Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-08-26 / 35. szám

XII. év. \ *y Budapest, 1916 augusztus 5. 32 szám AZI ES ISKOLÁI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ES LAPTULAJ DONOS: NOSZKO ISTVÁN rákoskeresztúri lelkf

1«?/.. FÖÄIINKATA HSAK . SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL Vtri-alvi <ísj>ef«x-lelk"8/. kiskéri lelkész. .-.inkorai U«lkósü DUSZ1K LAJOS GÖ/nÖRYJÁNOS szatmári lelkész. eperj fnjjvm. itra/.y« A lapot szeilemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai külöemény, a hiröetesek szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap- tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő S3 ES TARTAtOí-í]EGyEÉlí : VEZÉRCIKK : Gondolatok figupáfz Ferine püspök jelentéséből, pozaf. Belélef. — Pálgázafok és hipdeíér.ek. Megjelenik hetenként eov ivén A lap ára : Egész évre 14 v Félévre 7 K Egyes szám ára .. 40 f Hirdetések ah pal> hishi ok m.« higész oldal ... . 441 h AHar.dó hirie é^rpnegt; ye/. 's aa-Tim Kéí kalá' Gyurátz Ferenc püspöki jelentéséből. A dunántuliak tapasztalatokban gazdag érdemekben megőszült, lánglelkü püspöke évi jelentésében több igen értékes .^gondolatot ád le közegyházunknak, amelyek már itt-ott fel is merültek ugyan, de esak kisebb berkekben, a hivatalosak ezen sebeket még nem igen vették észre, vagy legalább nyilvánosan ezekről nem szóltak. A bevezető részben fenkölt lélekkel elmélkedik a tudomány és hit egymáshoz való viszonyáról. Majd az egyházak ama nagy feladatairól szól, amikor „hiveik keblében a vallásos érzést ápolják, ezzel az erkölcsi felelősség tudatát ébren tartják s a felebaráti szeretet törvényét, mint mindenek iránt tartozó kötelességet hirdetik. Ez a munka nem rombol, hanem épit; ugy az egyén, mint az egész társadalom életére áldást hozó, mert megóu az anyagelvüség rabszolgálatától, mi az emberben esak az állatot mutatja, fenntartja a buzogást magasabb eszmékért, a hitben biztositva az erőt a tovább haladásra. Egyházunk rendeltetését ismerjük s ez arra int, hogy betöltésében hiven támogassuk. A folyó rettenetes háború vészhullámai hatásaikban döbbentően bizonyítják, hogy a esak földiekre támaszkodó remény gyönge. A hatalmasok biztos számításait csalódás követi, minden emberi erősség ingatag, az élethez nagyon is közel van a halál. De tapasztalható az is, hogy a baj, csapás mig egyrészről a gyarlóságra emlékeztet 8 lever, másrészről oda utalja az embert felkeltett ama? örök hatalomhoz: Istenhez. Ott a lélek hitével menedéket talál. Hogy a halandó a nehéz napokban is Ingadozás nélkül hordozhassa a kötelesség terhét és törhetlen bizalommal vívhassa a harcot a nemes cél előtt álló akadály okai: nem nélkülözheti ama lelki erőt, amelyet a szívben gyökeredző hit ápol. A földi léthez fűződő sok csalódás, a szenvedés megértetik az emberrel, hogy „ . . . drága kincs a hit, mely tűrni és remélni megtanít". Ha elismerjük a val. lásnak az egész életre kiható jelentőségét, ha látjuk ennek nemesítő hatását az erkölcsi viszonyokra, felemelő, biztató erejét, az életostromló sors csapásai között: kell, hogy megértsük az írás intő szavát: „Tartsd meg, ami nálad vagyon, hogy senki el ne vegye koronádat." Megtartsuk e szent örökséget, a vallást. A uallásos nevelés legyen a szemeink elől soha el nem tévesztett főcél. Ezt a célt szolgálják tanintézeteink minden fokon. Tekintse minden lelkész első kötelességének az őrködést, hogy a gyülekezet iskolájában ne esak,

ttantárgy legyen a vallás, hanem a gyermek lelkében gyökeret verue fejlődjék ott mint Istenben való élet. A tanítók ugy töltik be tisztük minden igazságát, ha felfogják a szentírás e szavainak értelmét: ..Istenfélelem a bölcseség kútfeje" és hivatásuk átérzéséuel nevelik a gyermekeket az Úrhoz vezető intésben és oktatásban. Ugy lesz nevelő munkájuk igazán áldásos, ha örömüket találják azon törekvésben, hogy a gondjaikra bízott zsenge ifjúság növekedjék ne csak testének állapotában, hanem böleseségben, Isten és emberek előtt való kedvességben is. Annál is inkább gondoskodnunk kell, hogy ne csak a tanítás, hanem a vallásos nevelés munkáját is szent feladatnak tekintsék a tanítók, mert az elemi népiskola által adott irányban halad tovább, fejlődik a növendék gondolkozása, erkölcsi érzése. A család és az iskola rakják le a jellem alakulásához az első alapköveket. A középiskolai oktatásnál is legelső sorban méltó a figyelemre a vallás, az erkölcsiség szilárd támasza. Az illető tanárok itt sem fejezik be feladatukat a hittan magyarázatával, emlékei-