Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-07-17 / 29. szám

1915 281 dalommal kezdte meg az évet. Négy tanerője honpolgári kötelességét, mint katonák teljesítették mindjárt a hare elején, e miatt a legkészségesebb helyettesítés mellett is esak összevont tanitás folyhatott. A haza iránt teljesítendő kötelességet megértette tanító és tanítvány egyaránt s bátran mondhatják el, hogy feladatukat a körülményekhez képest teljesítették. A „Bajtárs alap", az „Önképzőkör" fillérjeik összegyűjtésével hadi kölesönt jegyeztek a katonák és azok hozzátartozói segélyezésére kiállítást, majd hangversenyt rendeztek s a Tabita jótékonysági egylettel karöltve fáradhatatlan buzgalommal készítették a katonák számára a téli ruhákat. A tanitás mindezek mellett kielégítő volt amiről a nevelésükre bízott 607 növendék előmenetele is tanúskodik, ezek közül evangelikus gyermek volt 196, izraelita pedig 329. Főgimnázium, (fasori) Az iskolai év az iskolai épület katonai célokra való lefoglalása miatt csak szeptember hó 21-én vette kezdetét, mely az év vegéig nehéz küzdelmekkel volt tele. A mozgósítás 3 tanárt szólított el munkateréről. A tanitás egyik fontos célja, a nagy világháborúból az ifjusagra háramló feladatok megismertetése is volt s főleg a gazdasági és politikai okok megismertetésével. Hz ifjúság a háborúban megvakult katonák részére 1265.02 kor.-át gyűjtött s a különböző iskolai körök és alapok pénzéből 34.950 koronát az első, a második hadi kölesönre pedig 7800 koronát jegyzett. Egyéb hadi célokra 4601.90 koronát, fi tanitás a nehézségek ellenére is a rendes mederben folyt le. Tanulóinak száma : 613. Ezek közül ev. volt 198, ref. 50, róm. kath. 61, izraelita 340. A sorozás alkalmával 7 tanuló katonának vált be, kik szolgálatukat meg is kezdték. Modor, fiz ország egyik legkellemesebb fekvésű intézete a modori leánynevelő intézet is hűen teljesítette nemes feladatait. A szeretettől áthatott evangéliumi szellemű nevelés esak növeli az intézet hírnevét és fejlődését, a melyben a gondjukra bízott növendékek második otthonukat találják meg. A botanikus kert növelése lehetővé tette a növendékeknek intenzivebb természetrajzi és gazdasági oktatását s kedvesebbé, csinosabbá az egész intézetet. A beállott világháború súlyos gondjait ez intézet is odaadással viselte s reá hasonló feladatokat női jellegénél fogva könnyen tudta megoldani. A nöuendékek szelleme, törekvése méltón sorakozik a budapesti intézet munkájához, mert ők is édes hazánk harcában hadi célokra 1486 korona 47 fillért gyűjtöttek és adományoztak. Tanulóinak száma ez évben is emelkedett (90, kik közül evangélikus volt 66, izraelita csak 3) jeléül annak, hogy ez intézet evang. köreinkben igen kedves. Sopron. Ev. Theol. Akadémia. Nehéz küzdelmekkel kezdte meg iskolai évét az Akadémia, mert helyiségeit a háború kezdetén azonnal kórháznak rendezték be s a betegápolói tanfolyamét végzett hallgatói, mint kórházi ápolók alkalmaztattak. A hallgatók szabad ideje e miatt túlnyomó részt az esteli órákra terjedt ki, mikor is azok fárasztó munkájuk után az előadásokat esak nagy nehézségekkel tudták hallgatni. A hazaszeretet az intézet két hallgatóját a lövészárokba parancsolta, mig a többiek csendben, mint ápolók végezték feladatukat. Az előadások a körülményekhez képest rendesen fejeződtek be alapvizsgákkal és szakvizsgákkal, kibocsátva lett 7 segédlelkészt, kikre a jelen helyzetben ugy is égető szükség van. Az intézetnek gyásza is volt elveszítvén Dr. Rátz Ottó felügyelőt, Poszvék Sándor nyug. akad. igazgatót és Eőry László akad. hallgatót. Összes hallgatóinak száma az év végén 37, tanára 4. rendes 1 kisegítő. Tanítóképző-intézet. A világháború a csendes munkálkodásban élő intézeten is éreztette hatását. Tanárai közül 4, a tanulók kö zül 30 vonult be honvédelmi kötelességeik teljesítésére. Az izgalmas' állapot, az élelmezés nehézsége a tanitás terén is meghagyta nyomát, de mindezen akadályok ellenére is az eredmény kielégítő. Az ifjúság és a gyakorló iskola hadi célokra 105.15 koronát adományozott, hadi kölcsönre pedig 1400 koronát jegyzett. Az intézetnek gyásza is volt. A kérlelhetetlen sors elszólította Dr. Rátz Ottó iskolai felögyelőt, Poszvék Sándor kerületi számvevőt, Kapi Rezső volt tanárt. Tanulóinak száma 100. Ezek közül eu. volt 74, róm. kath 20, izraelita 3. (Folytatjuk.) A tiszauidéki egyházmegye közgyűlése/ A tiszavidéki egyházmegye évi közgyűlését Nyíregyházán julius 6-án tartotta meg Materny Lajos főesperes és Dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő elnöklésével, fiz egyházmegye valamennyi egyháza — kivéve két zemplénvármegyeit — képviseltette magát, közöttük a debreceni és nagyváradi több kiküldöttel, mig a helyi egyház tagjai ez illustris egyházhoz illő szép számmal vettek részt; igy a háborús idők a gyűlés külső képét nem változtatták meg, csupán a tárgysorozat lett a szokottnál rövidebb s a tárgyalás elevenebb lüktetésű. Miután a számvevő-