Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-09-16 / 38. szám

XII. év. Buc

h;

pest, 1916. szeptember 2. 36 szám A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű póstai külöemény, a hiröet^sek szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye» kiilöenöő í§9 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULA.II'ONOS: NOSZKÓ ISTVÁN ráboskeresztiwi lelkés/.. FÖ*IINK.ATA K.SA K : SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PÁL áíft'alvi esperes-lelkész kiskéri lelkész. cinkotai lelkésx. DUSZIK LAJOS GÖ/nÖRYJÁNOS szatmári lelkés«. eperjesi ffígym. iya/.irató Megjelenik hetenként epv ivert A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f H-iirdetések es pályázatok ána: Bigósz old»! . 40 £ áUhjkIó hirilatósmJ-i:!'enef:yeZ'

vs sz • nt TARTAEiOMJEGyZÉM : VEZÉRCIKK : A Hajléktalanok. Raffay Sándor. - Seholtz püspök jelentéséből. — Sántha Károlg. Dr. Gs. A. — Lelkipásztorkodásunk főbb teendői a háború után. Bienik lános. — Beiélet. —Pálgázatok és hirdetések. ff hajléktalanok. Erdélyt ellenség tiporja, házait tüz emészti, javait prédára vetik, lakói hajléktalanokká lettek. A román határon evangélikusok lakják a jalvakat. Véreink és hitünk cselédei. Évszázadok óta állják az őrt határainkon szivükben a haza és az evangélium szeretetének kettős lángjával. Most hajléktalanul bolyonganak szerte a hazában, otthont keresve. Pásztoraik, a lelkészek és a tanitók velük együtt jutnak és keresik aggódó lélekkel a menedékhelyeket. fí pusztulásnak kitett szerény papi és tanitói lakásokból nem menthettek meg egyebet, mint a mi nekik legdrágább: kedveseiket. De ezek az ő legnagyobb gondjuk is. Honét, mikép adjanak ezeknek tápláló kenyeret és meleg ruhát? Hiszen ugy jutottak, mint az apostolok; vállukon egy üres iszák, kezükben egy bot, de még csak váltóruhájuk sincs, amellyel a könyörülő szivek ajtain tisztesen bekopoghatnának! Ezeknek az otthonukat vesztett testvéreknek a gondja mindnyájunké! Ha valaha, ugy most van itt az alkalom annak megbizonyítására, hogy megértjük és el tudjuk némítani a keserűségnek a testvérek szivéből jeltörő sóhaját. fí hajléktalanná vált erdélyi testvéreknek első sorban otthonra van szükségük. Azok a testvérek, akik őket befogadhatják, szíveskedjenek velem tudatni, hány embernek tudnának menedéket adni? Az otthonnal együtt állást, jövedelmet, mindent veszitettek lelkészeink és tanitóink. A nagy drágaságban, melynek terhe ma mindenkit nyom, kétszeres a gondjuk. Szükséges hát, hogy az egyház, az állam és a társadalom együttes gondoskodása a megpróbáltatások idejére is biztosítsa megélhetésüket. Fizetésüket, jövedelmeiket nem nélkülözhetik. A család fenntartására szükséges összegeket ki kell teremteni számukra. E végből egyházunk püspökei tegyék meg a szükséges lépéseket. A bujdosó lelkészek és tanitók azonban bizonyosan nem akarnak senki terhéül ingyenélösködni.lh Megfelelő foglalkozásra vágyakoznak. Ahol az egyházakban kisegítő erőkre van szükség, e bujdosókat alkalmazzák első sorban és mindenki mindenütt kutassa, keresse, mikép lehet valakinek segítségére. Ha erről engem tudatni lesznek szívesek, készséggel fogom a közlendőket az otthontalanokkal közvetíteni. A menekülő lelkésztársaknak és tanitó testvéreknek pedig, amennyire erőm és időm megengedi, mindenkor szívesen állok rendelkezésükre. Adja Isten, hogy az ellenség mielőbb elvonuljon otthonuk tájáról s ők még a szorongató tél beállta előtt újra élvezhessék a megszokott családi otthon melegét, fíddig azonban, lel-