Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-05-19 / 20. szám

XIII. év. Budapest, 1917. május 5 . 1 8. szám ES ISKOLÁI HETILAP. A lapot szellemi es anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszko István lelkészhez Rá kos ke reszt u rn\t (Pest megyei küldendő S3 SS FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULA.J DONOS: NOSZKO ISTVÁN rákfifkereszturi lelkész. FŐM UN K A'i A RA K SCHOLT2 ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL iiiral.'i ]>er 1 •!• - < IU' >kiskéri lelkész. eink>t,ai DUSZ1K LAJOS GÖ/nÖKYJÁNOS miskotczi ieikés. ep^rjvsi főnyin i«ja/.i:ar<'> Megjelenik hetenként eov iven A lap ára : Lgesz évre »<í K Félévre .. 7 H Egyes szám ára 40 f Vllnl» ti'-'.i-lf >>f |iiüy«zíitok aiii Küt^-hü old» . K Állandó 'itrde'-é^kmeK«"-y\. v>* nn* TARTALOH]EQygÉM : VE ÉRdKK : A íheologiai Jakulíás kérdése. — Közeleg a jordalal. szikla. ­Nekrológ. —m —ó — Belélef — Pálgásaíok és hirdetések. fe — A kiküldőit bizottság ülése. — Egyetemes egyházunk ez időszerinti leg­fontosabb törekuése körül, a mely a theologiai fakultás felállitására irányul, élénk eszmecsere folyt a fakultási bizottság f. hó 11-én, Budapesten tartott ülésén. Az ügyről e helyütt adunk tudósí­tást egyrészt annak minden eziaőszerinti egyházi kérdés keretéből kiemelkedő fontossága miatt, másrészt azért, meri az elhangzott felszólalások élénken reáuilágitanak a felfogásoknak arra a sokféleségére, a mely az ügy körül támadt. Zsigmondi/ elnöki megnyitójában üdvözölve a nemrég megválasztott egyházi elnöktársát Ge­duly püspököt, az ülést annak hangsulyozásáual nyitotta meg, hogy az egyházi sajtóban megnyil­vánult nézetek esetleg egy, e tárgyban megindí­tandó ujabb mozgalom kezdeményezésére ad­hatnak ösztönzést s azért a maga részéről szük­ségesnek találta az ülés összehívását. Geduly mielőtt álláspontját leszögezné, előbb tudni óhajtja, hogy az egyetemes közgyűlés fel­terjesztésére nem jött-e a minisztertől eonerét uálasz, uagy — társadalmi érintkezés utján — nem adott-e a miniszter kifejezést annak, hogy a felterjesztés után szándékszik-e eonerét választ adni? Zsigmondy szerint a miniszter elzárkózott és elzárkózik a félreérthetetlen, határozott Írás­beli válasz megadása elől; Pollner szerint ez előrelátható uolt az albizottságnak adott minisz­teri válaszból, s azért minden további sürgetés eredménytelenségének tudatában helyesebben járna el a bizottság más irányú eonerét terű, például egy Pozsonyban felállítandó autonom fa­kultás teruezetének kidolgozásával és a recon­sideratio későbbi időkre halasztásával. Erre jött — a mire senki nem volt elké­szülve, és a mit mint illetékes tényezőtől szár­mazó észrevételt, különös figyelemre méltatandó nyilatkozatként emelünk ki, a Dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. igazgató beszéde. Masz­nyik nyiltan és határozottan ellene van a pozso­nyi autonom fakultás eszméjének, mert a pozsonyi egyetem felauatásának tényénél és a körüle lengő szellemnél fogva máris katholikusnak mondható, ebben a környezetben egy autonom fakultás ki­csinyes, értéktelen, sőt szégyenletes megoldás­nak tart, a mely egyéb, igy pl. hazafiúi szem­pontból is méltán kelthet aggodalmat. fl teljes jogú fakultás ott meg nem ualósitható; az ez iránti igényeinkről való lemondás pedig nem ju­bileumi értékű elhatározás. Ha a mai demokra­tikus fejlődés uilágában felsőbb hatalmi nyomás­nak kellene engedni, szomorú és szégyenletes meghátrálás volna. Pozsony egész szellemi lég­köre, az ottani áramlatok nem kedveznek az evan­gélikus lelkészképzés érdekeinek. Egyházunk központja ma már nem Pozsony, de Budapest. A budapesti egyetem jellege felett vita folyik. E vitás helyzet tartama alatt az ország fővárosában tervezett önálló theol. fakultás, az egyetembe ualó bekapcsolásra vonatkozó töruényes igények fenntartása mellett még a Pozsonynyal szemben idegenkedő kerületek részéről is rokonszenues lehet annál is inkább, mert ha Budapesten az állam, ugy Eperjesen az egyetemes egyház állit­hat fel fakultást. Ezen megoldást ajánlja. Pollner szerint nekünk is érdekünk a po­zsonyi egyetem felekezetileg semleges jellegének fenntartása az által, ha ott nem szorgoskodunk a fakultásnak az egyetembe kapesolásáual. Mikler szerint nincsen helye a részletes tár­gyalásnak, azt kell eldönteni, hogy a miniszter uálaszának elmaradása nem olyan fejlemény-e, a mely a bizottságnak jogot ad ujabb, a kormánynál teendő lépések megtételére.

Next

/
Thumbnails
Contents