Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-05-06 / 19. szám
EVAN-GEUK43 ŐPÁILO 1916 a történelmi fejlődés, sem a jogi alap, — amelyet az egyetemes egyház határozatai nyújtanak, sem a bizottsági megállapodás nem fedi azt a nézetet, hogy „evang. egyházi köreink túlnyomó többségének véleménye szerint uagy Pozsonyban lesz evang.. theol. fakultás, vagy sehol." De nem lehet ilyen többségi üélemény prac1ikus okokból sem. Egyetemes egyházunk igazi közvéleménye egyetemi theol. fakultást óhajt, akar, és törvényes alapon igényel. Ha mármost a miniszterrel való tárgyalás folyamán kitűnik, hogy a törvényes igény megvalósításának útjában Pozsonyt illetőleg elháríthatatlan akadályok állanak, de nem állanak ilyen akadályok az útjában annak, hogy például Budapesten, vagy Kolozsváron, vagy — mondjuk — Eperjesen létesüljön ilyen intézmény : hát akkor az egyetemes egzházi közvélemény akként nyiluánuljon meg, hogy — köszönöm, de én csak Pozsonyban fogadok el ilyen egyetemi fakultást, Pozsonynyal élek-halok, máshol e fakultás nem kell?? Lehet ilyen felfogást praetikus gondolkozás mellett feltételezni? Mióta van — ne beszéljünk most Pozsonyról, de abstrahálva minden eoneréte megjelölt helytől — mióta van az egyetemi theol. fakultás ügye, az egyetemi theol. nevelés ügye, a hazafias hithű, gyakorlatias érzékű, lelkes, elméletileg képzett theologusok oktatásának és nevelésének országos nagy ügye a hazai evang. egyházegyetem vezető köreinek túlnyomó többsége szerint csak egy, csak egyetlen egy földrajzilag fixirozott helyhez kötve!?. . . A mi a eikk eperjesi reflexióit illeti, nincs mit szégyellenem a következőknek határozott kijelentésén. Én igenis, kezdettől fogva azt tartottam volna egyházunkhoz s a reformátió 400 éves évfordulójához igazán illő alkotásnak, ha — mint a hogy a debreczeni ref. jellegű egyetem felállítása a ref. egyház számára hasonlíthatatlanul becses szellemi erőket biztosit a messze jövendőre kiható erővel az egyházi élet fellendítésére, — ugy mi is igyekeztünk volna az egykor szintén egyetemes evang. jelleggel és egyetemi keretek közt megnyílt, később, az üldözések folytán két fakultásra kisebbedett eperjesi főiskolát evang. jellegű egyetemmé fejleszteni. Látva, hogy épen ez időszerini alig teljesíthető szép törekvés energikus képviselete esetleg ártalmára lehet a theol. fakultás mindnyájunk által, de egyetemi szerves kapcsolatban, máshol leendő felállításaival, egyelőre nem sürgettem a törekvés szolgálatát, deferáltam azon tényleg tapasztalt közóhajnah, hogy a theol. facultás a poszonyi egyetem szerves alkotórészeként állittassék fel. No, de ha itt nem megy, s Eperjesen, egy átszervezéssel esetlegesen felállítandó 3, vagy legalább 2 facultásos evang. egyetemen mégis menne, kérdem, egy ilyen kormányajánlatot volna-e jogunk és érdekünk uisszautasitani ? . . . Aztán meg kérem azokat, akik szeretnek Eperjesről bizonyvs lekicsinylő hangon szólani, — méltóztassanak figyelembe venni a következő tényeket: 1. Eperjes sokkal népesebb város, mint sok külföldi egyetemi székhelyt képező város ma is. 2. Kultúrintézményei száma tekintetében a vele azonos népességű városok legnagyobb részét túlhaladja. 3. Egészségügyi berendezései ma mór mintaszerűeknek mondhatók. Vidéke gyönyörű. 4. Központi Collegiumi épülete impozáns, hatalmas kulturközpont jellegével bir, és benne a theol. akadémia helyiségei bátran felvehetik a versenyt, —ha ugyan felül nem haladják—a pozsonyi theol. akadémia helyiségeivel. 5. Theologiai Otthona impozánsabb, szebb, nagyobb, és több hallgatóra hygienikusabban berendezett, mint a pozsonyi. 6. Különálló uj evang. főgymn. palotája valósággal monumentális. 7. Tanítóképzője nemsokára szintén különálló uj és hatalmas épületben fog elhelyezkedni. 8. Van magyar-német és van tót ev. lelkészi hivatala. 9. Van hires collégiumi könyvtára, élénk társadalmi, kulturélete. Tehát, talán ne gondolnánk animositással arra az eshetőségre, hogy, ha Pozsonyban még sem megy az egyetem szerves alkotórészét képező theol. fakultás felállítása, de Eperjesen esetleg menne az egy evang. jellegű egyetem szervezésével, hogy akkor azt saivesen fogadhatjuk, mint a hazai evang. egyház traditióiban rejlő benső vágy teljesülését. Nyíregyháza 1616 május 1. Geduly Henrih püspök. Mi a háború eredménye? — Egy-két elgondolkoztató gondolat. — Olyan nehéz a háborút beléhelyeznt a mi vallásos világnézetünkbe . . . Oly nehéz a ml vallásfilozófiái fogalmaink rendszerében a háború enciklopédiái helyét meghatároznunk. Már pedig ennek a helynek megkeresése, a háború fogalmának beállítása, beépítése a keresztyén világszemlélet szép és ékes gondolatépületébe nem privát gondolatfaragesálás, nem is valami meddő elmegyakorlat, mint pl. az almafa növény-