Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-11-18 / 47. szám

'1816 EVANGELIKUS - ŐRÁLLÓ 383 közgyűlésnek a keresetlenül megnyilatkozott üdvözlésért és szeretetért. Vitális Qyula pénztáros pénztári jelentését, a melyet, mihelyt a pénztárostól beérkezik, közölni fogjuk, a közgyűlés elismeréssel uette tudomásul, s az ellenőr jelentése után a felmentuényt megszavazta. fl uálasztmány javaslatával szemben azonban a közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy az évkönyvnek kiadásától a drágaságra és munkáshiányra ualó tekintettel ez évben is eltekint s felkéli az Evang. Őrálló szerkesztőjét, hogy az egyesület ügyeiről, mint eddig is tájékoztassa a tagokat, — a kik ugy is olvassák a lapot. Kruttschnitt alesperes bejelenti, hogy a soltvadkerti egyház száz koronával lép be alapitó tagnak egyesületünkbe. Örvendetes tudomásul szolgál s ez utou felkéri az egyesület a többi egyházakat is, hogy hasonló módon cselekedjenek, vagy legalább pártoló tagokul lépjenek be Az indituányok során Scholtz Ödön a ref. 400 éues jubileumára egy társas kirándulást indítványoz Németországba. A közgyűlés megbízta őt és az elnököt ennek előkészítésével. Kovács flndor a lelkészi fizetések rendezésére kiküldött bizottság figyelmét a régi papi hiványokra hívja fel s indítványozza, hogy az Evang. Őrálló az egyesület hivatalos lapja legyen. Az indítvány a választmány elé utaltatott. fl közgyűlés elnök rövid fohászával ért véget. Első rendes közgyűlése volt ez egyesületünknek. A résztvevő tagtársak meggyőződhettek arről, hogy egyesületünk vezetőségének figyelme kiterjed mindazon kérdésekre, amelyek napirenden vannak s amelyek a jövőben is a lelkészi kar anyagi és szellemi érdekeit előmozdítani vannak hivatva. — Hogy tagtársaink azon része is, amely ez alkalommal közgyűlésünkön részt nem vehetett s igy a felolvasásokat nem hallhatta, a lehetőséghez képest ezen munkákat lapunk hasábjain le fogjuk közölni s ezekre már most hívjuk fel a testvérek figyelmét. Lelkészegyesületünk további fejlődéséhez, amint a kezdet bizonyítja, valóban nem kell egyéb, mint az, hogy azon lelkésztestvérek, akik belépésüket még nem jelentették be, lépjenek be mielőbb, hogy a vezetőség tevékenységének annál nagyobb súlya legyen. A választmány további munkájának programmja most foglalkoztatja az elnökséget. N. IRODALOM. Dr. Lentz Géza; Az uruaesora feér~ dése. A ref. konventi vita megvilágítására. Debreezen (Hoffmann és Kronovitz) 1916. 33 lap. Ara nincs megjelölue. Helyes dolog volt, hogy a kényes természetű ref. uruaesorai vitához épen Eencz Géza, mint szaktanár szótott és a kérdést minden oldaláról megvilágította. Nevezetesen ismerteti a kérdést történetkritikai oldaláról, aztán magyarázza a szereztetés szavait, méltatja Kálvin speciális felfogását, fejtegeti az urvacsorai elvek istentiszteleti érvényesülését s összegezi /ejtegetéseinek eredményét eképen: „flz urvacsorai kérdések sem a reformátoroknál, sem általában az egyház istentiszteleteinél nem voltak szánua pszichológiai folyamat leírásának, hanem hítvallástételneh." Mint euang. keresztyén ember és rendszeres theológus nem bocátkozom bírálatába sem a liturgiái bizottság, sem a pöspöki kar, sem pedig a kettőt kompromittáló bizottság jauaslatainak. s a kérdést inkább csak elvi oldaláról igyekezem megvilágítani. Több az uruacsora a reformátoroknál (Zivinglit kivéve), mint egyéni lélektani folyamat vagy hitvallástétel hanem egyúttal és főképen sáhrámentom, vagyis objektív isteni üdv és kegyelemadomány, mely az igéhez hasonlóan nyújtja nekünk hivő megtérő bűnösöknek a kegyelem vigaszát s a megszentelődés erejét. Jelkép és zálog egyaránt, nevezetesen jelképezi az újjászületés életfolyamatát, de záloga az objektív isteni kegyelemnek, a Jézus megváltói haláláról és személyiségéről és müvéről való kegyeletes megemlékezésünkben. Objektív kegyelemhatását túlozza az orthodoxia, s subjektiv lélektani folyamatát vagyis szertartásszerű cselekvőségét a pietizmus és a rationalizmus. Mint az igénél, ugy az uruaesora sákrámentománál is az objektiu isteni hegyelemhatás s az egyéni hituallástételi elsajátítás teszi egymással való kölcsönös vonathozásában a vallás lényegét, flz ige és a sákrámentom e szoros kapcsolatánál fogva a hitvallástétel egyéni lélektanának folyamatának feltétele mellett mondja találóan az Apologia, hogy „

idem est effectus verbi et virtus." Ezeket az objektiv isteni kegyelmi és subjektiv emberi hitbeli szempontokat kell szoros összetartozásukban s az igével kapcsolatban s érvényre emelnünk szerezteiési igék figyelembevételével az agendális egyházi formula megszerkesztésénél, mi mellett nálunk protestánsoknál még a szertartás kommuniós jellegének igen nagy jelentősége és fontossága van. A Krisztus teste és vérével való közösség a Krisztus meguáltói