Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-07-03 / 27. szám

1915. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 263 Evang. hitoktatást nem evang tanintézetek­ben 11 helyen, 25 iskolában, 14 taneri teljesített s heti 66 órában 907 növendék részesült benne. Nőegylet 9 gyülekezetben van, összesen 1237 taggal, 2563 K. bevétellel, 2182 K. kiadással s 9422 K. vagyonnal. A soproni ifjúsági egylet 260 taggal bir s 3697 K. 60 f. bevétel felett rendel­kezett. Mülmisszióra 212 K. 59 fillért áldoztak a gyülekezetek. Jelentése végén beszámol végül az esperes arról, hogy egyházmegyei árvalap létesítésére gyűjtést kezdeményezett, mely eddig 250 K.-át eredményezett. A közgyűlés ezt is elis­merő köszönettel vette tudomásul s elhatározta hogy a gyűjtött tőkéből alapítványt létesít s an­nak állandó hathatós gyarapítására felhívja a hí­veket és gyülekezeteket. A pénzügyi bizottság előterjesztései után a lelkészi értekezlet előterjesztésére elvben kimondta az esp. gyűlés egy egyházmegyei temetkezési egylet létesítését s minek megszervezésére bi­zottságot küldött ki; valamint elhatározta, hogy felír a felsőbb egyházi fórumokhoz magyar Bib­liatársaság alapítása érdekében, amely saját erő­ink csekélysége esetén a németországi Biblia­társulatokkal való szövetkezés utján volna szer­vezhető. A Zsedényi-féle dijra Lasehober Gusztáv soproni tanító hozatott javaslatba. A kerületi gyű­lésre Menyhárd Frigyes és Pieler Mátyás lelké­szek, dr. Zergényi Jenő és dr. Brunner Emil nem lelkészek küldettek ki, Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a testvéri egyetértéstől áthatott, szép lefo­lyású közgyűlés esperes záró imájával véget ért, Közvetlen az esp. gyűlés után megtartatott esp. gyámintézeti gyűlés is, Schrödl József pető­falvi lelkész és Jány Ferenez soproni kereskedő ikerelnöklete mellett, fí bevétel ezidén 1800 K 97 fillérrel multa felül a tavalyi eredményt s 5137 H. 82 fillérre emelkedett; nem remélt viszonyok kö­zött valóban nem remélt dicséretes eredmény. Az esp. gyámintézet szabad rendelkezésére álló s felosztásra kerülő összegből Balf, Kabold, Kis­marton, Lajtaújfalu, Sopronbánfalva és Ueperd esperességbeli gyülekezetek egyenként 35 K. se­gélyben részesültek, a pozsonyi diakonissza in­tézet, a locsmánmdi „Behania" s az esp. árua­alap egyenként 20 koronát kapott, míg 33 K. 45 f. egy a háború által sújtott gfülekezet felsegélye­zésére tétetett félre amely nemes célra a csávái helyi gyámintézet külön 60 koronát gyűjtött. Har­ka pedig, melyet tavaly jégverés és árviz ismé­telten megkárosított 100 K. segélyt nyert. Örven­detes jelentés volt, hogy virtsologi Ruprecht Oli­uér, kit a soproni helyi gyámintézet nemrég el­nökévé választott, 1000 K. alapítványt tett a gyám­intézet javára, a soproni Brückner család pedig egyik a harctéren hősi halált halt fiának Brück­ner Tófornak emlékezetére 500 koronát adomá­nyozott ugyanezen célra, fiz ünnepi offertorium 83 K. volt. A br. Solymossy Ödön elhunytával megüresedett egyházkerületi, gyámintézeti, világi elnöki állás újból való betöltését illetőleg esp. gyámintézetünk virtsologi Ruprecht Olivérre sza­vazott. Ez a gyűlés is imával s egyházi énekkel zárult. Aggasztó tünetek. Ily című vezércikkünkre az Ev. Lap adott vá­laszával és az Ev. Közérdek némely cikkével kívá­nok ez úttal foglalkozni. Sajnos lapunk terjedelme nem engedélyez hosszabb feleletet, de meg ta­pasztalataimra való tekintettel feleslegesnek is tartom, hogy polémiába bocsátkozzam. Minden­kinek a nézetét, mely minden malitia mellőzésé­vel tiszta meggyőződésből ered, a legnagyobb tisztelettel veszem. Igy azon meggyőződés előtt is meghaj'ok, bár nem teszem a magamévá, hogy egyes lelkésztestvéreink által indítványozott pré­dikaciós kötet kiadósa nem életbe vágó kérdés, hogy azzal nem dokumentálunk semmit, hogy erre az emlékre teháí egyáltalán szükség nincs, mert hát egy prédikációs kötethez kiadó kell, jó prédikációk kellenek, ennyi az egész stb. (Ev. Lap. 25. szám. 394. hasáb), Mondom ezt is tisztelettel fogadom, de már azt a modort a melylyel az Eu. Lap azt mondja, azt a lóhátról való beszédet, azt a lekicsinylést, azt a cinismust, azt a minden tiszteletet nél­külöző hangot, a hogyan az Eu. Lap most és más alkalommal beszélni szokott, azt már — iga­zán sajnálom — nem tudom tisztelettel venni. Komoly, idősebb javakorbeli lelkészekkel már többször beszélgettem erről a hangnemről, a mely egyházi lapjaink egyik részénél már szinte otthonossá lett, s ezek valóságos szerencsétlen­ségnek mondták egyházunkra nézve a mi fiatal óriásaink eme irói modorát. S ha az Ev. Lap egy néhány cikkét, az Ev. Közérdek cikkeinek nagy részét igazán objcetiv szemmel nézzük, akkor ezen állításnak igazsá­gát be kell ismerni. — Micsoda szeretetlenség, gyűlölet, irigység beszél ezen cikkek soraiból. Például, hogy csak egy néhányra, a legutóbbiak köaül reámutassak : az Eu. Közérdek 12 számá­nak „Fából uaskarika" és „Quousque tandem"?ci­mü cikkeire uagyok bátor a figyelmet felhiuni. Auagy micsoda tájékozatlanság, roszakarat, má­sok lekicsinylése szól az Eu. Lap 26 számának „A lelkészegyesületi kérdőpontok" eimü cikkei^

Next

/
Thumbnails
Contents