Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-02-27 / 9. szám

82 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1915 1915 küldönceiként, hogy napjaikat derűsebbekké, boldogabbaká tegyük. Ezerek hálája lesz érte jutalmunk 1 Kérelmem tehát ez : 1) minden egészséges szellemi táplálékot nyújtó olvasmányt akár magyar, akár tót, akár német nyelven, méltóztassanak, kérem, irodámba, az evang. püspöki hivatal cimére elküldeni és másokat, hiveiket, ösmerőseiket is erre buzdítani. 2) Minden lelkészt, felügyelőt, tanítót, érdeklődőt arra kérek, tudositson engem, hogy egyházközsége területére milyen nyelven körülbelül hány példány könyvre van szüksége a sebesülteknek ellátása érdekében. Magam óhajtom ez ügyben kerületünk szükségletének ellátását szervezni, esetleg más kerületeknek is segítségére lenni és hiszem, ha az Ur segít, kérő szózatomnak lesz is eredménye és sebesült katonáink áldani jogják azokat, akik a lélek kenyerével ajándékozták meg őket. Szíves szeretettel Nyíregyházán, 1915. február 18-án. Geduly Henrik a tiszai, egyházkerület püspöke. Erkölcsi erők szerepe a háborúban eimen a hadsegélyző bizottság által rendezett felolvasások sorában f. hó 23-án tartotta meg Raffay Sándor nagy tetszést keltett előadását. Mindenesetre nemcsak az ő, hanem evangélikus lelkészi karunk kitüntetésének tekintjük, hogy az országos bizottság őt is felkérte egy előadás tartására. A régi országház nagytermében a fő. városi lelkésztársak közül is többen megjelentek a hallgatóság soraiban. Raffayt belépésekor lelkei taps fogadta, fí mindvégig nagy figyelemmel hallgatott előadás egyes részleteit legközelebb szószerint fogjuk közölni. Most esak a gondolatmenetet vázoljuk a következőkben. Raffay abból indult ki hogy a szerajevói gyilkosság nem okozója volt a világháborúnak hanem esak kitörésének jelezte, mint ahogyan a szinház csengettyűje felhívja a figyelmet a dráma kezdődésére. A világháborút belső erők összeütközése idézte elő. Ezt a magyar nemzet kezdettől fogva érezte és belátta. Ez az oka, hogy oly nyugalommal és lelkesen indult a hadjárat veszedelme elé. Népünkben örvendetesen csalódtunk. Azt hittük, hogy a magyarságot megvesztegették a szociális bujtogatások, a nemzetiségek pedig türelmetlenül várják elégületlenségiikre az alkalmas időt. Pedig a magyarul és nem magyarul beszélő honpolgárok egymást igyekeztek felülmúlni hazafias felbuzdulásban, vitézi készségben, fí háború alkalmat adott nekünk is, a külföldnek is arra, hogy népünk hazafias erkölcsét megismerjék, fí háborús veszedelem a társadalmi osztályokban is, a parlamenti pártokban is nagy erkölcsi erőre valló békét teremtett, fl háború a hadviselő felek erkölcsi minéműségét is élénken jellemzi. A kultúrájúkkal kérkedő népekből kiábrándította a világot, mig a mi népünket a maga erkölcsi kulturáltságában mutatta be. A hadviselés módja a német és a magyar katonaságot magas erkölcsi színvonalon állókul jellemzi. Sokszor találgatják, mi dönti majd el a háborút: gazdasági, katonai előnyök, véletlen stb. fí döntő tényezők csakis az erkölcsi qualitások lehetnek. Andrássy és Hindenburg szavait idézi ennek igazolására. Fejtegeti az erkölcsi életnek kettős sarkpontja, a kötelességtudás és az egyéni felelősség jelentőségét. Ezekből alakul az öntudatos erkölcsi egyéniség, fí német és magyar katona közt párhuzamot vonva megállapítja, hogy azért van a németeknek több hatalmas sikerük, mert több bennük az önfegyelmezés, a magyaroknak pedig azért van több bravúros esetük, mert több bennük az egyéni vonás. De mindkét szövetséges erkölcsi tulajdonságokkal bővelkedik. A háborúban a sors közös, a helyzet különböző, a viszony demokratikus. Ennek tapasztalása sok tekintetben juttathat el majd erkölcsi gazdagodáshoz. A katonaság hadi élete testvériesülésre, demokratikus életfelfogásra vezet. A társadalmi rétegek mind együtt egymásra utalva és támaszkodva fáradnak a közös eé

1 elérésén. Az osztályok elkülönülését a hadi állapot megszünteti. A hazaszeretet is mélyül, mert nem a multak dicsőségén mereng, hanem a jövőért tanitja a honpolgárokat összetartó munkára és önmegtagadásra. A magyar népben mindig meg volt az a hajlandóság, hogy a haza és az állam között különbséget tegyen. A hazát szereti, az államot azonban sanda szemmel nézi. Most a háború az államot a maga igazi mivoltában mutatja meg, amely nem esak kér és követel, hanem védelmez is, ha kell. Szerves élet van az államban, amely mindnyájunknak tömöritett eróegysége és atyáskodó gyámola. fl nép ma megismeri, hogy haza és állam területében, céljaiban és jelentőségében