Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-07-29 / 31. szám

Xli. ev. Budapest, 1916 július 15 29 MW szám EGYHÁZI ÉS ISKOLÁI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések Szövege és ara, valamint az esetleges reklamáció is a lap tuF EL EL OS SZERKEHZTO ES LAPTUL AJ DONOS: MOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelk-'sy,. FÖSHJNKATA US\K : SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNiCZKY PAL lajöonosához: Noszkó István l.&gfaivi «aperes-Míc-sa kiskéri lelkész. cinken hlkés» lelkészhez Rákoskeresztúrra DUSZIK LAJOS GÖAÖKYJÁNOS (Pest megye) külöenöő IS 19 s/atmári lelkész.. eperjesi főjrym i«-uxjrató Megjelenik .leienként eov iven A lap ára : Egész évre Félévre .. Egyes szám ára .. H-mleteónk es palyn/,m ok ar--i : Kgész oíd» . . 40 R Alltmdó hír letA-aui ue^o yezi's azu^Dt 14 K .7 K 40 f TAIíTAMMJEGygEH: VEZÉRCIKK : Hangaflunh. Mayer Pál. — A rutfhai eggbáz önállósítása. Justin. Ixelkipászforhodásunk főbb íeendöi a bátor

1« ufáií. Bierik jános. — — Beléleí. — FáEy ózafok és hirdetések. Hanuütlunk Mi kik a modern, haladó egyháznak vagyunk tagjai, kik nemes önérzettel hirdetjük, hogy szétoszlattuk azt a ködöt, mely az egyházat tizenhat századig kétes bizonytalanságba burkolta, kik viszszavezettük a kétségbe esett embert az igazi lelki béüe hónába s uj irányt adtunk a tudományok fejlődésének, ma hanyaílunk, veszünk, pusztulunkSzázadokon át mi voltunk a nemzetek tanitói, mi hirdettük nemzeti nyelven az evangéliumot, mi tettük az iskolát a tudományok igazi csarnokává s mi vetettük meg a modern reális tudományok alapját. Ma fordiíott a viszony 1 Az ellentábor kiragadta kezünkbőt a zászlót és a kardot s ma ők vezetnek. E hanyatlásnak oka részint a hitélet gyengülésében, részint az egyházi adminisztráció meglazulásában keresendő. Nemde igazi, tudatos hitéletről csak ott lehet szó, ahol a pásztor igazi papja, tanítója, tanácsadója s orvosa a népnek, ahol a pásztor csak hivatásának él. flhol a pásztor szeretetteljes kontaktusban él nyálával, ott gyarapodik a nép anyagilag is s erősbödik szeretetben, evangéliumi becsületességben s a felvilágosodásban. flmi a külső közigazgatási hanyatlást illeti, annak okát szereíeílenségiikben, a vezetők iránti köteles tisztelet elhalványulásában s a féltékenykedésben keressük. Hány köztiszteletnek, becsülésnek örvendő egyháznagyunk vonult vissza a cselekvés mezejéről, hány vezető emberünk fordiíott hátai gyüléstermeinknek az ott nyilatkozó udvariatlan hang, feltűnési viszketeg, szofizmatikus polémiák miatt. Én Zsilinszky Mihály visszavonulását is itt keresem] Pedig nagy baj, hogy ép Ö, ki mintegy összekötő kapocs volt egyházunk és a kormány között, Ő hagyott el bennünket szeretetlenségünk miatt. Zsilinszky s a többi egyháznagyunk hiányát s a mostani vezéreknek a kormánytól való idenkedését sohasem fogja pótolni a központi iroda. fl központi iroda — bár nélkülözhetetlen legyen bármily jól szervezett — mégis csak mintegy hivatalos szerv fog szerepelni. Nem ez kell nekünk] Ami igazságos ügyünket, jogsérelmeinket, bajainkat személyes súllyal is támogatnia kell egyes nagybefolyásu egyháztagnak. Észre kell vétetni magunkat, hisz másfél milliós kipróbált ember tényező a mi hazánkban. A kormány nem ismerheti a mi bajunkat, a mi generális érdekünk, hogy életjelt mutassunk.