Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-05-27 / 22. szám

1916 EmMOELLKUS QRA.LLO 171 nek kamatai szabadon volnának fölhasználandók. Az alapító-levelet — mint elfogadó — az eperjesi euang. theol. akadémia tanári kara állitaná ki. Az esetleg befolyó összegből tehát mi nem kivánunk ingyenes helyeket létesiteni. Az a hivatalos egyháznak, az egyházkerületek, esperességek, egyházközségek és általuk tehetősebb híveink tiszte és feladata. Az alapítvány kamatai a folyó költségek fedezésére, illetőleg az Otthon költségvetésének tehermentesítésére szolgálnának. Mindkettő a szomszédos gymn. tornacsarnok megszerzésére s igy az Otthon épületének egy nagy teremmel és 4 szobával való kibővítésére, sőt még egy betegszoba létesítésére is szolgálhatna. Köztudomásu, hogy bölcs és körültehintő feliigyelőíanáráual az élén az Otthon már eddig is általános megelégedésre tölti be hivatását, de bizonyos az is, hogy, ha az intézménynek nem kellene annyira anyagi gondokkal küzdenie s nem volna annyira rászorulva a lakásdijakból befolyó bevételekre — még fokozottabb mértékben felelhetne meg kitűzött nemes feladatának : a lelkésznevelés szent ügyének. Alulírottak felhívjuk az Eperjesen végzett összes Testvéreket, illetőleg az eperjesi „Theol. Otthon" összes volt theol. és jogász lakóit, s igy kedves Testvért is — küldje be adományát fennti célra dr. Szlávik Mátyás theol. felügyelő tanár címére. Az adományok egy összegben, vagy tetszésszerinti, de kötelező^ havonkénti, esetleg évenkénti részletekben is fizetendők. Hadd emeljen igy a hála és a kötelesség a reformátió nagy évfordulóján egy maradandó emléket a jubiláló Otthon javára és az evangélium dicsőségére 1 Hittestvéri üdvözlettel Duszih Lajos s. k. szatmárnémetit r. Marcsek János s. k. Heinz Lajos s. k. ujcsnnálosi r, torzsai ev. s. lelkész." Amidőn ezt a tőlünk teljesen függetlenül keletkezett lelkes mozgalmat hálás köszönettel jelezzük s a felhívást ezennel közzétesszük, nem tagadjuk, hogy nekünk a „hálás tanituányoknak" ez az őszinte elismerést magában foglaló szép terve jól esik és teljes bizalommal várjuk és kérjük a nehéz idők dacára annak teljes sikerét. Mindig is a mi papságunk volt — a tiszaker. püspökkel az élén — az Otthon legjobb barátja és leghathatósabb támogatója. Már most is hálásan jelezzük, hogy az egyik aláiró Marcsek ], lelkész 200 korona névértékű földhitelint. záloglevelet, s a másik Heinz L. s. lelkész ugyancsak 200 kor. értékű hadikölcsönkötvényt ajánlott fel nagylelkűen az Ottkon Luther alapjára. Vivant sepuentes 1 Kövessék őket sokan azok között is, akik 32 éui tanárságom alatt az Otthon lakói még nem lehettek, de akiket szintén szívesen fölkérünk a mozgalom lelkes felkarolására, fí lélekemelő felhívás szövegét az Otthon 10 éven át volt valamennyi lakójának megküldjük. Áldja meg az Isten a „hálás tanítványok" kezdeményezését s megfelelő siker koronázza evang. buzgóságukat 1 Ugy legyen 1 Eperjesen 1916 május 20-án. Dr. Szlávik Mátyás az „Evang. Theol. Otthon felügyelő tanára. UJengiersky történetíró szerint lüald Péter tanait ennek nyugat Európából kiüldözött és Lengyelországban letelepedett tanítványai 1176ban különösen Krakó vidékén terjesztették. Az 1330-ban megtartott inkvizíció felderítette, hogy a lengyelek nagy számmal keresik fel az olaszországi Tvaldensek gyülekezeteit és azokat anyagilag támogatják. Wald tanainak gyors elterjedését előmozdítják a lengyelországi szláv, vagy nemzeti gyülekezetek, melyek a szentírást szabadon használták, az istentiszteletet anyanyelven végezték, az urvaesorát két szín alatt szolgáltatták és papjaiknak a nősülést megengedték. Mikor Husz jános Prágában megkezdte reformátori működését a lengyel ifjúság tömegesen járult az egyetemre, melyen Hedivig királynő részükre egy kollégiumot alapított. Husz mély hatást gyakorolt a lengyelekre, különösen a nemességre, mit bizonyít azon körülmény, hogy a konstanzi zsinaton a püspökhöz intézett óvást a jelenlevő lengyelek mindnyájan aláírták. Kiváló munkatársát Prágai Jeromost már 1410-ben hívták meg a krakói egyetem szervezésére. Él mieluni (1416) és a lenezyeai (1423) zsinatok szigorú határozatot hoztak ugy a Húszhoz szító papság, valamint azon szülők ellen, kik gyermekeiket az eretnek tanainak szellemében külföldön akarják neveltetni. Követőit rang, hivatal és jószágvesztésre ítélték. Ezen tanulmányt, minthogy Oroszlengyelországban az egyház történetét egy tankönyu még röuiden sem öleli fel, köuetkező szerzők eredeti miiuei alapján dolgoztam ki: H. Buseh — Beiträge zur Geschichte und Statistik der Kirchen Sehulruesens der Eu. Augsburg Gemeiden in Königreich Polen 1667. Hrabia gróf üJalerjan Krasinski. Zárys Dziejoru Porustania i Upedku Reformaeji ru Polsee 1905. Ezt a szerző angol nyeluen dolgozta és adta ki két kötetben. Fordítása lengyel és németben megjelent. Adalékok a lengyelországi reíoreiáelá is I prot. egyliái torténetéM!.*)