Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-05-22 / 21. szám

XI. év. Budapest, 1915. méjus 2Í 21. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenbö. ES SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATARSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL á^í'alvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. DUSZ1K LAJOS GÖAÖRYJANOS szatmári lelkész. eperjesi fogyni. ii:':izyató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirdetések es pályázatok ár>a: K.sész oldal .... . 4*> K Állandó hirdetésekmegegyezés s^eunt TARTAkOM]EGiJZÉK : VEZÉRCIKK: A pünkösdi lélek. Raffay Sándor. — Egységű Tilt epeje. Nagy Lajos. — TÁRCA; Fohász. Farkas Gejza. — Az egyetemes pénzügyi bizottság ülése. N. — Az akad. tanári eim használata. Dr. Mikler Károly. — A ml győzelmünk titka. D. L. — Beszámoló. Br. Podmaniezky Pál. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. A pünkösdi lélek. Az első pünkösd örökké szép és fenséges történetében azt olvassuk, hogy mikor az Up tanítványai egyakarattal együtt voltak, „megteltek mindnyájan Szentlélekkel és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniok" (Ap. Csel. 1, 1 4.) Az Up csak azoknak adhatta meg a Szentlélek ajándékát, akik egyakapattal össze tudtak forrni, akik a megértésnek, együvétaptozásnak a lelkét hordták keblükben. A Szentlélek isteni áldása a testvéri összetartás érzetét a közös hivatás megértésének, a közös munka szent kötelességének tudatává változtatta át. Csakis igy lehetett képes az a maroknyi apostolsereg diadalmasan meghordozni a Krisztus evangéUomát, csakis igy lehetett a pünkösdi lélek a keresztyén egyház megalapításának isteni mozgatója. Legyen örökké áldott a mi Istenünk szent neve, hogy a gyarló emberbe a nagy idők fordulásának pillanataiban elküldi a maga isteni szent lelkét! Ez a pünkösdi lélek hatja most át magyarhoni ev. egyházunk papjainak, tehát apostolainak és összes híveinek a szivét is. A magyar haza létét, jövendő boldogulását, anyagi és szellemi előhaladását alapjaiban érinti a már hónapok óta duló világháború. Minden ország jólétének, erkölcsi és kulturális életének legjobb tényezői között a legelső sorokban találjuk az egyházakat. Az egyházak egyesitik és befolyásolják legbensőbb érzésvilágukban az állampolgárok millióit. Az egyházak szellemének, irányzatának, törekvéseinek milyensége az állampolgárok lelkületére föltétlenül rányomja a bélyegét, A világháború történetében le kell rögzítenünk azt az igazságot, hogy a válságnak és azt követő nagy megpróbáltatásoknak, a hazafias áldozatoknak és az egyéni állampolgári kötelességek teljesítésének a háború megindulása óta mind máig tartó folyamatában a magyarhoni evang. egyház hívei egyazonos lélekkel, változatlan buzgósággal, versenyző kötelességtudással állják meg a nehéz idők próbáit. Meg kell állapitanunk, hogy a háborús viszonyok csapásainak és keserűségéinek elviselése a mi egyházunk híveit egyező akarattal nemcsak mind együtt találta, hanem a visszavonásnak, a kétkedő ingadozásnak, az eltérő törekvéseknek még csak az árnyékát sem találta és igazolta sehol. A nemzetiségi vádaskodásoknak a békesség idején sokszor könnyelműen felidézett rémét a háború nem igazolta. Örömmel