Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-05-29 / 22. szám

1915. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 19? Isten, háború, determinismus. „Ha van Isten és az jó, hogyan engedheti meg a háborút, vagyis azt a rengeteg borzalmasságot, annyi ártatlan ember lemészárlását és annyi családi tűzhely gyászbaboritását"? Ezen b. lap hasábjain e világkérdést tárgyaló cikkek mind, kizárólag esak az indeterminisztikus (szabadakaratot valló) bölcselet burkából fejtődtek le, — mert éruelésük gyúpontja ez : „Az örök Szeretet nevében tiltakozni kell ama vélelem ellen, hogy „Istennek oksági köze volna a háborúhoz". „Lehetetlenségig fokozodó lelki helyzet" az az éruelés, hogy „a háború Isten müve". — „Ha bűn nincs, háború sincs. Isten az embert szabadnak teremtette, a ki választhatott. — A roszszat, a szenvedést, a halált választotta." stb. (L. „Ev, Őrálló" m. é. 48. 51—52, sz ; e. i. 13. 15. 17, sz.) Alulirott éppen a protestantismusnak „az egyoldalú Ítélkezést" perhoreskáló alapelve jogán, bátorkodom megtenni ama „nagyon elítélendő lépést", hogy e kérdésben a determinisztikus (szabadakaratot tagadó) bölcseletnek is a létjogosultságára rámutassak, nehogy újból egy Nieísehe vádja érje protestáns bölcselkedésünket, t. i. hogy az : „Eine halbseitige Lähmung des Christemtums". Nem kisebb protestáns, mint Luther maga, igy éruel a háború eredetéről („Über den Krieg") „mivel a kard Isten akaratjából vagyon, mind a gonosztevőknek büntetésekre, mind a jólteuőknek dicséretekre (l. Pét. 2. 14. 15), ennél fogva bőségesen be van bizonyítva az, hogy hábjru és tömeggyilkolás Istentől rendeltetett". — „Nem az ember, hanem Isten akaszt, kerékbetör, fejeztet, fojtogat és háborúskodik". „Ez mind az 0 müve" stb. Tagadhatatlanul determisztikus bölcselett kijelentés ez, mert a determinismus igy éruel: „Ha esak egy Isten van, kiben élünk, mozgunk és vagyunk (flp. Csel. 17. 28), akkor minden létezőnek forrása nem lehet más, esak az egy Isten". Absolut szabad akarat, non sens (Lhotzky) „Egyikünknek sincs szabad akarata, esak sejtelmünk van róla. Tényleg a megkötöttség állapotában cselekszünk". — Ha volna szabadakarat az maga egy második Isten uolna. Tehát az u. n. szabadakaratunk által az Isten mintegy megengedi a háborút megtörténni. — Egyszerűbben : Ha az Isten nem akarta uolna akaratunk révén a háborút stb, az ki sem törhetett uolna." Praegnans determinista jézus e felelete : „Nem tudod-é, hogy hatalmamban áll téged megfeszíteni és elbocsátani? Felele ]ézus : — Semmi .hatalmad sem uolna rajtam, ha onnan felül nem adatott uolna néked"; — uagy a köuetkező uigasztalása is (Luk. 12. 6.) „Nemde uehetni két uerebecskét egy kis filléren, de mégis esak egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok nélkül". Látni ualó már e néhány citátumból is, hogy a deterministikus bölcseletnek e kérdésben ualó létjogosultsága szilárd bázison áll, de méltó riuálisa az indeterminismusnak, az ezen kérdésből fakadó súlyos konzekuenciáknak megnyugtató kimagyarázásában is. Ugyanis, mig az indeterminismus álláspontján a bűnös bűnözése sokszor uéres megtorlást szükségei (lefejezés, akasztás), addig a determinismus látszögéből itélue, inkább elnézést, szánalmat, korlátozást, gyógyítást köuetel, mert ez utóbbi szerint a bűnös aequál beteggel, őrülttel, kit esetleg internálni kell. (Q. Renard). — A bün lelki tökéletlenségünk. — Leuésünk kezdetleges foka] — Mondá jézus: „a ki közületek bün nélkül ualó, az uesse reá (a paráznára) az első köuet". — „Megbocsáttatik az ő uétke, mert igen szeretett" (Uilde : De profundis) A „bünt" kerülni jelent, tökéletesedni. „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok is tökéletes". A deterministikus bölcselet szemüuegén nézue mondja Schoppenhauer (Über Tod): „Hiszen esésünk esak tréfa" s utaluán Dáuid királynak fia halálakor tanúsított észszerű uiselkedésére hangsúlyozza : „Alles mas geschieht, nothruendig eintritt, also unabwendbar ist". Pál apostol ez igazságot ezen axiómával rögzíti (Róm. 14. 7.—8.) „Azért akár élünk, akár halunk, az Úréi vagyunk". Tagadhatatlan jó hatással van a hivő tömeglélekre ama determinisztikus jelige : „Beschränkung beglückt". — Mert minél kevesebb az akarat, annál kevesebb a szenvedés is. Ezek után ama botránkozásköuét képuiselő kérdésre, uajjon : a háború s rengeteg borzalma összeegyeztethető-e Isten jóságáual, legyen szabad Lutherünkből idézni „A megbotránkozók szük látkörü gyerekszemmel, esak a lábat uagy kezet nyúzó oruos késuágásain borzadoznak, s nem ueszik figyelembe, hogy itt az egész test megmentése a cél. A ki pedig férfi szemmel nézi a háború és kard hiuatását, belátja hogy az magában uéue isteni, melyre e uilágnak ép oly szüksége uan, akár esak az euésre és iuásra". — Mintha csak azt mondta uolna : Isten országa ellentétek létrehozásának az oka, a aaok kiegyenlítése a uégeél, az örök béke — „mely nem üres eszme, hanem oly feladat, a mely fokozatosan megoldua folyuást közelebb jut céljához". (Kant). Ama tudatban, hogy a sajgó kérdésnek meguilágitásához „a többség eluére ualó hiuatkozás" nélkül hozzájárulhattam, igaz luteránus hitalapon