Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-07-22 / 30. szám

1916. Eperjesi uálasz az egyetemi ev. theol. fakultás kérdésében. 11. DP

. Schmidt Hápoly Jenőnek az „Evangélikus Egyházi Élet" f. é. 29. számában megjelent „Pl tiszai memorandum" e. cikkével nem a fakultás kérdésének épdeme szempontjából, hanem két megdöbbentő jellemvonása miatt foglalkozunk csupán. Tájékozatlanság és Eperjest lekicsinylő elfogultság jellemzik Schmidt cikkét. Egyéb, az egyet, theol. fakultás kérdésének érdemleges és tárgyilagos kritikáját tartalmazó részlet nincs benne,valamint éppenséggel hiányzik olyan tényeknek és bizonyítékoknak felsorolása, amelyek Pozsonynak fölényét, sőt még csak Eperjessel uersenyző színvonalát is igazolnák. Erre cikkünk további folyamán még visszatérünk s hisszük, hogy mindenkit, a ki a való tények és az igazság előtt tudatosan nem huny szemet, meggyőzünk arról, hogy az elfogultság vádjával nem meggondolatlanul s nem is szívesen, hanem kényszerűségből illettük a pozsonyi defensors Tartsunk tehát soppendet s fenhéjázás helyett ualó tényekre és adatokra támaszkodó éruekkel harcoljunk. Hiszen eddig is azt láttuk, hogy a tiszai memorandumnak Pröhie Károly által is elismert alapossága, logikus okfejtése, mindenekfelett pedig az ott felhalmozott konkrét adatok és bizonyitékok „arzenál"-ja sok jelesünket felvilágosította s meggyőzte arról, hogy az eperjesi főiskola talán mégsem „okuetetlenkedik", hanem, mint legnagyobbszabásu, modern épületekben, alapítványokban és felszerelésben gazdag, a pozsonyi theol. akadémiát messze túlszárnyaló főiskola — arra az esetre, ha máp létező egyetemeinken nem kapunk helyet, egyetemmé átszervezve első sorban igényelheti a theol. fakultást. Első helyen Schmidt Károly Jenő tájékozatlanságát kell kimutatnunk. Ez akkor is kötelességünk lenne, ha az egyetemi ev. theol. fakultás elhelyezésénél Eperjes egyáltalán szóba sem jött volna. Kötelességünk lenne pedig azért, mert Schmidt K. Jenő egyrészt jelentős helyet tölt be egyházi közéletünkben, másrészt pozsonyi esperes és theol. tanár is, s ez okból nyilvánosan tett nyilatkozatainak obieetivitását és ténymegállapításainak valódiságát a nagy közönség — a mig az ellenkező ki nem derül — készpénznek tekinti, a jelen esetben azonban cikkének feltűnő valótlanságai alkalmasak arra, hogy egyházunk közönségét, sót a fakultás kérdésében tárgyalni és dönteni hivatott testületeket is megtévesszék. Hogy ,,konfesszionalista"-e, avagy „liberális'", az a mi egyetemes egyházi közérdekünk szempontjából meglehetősen közömbös. Azt azonban nem nézhetjük ellentmondás és leleplezés nélkül, hogy a mikor a tiszai kerület memorandumában foglalt s egytől egyig komoly, hiteles adatokra épített, egyetemes egyházunk közérdekeit és tekintélyét védelmező érvelésünket „okvetetlenkedés"-nek nevezni merészkedik, ugyanakkor önmaga a felületességgel, sőt könnyelműséggel határos tájékozatlanságot árul el. Schmidt Károly Jenő cikke a „tiszai memorandum"-ról szól. Hát nem olvasta el ennek a memorandumnak 17-ik lapján a következő sorakat: „Amennyiben már fennálló egyetemeinken az ev. theol. fakultás bármely okból el nem helyezhető, az eperjesi kollégium két virágzó akadémiájának (theologia és jog) állami kezelésbe való átuételéuel s a fakultásra szánt összeg felhasználása mellett három fakultásos állami egyetemmé ualó átszervezésével az evang. egyház törvényes igénye megnyugtató s pénzügyi szempontból könnyen megoldható kielégítést nyerhet." Lehet-e annak, aki magyarul tud és tárgyilagos, ilyen félre nem érthető, határozott nyilatkozat után azt állítani, hogy a tiszai memorandum felekezeti egyetemet akart? Hozzátesszük még azt is, hogy a memorandumnak az az elvi kijelentése éppen a fakultás kérdésének államjogi vonatkozásait tárgyaló 3-ik fejezetben foglaltatik tehát abban a részben, ahol annak helye és jelentősége van. Az az idézet pedig, a melyre a cikkíró támaszkodik, a memorandum 26 lapján „Eu. theol. fakultás szervezése egy Eperjesen felállítandó 3 fakultásos állami egyetemen" c. fejezetben olvasható. Döntse el már most a szíves olvasó, vajon „felekezeti" avagy „állami" egyetemért harcol-e a tiszai memorandum? Döntse el továbbá azt is, vájjon mi alapon döngeti a cikkíró két hasábon át ama bizonyos nyitott ajtót, s mi alapon merészkedik „végzetes rövidlátás''-sal megbélyegezni azt a kerületet, amely éppen ugy csakis állami egyetemet kiván, mint maga a cikkíró. Hogy a debreczeni egyetem is állami intézmény, ahhoz kétség sem fér. Hogy azonban bizonyos ref. felekezeti színezete van, az viszont elkerülhetetlen, mert hiszen ref. hittani fakultása is uan. Ily értelemben az Eperjesen felállítandó állami egyetemnek is lenne bizonyos tekintetben euang. színezete, mert azt talán már Schmidt K. Jenő sem kiuánná, hogy az eu. theol. fakultást magában foglaló eperjesi egyetem tanéunyitó és tanéuzáró ünnepét, illetue az azt megelőző istentiszteletet az eperjesi róm. kath. templomban tartsák meg. auagy hogy az eu. theol. fakultás