Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-11-18 / 47. szám

1916 1 I " _ EVAHQE

DKUS ŐRÁLLÓ J81 indituányt nem tartja időszerűnek a közgyűlés s miuel fedezete nines, a napirendről leueszi. Dr. Szelényi Ödön theol. tanárnak „A magyarhoni ev. iskolák története a reformátiótól napjainkig

11 eimü, a jubileumi évre szánt müve nyomtatására ezer koronát engedélyez. A sajtótudósitó költségeinek megtéritéseül a jövő évre is az eddigi összeget folyósitja. Az 1917 évi költségelőirányzatot, amely az ez évivel megegyezik, a közgyűlés elfogadja. Tudomásul veszi a lelkészsegélyezési alap bizottságának jelentését s az eddigi irányelvek követését ajánlja figyelmébe a bizottságnak. A közalapi segélyek hováforditásáról szóló és az adóalapi bizottság jelentését a közgyűlés tudomásul veszi. Az erdélyi szász ev. egyház közeledését a közgyűlés örömmel látná, a reformatió jubileumát, mint igen jó alkalmat a közeledésre helyesnek tartja. A nyilvántartott ügyek ismertetése után egyetemes felügyeiő-elnök köszönetet mond a közgyűlés tagjainak a szíves türelemért, érdeklődésért és a kellő élénkségért a közgyűlést berekeszti. Dr. Baltik Frigyes a közgyűlés tagjainak köszönetét fejezi ki az elnök szives fáradozásáért, bölcs vezetéséért s a közgyűlést hálaadó imádsággal zárja be. * * * Beszámolónk befejezéseül, mivel a sajtó tudósitó segélyét ép akkor tárgyalta a közgyűlés, a mikor a sajtótudósitó hivatalos elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen s a beállitott helyettes keltő tájékozottság hiányában a felszólalásokra nem reflektálhatott, legyen szabad a közvélemény téjékoztatására az ügyet röviden megvilágítani. A sajtó tudósitó költségeinek megtéritéseül az egyetemes közgyűlés évi 1250 korona segélyt folyósit. Ezen összeg a beadott és igazolt költségvetés alapján lett megállapítva ez előtt négy évvel a nélkül, hogy a sajtó (még pedig a napi sajtó) tudósitó ja fáradságáért egy fillért is számított volna fel. A tudósitó igazán fáradságos munkáját teljesen ingyen végzi, tisztán az egyháza iránti szeretetéből folyó lelkesedésből fakad az. Nem kér azért sem telismerést, sem köszönetet, de megszólást vagy gáncsot sem érdemel. Tudni kell azt, hogy a mig más volt a sajtó tudósitó, ez ezért a munkáért és költségeinek megtérítése címén 2500 koronát kapott öszszesen az egyetemes egyháztól és a kerületektől. fíz a kifogás, hogy gyűléseinkről az egyes lapok hiányos referádákat hoznak, igaz, csakhogy ennek nem a tudósitó, hanem az egyes lapok szerkesztői az okai, mert a tudósitó kőnyomatosa utján tömör és teljes referádát ad le s azt egyik másik lap, mint például ez évben a „Budapesti Hirlap" a maga teljességében átveszi és közli. A többi, dacára többszöri személyes és levélbeli megkeresésnek, a háborús közleményekre s a térszükre való hivatkozással, csak kivonatosan közlik, vagy, — ha nincs helyük — el is hagyják. Azt is szabad legyen még megállapítani, hogy a mióta a mostani tudósitó működik, azóta a napi lapok egyáltalán nem küldenek tudósítókat közgyűléseinkre s igy azóta nem is jelent meg egyházunkra vonatkozó oly jelentés^ a mely egyházunkat, vagy annak egyes részeit, vagy intézőit a közuélemény előtt nem kiuánatos világításba helyezte volna, sőt miden alkalommal az egyetértésben rejlő erő van kidomborítva a tudósításokban. Hogy egyes fővezéreink ama nézete, hogy egyházunk ügyeiről a napi sajtóban beszámolni egyáltalán nem kell, meg áll-e? Arról lehet vitatkozni, de a uitának a vége — azt hiszszük — még is csak az lenne, hogy a tulnyomá többség ennek szükségességét kimondaná. Minden éuben ez előtt azon ajánlattal lépett a tudósitó az egyetemes egyház elé, hogy ha az egyetemes egyház alkalmasabb tudósítót nem talál, szivesen vállalja e tisztet ingyen s csupán az igazolt készkiadásainah a megtérítését kéri. S bár ezen készkiadások már az általános drágaság folytán némileg meg is nöuekedtek, a segélyt most is csak oly összegben, 1250 koronában szavazta meg a közgyűlés, mint négy éuuel azelőtt. Nagyon kedues dolgot müuelnének azok, a kik a tudósítót — talán félrevezetés folytán — a közgyűlésen megtámadni és ingyenes munkáját bírálni szívesek voltak, ha az itt leirt igazságokat, mint tiszteletteljes választ tudomásul venni kegyeskednének. * * * Több ügy tárgyalásánál bizonyos nyugtalanságot kellett észre vennünk a közgyűlési tagoknál, a minek oka az uolt, hogy igen sokan szóltak a tárgyakhoz és a részletekbe is belebocsátkoztak felszólalásaikban. Ez minden esetre a közgyűlésben nem egészen helyes dolog, mert eltekintve attól, hogy szinte céltalanul huzzuk az időt, a részleges és részletes munka a bizottságokba való. Ezen azonban csak ugy lehet segíteni, ha a bizottságokat a jövőben ugy alakítjuk meg, hogy a dolgozni szerető közgyűlési tagokat választjuk be az egyes bizottságokba, a kik azután ott fejtik ki hozzértő buzgólkodásukat. Azt végül meg kell állapitanunk, hogy ez évi egyetemes közgyűlésünk igén emelkedett, tárgyilagos s minden személyeskedéstől ment tárgyalásoknak volt a színhelye s igy az azon részt vevők a jól végzett munka után kellemes hangulatban oszolhattak szét. N.