné meg az ország­gyűlés két házának elnökei közül bármelyiket s az ősi traditiókkal való szakítás a jövendőben itt indokolt volna. Pozsony. Dr. Polner Ödön egyetemi tanár. IRODALOM. Kozlagné Jenes Jolán a jeles írónő Jö­vendölés" eimü márciusi színdarabot irt 3 rész­ben. Ezt a trilógiát bár egymással összefügg az eszmemenetben s a történelmi egymásutánban, azért irta igy, hogy az iskolákban külön-külön is könnyebben előadható legyen. I. Rész: Hossuth. Történik 1848 márc. 15-én a Pilvax kávéházban. Személyek : A magyar Géniusz, Kossuth, báró Wesselényi, Petőfi, Jókai, Uasuári és melléksze­mélyek. II. Rész. Petőfi. Történik a pesti Múze­umkertben 1848 májusban. Személyek: Géniusz, Kossuth, br. Wesselényi, Petőfi stb. III. Rész. Deáh. Történik a Bach-korszakban. Személyek: Géniusz, Deák, Vörösmarty, Arany Tompa stb. A mü nyelvezete is szép, költői. Előadva hatásos lesz. Melegen ajánlom ez érdemes müvet már­ciusi előadásra az iskolák vezetőinek b. figyel­mébe. Megrendelhető Nagytiszt. Kozlayné, Jenes Jolán szerzőnél Pazdics, Zemplénvármegye. Ára az összefüggő színdaraboknak 1—1 korona. S. K. „Ne hagyd el Istent." Az osgyániak költő papja: Hemény Lajos ilyen címen adott ki egy 22 oldalos füzetkét, a melyben igen hangu­latos, szívből fakadó s szívhez szóló hét háborús imádság van gördülékeny csinos kötött formában. Szerzőnek ez a második füzetkéje. A füzetkének 40 fillér az ára, kapható a szerzőnél Osgyán (Gömör m.) Tiszta jövedelmét az áldozatkész szerző az erdélyi menekültek segélyezésére kí­vánja fordítani. Igen melegen ajánljuk e füzetet olvasóink szives figyelmébe. BEiÉLET, Eelkészauatás. A nyíregyházi ev. egy­házközség által az egyik segédlelkészi állásra megválasztott Engter István lelkészjelöltet Geduly Henrik püspök jan. 20-án szombaton délelőtt 11 órakor avatta fel a nyiregyyházi ev. egyházköz­ség templomában szép számú közönség részvé­tele mellett. Halálozás. Ázv. Holluby Uilmosné szül. Huley Hermin urnő,„f. évi január hó 21-én élete 74-ik évében Felsőrakoncán az Urban csende­sen elhunyt. Földi maradványait január 24-én a felsőrakoncai ev. temetőben helyezték örök nyu­galomra. Az elhunytban Holuby Vilmos lelkéaz' testvérünk szerető édes anyját gyászolja.

Next

/
Thumbnails
Contents