Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-07-03 / 27. szám

264 EVANGELIKUS ORALLÓ 1915 bői, a melyet egy nagyon figyelmetlen „Figyelő" irt. — Én esak azt sajnálom, hogy ezek az uj kori Gedeonok miért rejtőznek az ismeretlenség homályába s miért nem ismertetik meg magukat, hiszen oly szívesen venné azt a magyarhoni ev. lelkészek egyeteme, ha sisakjuk rostélyát leengednék s nyilt arccal mutatkoznának be, mint vezetésre érett, tetterős, áldozni tudó, munkájukkal szolgálni akaró, önmaguk fegyelmezésére is kész, bölcs férfiak, mily szivesen adnók át az ő kezökbe a vezérpáleákat s hogy meg tudnók őket becsülni, mily kész lélekkel követnők és támogatnánk őket abban a szent munkában, melyet mindnyájunkért folytatnának. — De ha már nem akarnak előlépni, mert annyira szerények, — és kényelmesebbnek látszik előttük, ha névtelenül kritizálhatnak, akkor szeretettel kérjük őket arra, legyenek szivesek, mondják, vagy Írják meg azt is, hogy mik legyenek azok az aktuális kérdések, a melyekkel a lelkészegyesület választmányának a mult év elején elő kellett volna lépnie, hátha még lehetne rajta segíteni. — öagy talán, mivel a választmánynak össze jönni sok költségbe kerül, lesz kegyes „Figyelő" úr a maga aktuális kérdéseit a saját egyházmegyéjében tárgyaltatni ; hiszen mindenkinek joga van ilyen kérdéseket felvetni, tárgyaltatni ; a hozott határozati javaslatok, aktuális eszmék ugy is felkerülnek az egyetemes lelkész egyesület közgyűlése elé, a hol szintén lesz alkalma a t. „Figyelő" urnák uj aktuális eszméket és kérdéseket felvetni és tárgyaltatni. Miért tehát a nagy harag, s az ebből fakadó gorombaság? K. urnák egész röviden csak annyit, hogy az Ev. Őrálló sohasem akart senkivel egyesülni. A lapok egyesítése nem az ő eszméje volt, de mert épen azon sociális, anyagi okokból — a melyek hangoztatásának szolgálatában a „Közérdek" áll — az erők tömörítésének és a „zsebek" kímélésének okából lett a kérdés felvetve, helyet adott neki előre jelezve, hogy ez teljesen lehetetlen dolog. Helyet adtunk e kérdés tárgyalások azért, hogy belássák ez eszme barátai is azt, a mit mi előre jeleztünk. — És nagyon kérem K. urat, hogy máskor ilyen „egy tömeg léleknélküli, üres és hiábavaló szófecsegést szülő kérdések" által „a köztevékenység a tulajdonképeni feladatokról" figyelmét „elterelődni" ne engedje s ne is tartson minket: kicsinyeket arra méltóknak, hogy 2 hasábon bizonyítsa nekünk azt, amit mi előre igen jól tudunk. Igazán nagyon kár „a drága idő"-ért. (Ev. Közérdek 12 szám 89. és 90 oldal). B. K. kedues testvért nagy felindulásában legyen szabad arra kérnem, hogy álmából ébredjen fel és nézzen körül jól s ha lát oly ,,/e//zsebü" ev. szerkesztőt és oly „jó jövedelmű parókiák kényelmén és gondatlanságán" élő ev. lelkészt, a milyet cikkében és álmában magának elképzelni szíves volt. (Ev. Közérdek 12 szám 91 oldal.) Mutassa meg nekem is, mert én már többször bejártam szép országunkat, de — sajnos olyan boldog szerkesztőt és papot nem találtam, — Több szeretetet és több tiszteletet egymás iránt, akkor több tekintélye lesz egyházunknak is s nem adunk alkalmat — mindig rajtunk kacagni kész — ellenfeleinknek, hogy rajtunk musanak. Hát ez a dúló, nagy világ vihar még mDst sem tud minket egyetértésre, szeretetre megtanítani?! i-i,. Noszho István B E L É L E T. Vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete. 4779/915. ein. sz. „A jászberényi, szatmárnémeti, besztercebányai, munkácsi, iglóí, trencséni, kolozsvári, lévai és osieki B., honv. kiegészítő parancsnokságok kerülete területén annak idején népfelkelési fegyveres szolgálatra „alkalmatlanénak talált 1878—1890, 1892,1893, és 1894. évi születésü népfölkelésre kötelezetteknek f, é. május 26-tól junius hó 23-ig terjedő időben megtartandó népfölkelési bemutató pótszemlére történt behívással kapcsolatban van szerencsém értesíteni a főtiszt, főhatóságot, hogy ezen népfölkelésre kötelezettek felmentése körül követendő eljárásra nézve ugyanazon elvek és módozatok ill. határozmányok mérvadók, amelyeket f. é. március 19-én 2746. ein. sz. rendeletemmel a főt. főhatósággal közölni szerencsém volt (Lásd a kebelbeli „Hív. Közlöny" f. é. ápr. hó 1-én megjel. 8 számának 126. és 127. oldalait), fi felmentésre való igény tekintetében azon határidő, amely időponttól kezdve az illető egyéneknek a felmentés indokául szolgáló alkalmazásban kell állniok, 1915. é. máre. 1-ében állapíttatott meg. Ennek következtében a szabályszerűen 2 eredeti példányban kiállítandó felmentési javaslatban a felmentésre javaslatba hozott egyén előljáró hatósága, ill, igazgatósága, szolgálati főnöksége által (aláirassal és pecséttel igazolandó, hogy a népfelkelési szolgálat alól való felmentésre javaslatba hozott egyén legalább f. é. máreius hó 1-je óta áll ilyen, a felmentés szempontjából tekintetbe jöhető alkalmazásban). Azok a felmentési javaslatok, amelyek az emiitett feltétlenül szükséges igazolást nem tar-