Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-06-10 / 24. szám

186 eVANGELlKUß ŐRÁLLÓ 1916 1otta, melyek nemcsak különféle nyelveken, de különféle lélekkel is beesmérlik és átkozzák egymást. Tegyünk hát a mai ünnepen bizonyságot Krisztusról, de ne a háború lelkének tüzes nyelvein, hanem a pünkösdi Lélektől ihletett ajakkal, mely Istennek nagyságos dolgait van hivatva hirdetni. És ha vérző szivvel látjuk a nyugati keresxtyénségnek, mint szeretetközösségnek válságát, ne nyugodjunk bele ölbe tett kezekkel ennek csődjébe is! A keresztyén testvériség évszázadokon át épitett fényes, impozáns temploma romokban hever; jel kell azt újból épitenünk hatalmas méretekkel, magas, büszke égbe nyúló toronnyal, mely mint a Szent-Lélek symboluma hangosan tegyen bizonyságot Krisztusról. Ne adjuk hát fel a reményt, hogy a széthúzás, a gyűlölködés és átkozódás szelleme, mely világi, földi és testi böleseség, esak átmeneti jelenség s hogy az Ur maga fogja onnét felülről küldeni az ő Lelkének hibékitő, egysegesitő, épitő, tömöritő, isteni böleseségét, melynek birtokában Párthabeliek, Médiabeliek és Elamiták, zsidók és szamaritánunusok, jövevények és Prozelitusok, Krétabeliek és Arábiabeliek más nyelveken ugyan, de egy azonos Lélekkel tesznek majd bizonyságot Hrisztusról és dicsőítik majd a mennyei Atyát és épitik a Hrisztus országát, az emberiesség, a testvériség, a békesség országát és lesznek majd a Krisztus tanúi Jeruzsálemben és egész Júdeában, Samáriában és e földnek mind végső határáig. A háború démoni lelkének szivet jaesaró rombolása, az üszkös romok, a eultura roncsai, a békesség rongyokra szakadt köteléke, a beteg és nyomorék harcosok nyoszolyái, az árvák feldúlt iüzhelye, a viruló hősök millióinak sirhalmai felett kulcsoljuk össze kezeinket és könyörögjünk a szeretetközösség, a solidaritás, az istenfiuság pünkösdi Lelkének eljöveteléért, diadaláért: Jövel Szent-Lélek Ur Isteni Jahn Jakab. Adalékok a lengyelországi reformáció és a proí. egyház történetéből. 11. (Folytatás.) Lengyelország legkiválóbb reformátora a lengyel nemes családból származó Láski János (Joannes a Lasko), ki Zrvinglit és rotterdami Erasmust személyesen megismerve lett az egyházi reform hivévé. 1529-ben harminc éves korában Veszprémbe került, püspöknek. 1536-ban hazájába visszatérve Kujarvban a r. k. püspöki széket foglalja el, melyből 1540-ben a svájci szárnyhoz csatlakozik. Innen 1543-ban a németországi Frieslandba kerül, hol mint superintendens szervezi a református egyházat. Cramer érsek meghívására 1548-ban átmegy Angliába, hol tevékeny részt vesz a reformáció küzdelmeiben, fl szigorú kálvini szellemben kidolgozott istentiszteleti rend, melyet Cramer az angol parlament elé terjesztett, Láski irányítása mellett lett kidolgozva. Itteni tartózkodását egyszer néhány hónapra megszakítva 1553-ig marad Londonban mert a külföldi reformátusok superintendense, mikor a kath. Mária a külföldi protestánsokat kiutasította. Hazájába visszakerülve hivei rendkívül meleg fogadtatásban részesítették. Ő tett a kislengyelországi reformátusok fejévé. Tudományos készültsége, erkölcsi jelleme, lankadatlan tevékenysége, igazságossága és előkelő összeköttetései révén sikerült a reformációt a lengyel nemesek és főurak között is elterjesztenie. Zsigmond Ágost király megígérte neki, hogy a liulandi svéd háború befejezése után meg fog ismerkedni a reformáció tanaival. Életének fő célját az összes protestánsok egyesítését ő sem tudta keresztül vinni. — Résztvett a szentírás fordításának munkájában mely lengyel nyelven 1563-ban jelent meg. (Az uj testamentum átdolgozva 1898-ban lett kiadva, míg az ó-szövetség a régi maradt.) Meghalt 1560ban 61 éves korában. Lengyelország területi beosztását tekintve a XV—XVII. században 3 részt kell megkülönböztetnünk összesen 36 rvojervodztrvo-val (vármegyeféle), mely utóbbiak élén a ruojervoda állt Az első rész: Nagy Lengyelország 13 ivojervodzFvot számlálva Posen vidékétől északra a a Visztula torkolatáig, keletre Varsón tul, délre a krakói rvojeruodzrvto felett fekvő sandomiri ivojervodztrvoig terjedt. A második rész: Kislengyelország 11 rvojervodztiuoual magába foglalta Hrakó vidékétől keletre a mai Galíciát és Wolhyniát a Dnieper folyóig, ezen kívül a mai kielcei, radomi, lubliní, cholmi guberniumokat telje-