Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-07-17 / 29. szám

282 EVANGELIKUS ORALLÓ 1915 szék és iskolai bizottság megtartotta üléseit, a közgyűlés istentisztelettel kezdődött a gyönyörűen restaurált hatalmas nyiregyházi templomban, ez istentiszteleten az egyházmegye jegyzője: Duszik Lajos mondott az idők lelkéből kiolvasott kérésekkel teli imát. Dr. Meshó László egyhmegyei felügjelő a gyűlést hatalmas megnyitóval vezette be. Megszoktuk, hogy a Dr. Meskó László megnyitói a nagyszivü és széles szemhatáru világi egyházfő irányitó gondolataival, egyháza iránti buzgó szerelmének megannyi példátadó vallomásaival voltak tele, de ez a megnyitója a benne hangot talált keresztyéni fájdalommal, a bizó reménységgel és evangéliumi verum diktummal, mellyel lesújtott az ellenünk támadt „kultur" — és „keresztyén" államok nyilvánvaló lélek-sötétségére, a szokott nivón felül áll. E nehéz idők egyik monumentális emléke lesz ez a megnyitója egyházunk életében. Addig is, mig egész terjedelmében e lap hasábjain közölhetjük, vázlatosan ismertetjük gondolatait. Rámutat azokra az erkölcsi károkra, melyek eddig a háború legsötétebb és legszomorúbb termékei, azokra az igazságot areulverő hamis jelszavakra, — „a hány jelszó, annyi hazugság", mondá — melyekkel elleneink zászlóikat kibontották, megbélyegzi elleneinknek azt a pusztitó vad harcmodorát, mely e háborút kíméletlenség és elvetemültség tekintetében a háborúk krónikájában is az irtózatok háborujáüá embertelenitette. Majd dicső szövetségeseink, köztük az evangélium népének hűségét, erkölcsi fölényét méltatja e sötét kép ragyogó, fehér részleteként. Befejező szavaiban szent prófécia csendül meg, midőn reméli, hogy a most még durva, gyilkos kezekkel egymást tépő népek felismerik az erkölcsi fejlődés evangéliumi kulturáját s a csatázó ellenfelek kezet fognak az emberi nem magasabb hivatásának teljesítésére, fí súlyos gondolatok feledhetlen hatást idéztek elő a hallgatóság lelkében. Ugyan ez a hang csendült meg Materny Lajos főesperes jelentésének bevezető szavaiban is, midőn keserű lélekkel mutat reá, hogy erősebbb az a bilincs, mely az emberek lelkét a földiekhez láncolja, mint a gyermeki viszony, mely Alkotójához füzi. Most nem alkalmas az idő a közel és távol jövő kérdéseinek tárgyalására, inkább esak a magunkban szállásra, a világ evangelizálásának nagy missziójához való edzésére lelkünknek. Felveti azt a gondolatot : vájjon tétlenül kell-e néznünk, hogy evangélikus népünk egy nagy részének oly nép nyelvén hirdetjük az Igét, melyet tőlünk e világviharban az erkölcsi szakadék áthidalhatlan mélysége választ el, kérdi: vájjon nem kellene-é gondoskodnunk, hogy a mi tótnyelvü hittestvéreink valódi anyanyelvükön kapják az Igét; felhivja erre a zsinat figyelmét. Végül a háború terhét inkább viselő városi lelkészek anyagi helyzetének jauitását sürgeti. Háborús momentum volt a gyűlésen, hogy a hősi halált halt Theil Emil klazányi tanitó emlékének külön sorokat nyitott jegyzőkönyvében az egyházmegye s hős tagjainak emlékét méltó keretben határozta el megünnepelni. A gyűlés egy pár pillanatra még fokozottabb ünnepi hangulatba jutott, midőn Paulih János indítványa keretében megemlékezett Husz Jánosról, ki — mint mondotta — talán ép ezekben az órákban áldozta fel nemes életét az evangéliumért, amennyiben a gyűlés napjára esett Husz halálának 500. évfordulója. Egyházmegye a dicső hithős emlékének kegyelettel adózván elhatározta, hogy a gyülekezeteket felhivja a megemlékezésre. Betöltötte közgyűlés a számvevőszék világi elnökségét, amennyiben az elhunyt Handtel Vilmos helyébe Thurner Albertet választotta. Fontosabb, egyetemes érdekű ügye volt az egyházmegyének a misszió kérdés. Egyetemes egyházunknak alig van termékenyebb területe a misszióalkotásra, mint a Tiszavidék, fllig egy pár éve alakult az ungvári, szatmári és máramarosi egyház. A máramarosi misszió folyamatban van, de már e közgyűlés megsürgette az előmunkálatok befejezését, hogy e misszió is anyaegyházzá szervezhető legyen. Hasonlóan igyekszik egyházmegye a szabolcsi misszió szervezését előbbre vinni. Jelentős határozata egyházmegyének a beregszászi misszió kérdésének megoldása. E területen társegyházat óhajt egyházmegye állítani Munkács és Beregszász egyesítésével. Ha ezek a területek megmunkáltatnak, a tiszauidéki egyházmegye igazán azzá lesz, amivé lennie kell, hatalmas védbástyájává a magyarhoni egyházegyetemünknek. Háborús vonatkozású az egyházmegye határozata a magyar biblia kiadása tárgyában; ugyanis óhajtja, hogy a magát beszennyezett s a keresztyén propaganda irányítására lehetetlenné vált angol nép kebelében fennálló bibliaterjesztő társulattól elfordulva a hatalmas és evangéliumi erényekben gazdag Németország bibliatársulataival karöltve alakittassék egy magyar bibliakiadó társulat. fí lelkészfizetés rendezésének s általában az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásának tárgyában hozott mult évi határozataira bevárja az egyházmegye a főbb egyházi fórumok megmozdulásait. Több partikuláris érdekű tárgy letárgyalása után közgyűlés még aznap este félnyolckor véget ért. D. L.