Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-07-22 / 30. szám

240 EVANGELIKUS ORALLO 1916 tanárai az egyház minden képzelhető ingerenti­ája nélkül neueztessenek ki ? A fenntartás és kormányzás kötelessége és joga természetsze­rűen az államot illetné, holott „felekezeti" egye­temen ezt a jogot és illetue kötelességet — ez egye­tem tanácsát megillető aitonomia figyelembevé­telével — az egyház gyakorolja. Ez a külömbség állami és felekezeti egyetem között. Uizsgáljuk meg kissé Schmidt cikkének azt az állítását is, mely szerint egészen „téues"az eperjesieknek az a felfogása, mintha a pozsonyi egyetemen bölcsészet—nyelv és történettudo­mányi fakultás nem lesz. Hogy mire alapitja D. Schmidt K. ]enő ezt az állítást, nem tudjuk, mert maga sem bizonyítja. Mi amit mondunk, azt meg is indokoljuk, bár éppen a leghatásosabb bizonyítéknak nyilvános­ságra hozatalában egyelőre a vállalt diseretio akadályoz bennünket. fl debreczeni és pozsonyi egyetemekről szóló 1912-i XXXVI. t.-c. indokolása (L. Franklin Magyar Törvénytár 521 1.) azt mondja, hogy Po­zsonyban csupán jog és államtudományi, orvosi és az utóbbihoz múlhatatlanul szükséges mathe­matikai természettudományi fakultás szervezése van tervbe véve. fl pozsonyi egyetem ideiglenes szervezeti szabályzatában már a bölcsészet­nyelv és történettudományi fakultás szervezése is feltétetett. Hogy a most jóváhagyás alatt álló, eddig még nem ismert, végleges szervezeti sza­bályzat vajon felöli-e a bölesészet-nyelv és tör­ténettudományi fakulást vagy sem, azt ma még nem tudjuk. Egyes jelek azonban, főként pedig a diseretio mellett nyert értesülés arra engednek következtetni, hogy Pozsonyban vagy egyáltalán nem lesz ilyen fakultás, vagy ha elvileg biztosít­tatik is a szervezeti szabályzatban, annak tény­leges megvalósítása évtizedek múlva sem várható. "Minthogy pedig theol. fakultás bölcsészet-nyelv és történettudományi fakultás nélkül fenn nem állhat, ennélfogva az eu. theol. fakultásnak a pozsonyi egyetemmel való kizárólagos egybekap­csolása ualóban az eu. theol. fakultásnak ad graecas calendas ualó elodázását jelentené. Ez­úttal is hangsúlyozzuk azonban, hogy amennyi­ben a pozsonyiaknak lenne igazuk s a bölcsé­szet-nyelv és történettudományi fakultással kibő­vített pozsonyi egyetembe az ev. theol. fakultás szervesen bekapesoltatik, mi az ev. egyház lel­készképzésének tudományos és a felekezetközi jogegyenlőség és viszonosság követelményeivel egyező érdekeinket kielégítettnek fogjuk tekinteni s nyomban elejtjük az eperjesi megoldás gondo­latát, ha a pozsonyi megoldás az eu. egyetemes egyház ottani anyagi eszközeiuel össshangzásba hozható. Most még az Eperjest lekicsinylő és Po­zsony absolut főlényét hangoztató „szavak"va utalunk néhány adattal és ténnyel: Eluégre is ma már tisztába kezd jönni egyetemes egyházunk minden öntudatos tagja a tiszai memorandum ama két sarktételéuel, hogy az egyetemi euang. theol. fakultás felállításának két fontos előfelté­tele uan u. m. 1. Egyetemi szerves kapcsolat, 2. Anyagi erőink készenléte. Lássuk már az egy­szer uilágosan Pozsonyt illetőleg is — főként az utóbbi kérdésben 1 A kormánnnyal ualó tárgyalás céljából ki­küldött bizottság egyhangúlag egyetembe szer­vesen bekapcsolandó fakultást kiuánt. F. éui ápr. hó 25-én hangsulyzottan ily értelmű előterjesz­tést tett a uele tárgyalt uallás és közoktatási miniszternek, a ki megígérte, hogy röuid időn belől írásban közli álláspontját a bizottság elnö­kéuel. Schmidt Károly Jenő „biztos a felől, hogy ha majd a kormánnyal konkrét tárgyalásaink lesz­nek, sikerülni fog a fakultást az egyetembe szer­uesen bekapcsolni". Mi ezt egyelőre csak remél­jük s bár egyes jelek, pld. az „Az ujság"-ban f. éui ápr. hó 26-án megjelent s félhiuatalosnak jel­zett közlemény; ualamint a rom. kath. egyház egy igen előkelő főpapjától származó s kezeink között leuő dokumetum sejtetni engedik, hogy ennek az elui kérdésnek megoldása, uagyis a szerues bekapcsolásnak, mint conditio sine qua non-nak teljesítése nem csekély akadályba ütkö­zik; mégis, a köteles diseretio megsértése nélkül, ma még egyebet nem mondhatunk, mint a mit a tiszai memorandum is kifejez, hogy — bár türel­metlenül — de reménykedue várjuk a miniszter keduező uálaszát; ari a az esetre pedig, ha ez a uálasz a már létező egyetemekkel ualó kapcso­lat szempontjából nemleges lenne, uetette fel az annyira lekicsinyelt eperjesi főiskolának fenntar­tója azt az eszmét, hogy töruényes igényünk az eperjesi főiskolának három fakultásos állami egyetemmé ualó átszeruezéséuel elégittessék ki. Ezt a jogosult törekuést illeti Schmidt Ká­roly ]enő a „tristissima faeies", „szánalmas", „több mint egészséges Lokálpatriotizmus", „bal­lépés", .,gloriusus gondolat", „káprázat", „uak­ság", „szerencsétlen gondolat", „uégzetes röuid­látás", „szégyenpirral konstatált dekadencia", „ad hoc érdek", „legsilányabb kazuisztika", „elu­hüség megtagadása", „közegyházunk megkárosí­tása',, „uégzetes téuut", „Pozsony elleni animo­zitás", „helyi aspiráció", „partikularisztikus fon­dorlat". „riualitá8" stb. szauakkal. Nagytiszteletü uraml Eddig nem tettük, de most már szinról-szinre mérlegre tesszük Eper­jest és Pozsonyt. Eddig nem tettük, mert bizud abban, hogy a kormátiy lehetőué teszi az euang.

Next

/
Thumbnails
Contents