Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-05-22 / 21. szám

205 ösztöndíj nagysága ez évben 65 korona, fl Blankenstein alapítvány kamatát, 640 koronát Korossy Dezső pozsonyi theologus külföldi egyetemre való kimenetele feltétele mellett kapja meg. Bendl Henrik egyetemes pénztárosnak a bizottság 600 korona személyi pótlékot szavazott meg. A pozsonyi theol akad. három tanárának korpótlékukba előbbi, nem akadémia tanári szolgálatuknak beszámítási iránti kérvénye az őszi közgyűlés elé lesz terjesztve, addig is felhivatnak a kérvényező tanárok, hogy előbbi szolgálataikról szóló működési bizonyítványaikat adják be. Ezután Dr. Zsigmondy jenő bemutatja az 1914 évi zárszámadásokat s ezekben foglalt, 17000 koronát meghaladó zsinattartási költségek eimén elkönyuelt összeget a kerületektől beszedni indítványozza. A bizottság ugy határozott, hogy a zsinat dologi kiadásait az egyetemes pénztár, személyi kiadásait azonban a kerületek uiselik, ennél fogva ezen összeg is ezen elv alapján osztandó fel és szedendő be a kerületektől. Dr. Zsigmondy Jenő az ujabb hadi kölesönre hiúja fel a bizottság figyelmét s indituányozza, hogy a bizottság az egyes alapokból 5 és V

2 7

0-os hadi kölesönt jegyezzen; igy: az egyetemes tartalékalapból 100.000 koronát, az egyetemes egyházi tőkéből 600 koronát, a közalapi tőkéből 33300 H, a nyugdíj intézet tőkéjéből 90.000 koronát, a Szinouiez Eajos alapból 7000 koronát, a Misouinyí Lajos alapból 200 koronát, a Blankenstein alapból 700 koronát, a Hunfaluy Pál féle alapból 2000 koronát, a Jubiláris alapból 2000 koronát, a Dr. Veszter alapból 2200 koronát, a lelkészi segély alapból 6000 koronát, az Üllői uti ház alapérték csökkentési alapjából 11000, az Ezeréues pályadíj alapból 500 koronát, a Theol. akad. tanárok fizetés kiegészítési tartalék alapjából 40,000 koronát, összesen 300,000 koronát. Dr. Zsigmondy indituányát a bizottság egyhangúlag elfogadta. Ama másik indituányát azonban, hogy az elfogyott szabályrendeletek gyűjteménye e. könyu kiegészitue újból kiadassék, az egyetemes gyűlés eié utalta. Geduly püspök rámutat azon téuedésekre, melyek az adóalapi segély kiosztásánál előfordultak. Igen sok szegény egyház, a mely az előbb tetemes adóalapi segélyt éluezett, most teljesen el lett utasitua s mert beadott fellebbezése a mult éuben elmaradt egyetemes közgyűlés nem tárgyalhatta s igy ügye elintézést nem nyerhetett, ezen egyházak háztartása az elmaradt segély miatt teljesen felborult s a mai kölönben is nehéz gazdasági uiszonyok mellett fizetési kötelezettségeiknek sem a lelkészekkel sem a tanítókkal szemben eleget tenni nem tudnak, ennél fogua ezen ma oly nehéz helyzetben álló családok ualósággal nyomorba jutottak. Kéri ök elnökséget, hogy a beadott fellebbezéseket valami uton-módon vizsgáltassa felül és nyújtson segítséget ezen ösSzeroppani készülő egyházaknak. Baltik püspök, az egyetemes felügyelő és másoknak hozzászólása után a bizottság abban állapodott meg, hogy miután a fellebbezéseket csakis az egyetemes közgyűlés határozatával lehet elintézni s amíg ez megtörténik, ezen gyülekezeteket támasz nélkül hagyni nem lehet, felhatalmazza az elnökséget, hogy azon gyülekezeteknek, a melyek az előbbi ciklusban adóalapi segélyt élveztek, de az adóalapi bizottság a második ciklusra vonatkozólag őket elutasította és ezen elutasító végzést megfellebezték, ez évre rendkívüli segélyül — a jövőben való minden következtetés nélkül — az előbbi ciklusban kapott évi segélyük 50 " (

)~át a püspökök előterjesztésére utalja ki azzal, hogy ha fellebbezésük folytán segélyt fognak kapni, ezen rendkívüli segély a rendes segélyből le lesz vonva. Igen örvendünk annak, hogy a bizottság — a mint azt annak idején mi is sürgettük, — a mai viszonyok mellett eltért a rideg paragrafusoktól s nemcsak a hazán óhajtott a hadikölesön jegyzés által segíteni, hanem a szűkölködő gyülekezeteknek is nyújt segítő kezet, hogy el ne pusztuljanak. Köszönet főleg azoknak, a kik a bizottság figyelmét a nyílt forumon is ily nemes elhatározásokra irányítják. N. Az akad. tanári eim használata. Az „Evangélikus Őrálló" 19. számában kérdést intézett a szerkesztőség az iránt, vajon 1., jogosan mondhatja-e magát akadémiai tanárnak az, aki tanszékét elhagyta ugyan, de oklevele van, tudomány szakát továbbra is állandóan műveli? 2., mennyivel jogosultabb a lieentiatusi fokozat használata, mint a professori ? Nincs kétségem az iránt, hogy ugy a theol akad. tanári eim, valamint a licentiatus, első sorban tudományos fokozatot jelent. A theol. akad. tanári képesítés ugy tartalmilag, mint alakilag az „egyetemi magántanári késpesités"-nek felel meg. Mind a kettő a tudomány önálló irodalmi müvelésére való képességet jelenti és igazolja, valamint az u. n. venia legendit biztosítja. Valamint az egyetemi magántanár azon egyetemen, a mely őt habilitálta, előadásokat hirdethet, sőt a venia legendi megtartása céljából köteles is időszakonként hirdetni, éppen ugy a theol. tanári képesítés is ugyanilyen hatályú. — Drágán ki' vívott autonomiánk és az 1848 : XX, t. e.-ben biztosított felekezetközi jogegyenlőség teszi lehetővé,