Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-04-01 / 14. szám
EVANGELIKUS ŐRÁ LLÓ 106 a méltó magaslatra törekszünk, honnan messzebbre látszunk; beleakarunk kapcsolódni a tudományos élet áramkörébe, hol hatások cserélődnek ki bennünk és általunk, hol tanár és tanítvány többet vehet, hogy többet adhasson. Ez tudományos érdek. Viszont arra csak ugy első elgondolásra mutatok reá, hogy theol. fakultásunknak az egyetem szervezetébe leendő tényleges beillesztésével nyerni fogunk egy fölöttébb értékes gyülekezeti elemet, a tudományosan képzett ifjúságot, mert adva lesz a lelkészjelöltjeink és a tudományos pályák tanuló ifjai között a belmissziós érintkezés. Ez is egy gyümölcs, mely lefog hullani a fakultás fájáról, csak ráznunk kell. Máig az atheista szabadgondolkozók és a „keresztesek" állottak a homloktérben, egyetemeink ifjúságából a sivár materializmus és a merev konfesszionizmus volt az egyetemi szellemélet két sarka ; vájjon nem a mienk-e a hivattás, hogy a világszemléletében felvilágosult, de szivében a hit szikráját még annyi elfojtó hatás dacára is megőrzött ifjúságot, a jövő komoly vezető egyéniségeit ne hagyjuk ingadozni ? Ma nem tudjuk belátni a fakultássá szervezésben rejlő nagy értékes hatások egész tömegét, csak érezzük, hogy nagy nyereség egyházunkra, melyet áron is meg ,kell vennünk. Úgy van beállitva ezidőszerint a kérdés, hogy az csupán anyagiakon múlik; a tanügyi kormány, tekintettel az állam pénzügyi helyzetére zárkózott el kérelmünk teljesitése elől. Tehát ez is, mint nálunk minden : pénzkérdés. Ha az és csak az : ejtsük módját a pénz előteremtésének. Luther lelke, ez a kemény, elszánt akaratú lélek ihlesse meg az intézőket flz Ű kezével zörgessünk azokon a ma még előttünk — a „tökéletes egyenlőség és viszonosság" dacára bezárt egyetemi kapukon. „Zörgessetek és megnyittatik". Csak erősen zörgessetek. FÍ MEEjE uálaszlmányának ülése Lelkész egyesületünk választmánya márc. 28- Budapesten a Deák-téri kis teremben tartotta tavaszi rendes ülését Rajjay Sándor elnöklete mellett. A választmányi tagok és tisztviselők az elfoglalt l'só Vince v. tag kivételével, mindnyájan megjelentek ez alkalommal. Az ülést reggel 9 órakor az elnök buzgó imával nyitotta meg. Majd elmondotta azon körülményeket, amelyek a mai ülést — dacára a nehéz utazási viszonyoknak szükségessé tettékegyrészt beszámolás a kiosztott munkáról, másrészt a reformáció emlékünnep közeledése, a hasoncélu egyesületekkel való együttműködés, a mindennapi élet követelményei mind arra köteleznek, hogy magunkat a közrehatás munkájából ne nonjuk ki. Minden egyes ülésünk a jövendőnek az irányítása és megalapozása kel 1 hogy legyen, fí legközelebbi feladatunk is a világháborúval függ össze. Hogy miképen vette ki részét lelkészi karunk minden egyes tagja a nagy küzdelemből, annak megállapítása most nem célunk, de hogy ezentúl mint kell résztvennünk tovább a békekötés után is a sebek gyógyításában, a hadi árvák elhelyezésében, a rokkant és más ügyek támogatásában és előrevitelében, ezek a kérdések fontos feladatunkat kell hogy képezzék. Mert például a hadi árvák sorsát az országos gyermekvédő Liga kezére bízni annyit jelentene, mint sok ezer evang. árvát kiszolgáltatni az épen nem evangelikus nevelésnek. fízért már most kell minden egyes lelkésznek gyülekezetében a hadi árvák összeírását teljesíteni, s azoknak hithű családoknál való elhelyezéséről gondoskodni, ami annál inkább könnyű, mert az állam minden egyes hadi árva ellátásáért bizonyos összeget fizet. — Elnöki bejelentései során üdvözli Holkó Mihály v. tagot, akit a strázsai egyház hivott meg egyhangú bizalommal lelki pásztorának s jelenti, hogy Mohácsy Lajos lelkésztestvérünknek jogi doktorrá avatása alkalmával az ünnepélyes aktuson megjelent és őt egyesületünk nevében szívből üduözölte. Sajnálattal utal a nem örvendetes eseményekre is, mint a milyenek Stettner főesperes, Mrva György és Tomka Gusztáv egyesületi tagoknak elhunyta, s az egyházi sajtóból eléggé ismeretes gádorosi eset is. Bemutatja végül az ORLE, a Rabbi egyesület és a soproni felső esperesség üduözlő iratait, a melyekkel egyesületünket végleges szervezkedése alkalmából felkeresték. Mult választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a jegyzőkönyvi pontok nyomán jelenti az elnök, hogy az egyházi lapok szerkesztőihez az elrendelt kérő iratot elküldötte, melyre Lombos A. és Szimonidesz L.
