Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-12-05 / 49. szám

X. év. 49. szám ti? & 0 EGYHÁZI ÉS'ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű postai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­la jöonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. H9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkes-/.. FŐMŰNKATA HSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL ág-falvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi fogyni, igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14K Félévre 7 k Egyes szám ára 40 J Hirdetések es pályázatok ám: Egész oldal . 40 K Állandó hirdetések megegyezés szeri 11' TARTALOMJEQIJZÉK : VEZÉRCIKK: Katonáink karácsonyi ajándéka. Bohár László. — Élei — halál — szabadúlás. DP. Deák János. - A magyar bibliai társulatról. BP. Podmaniezky Pál. — Belélef — Pályázatok és hirdetések. Katonáink karácsonyi ajándéka. Az ember alig ismer rá a XX. szá­zadra. Ha ezt az irtózatos világfelborúlást s az emberi őstermészet vadságáriak gyakorta jelentkező leplezetlen kitöré­sét nézem, akkor nem ismerek rá arra az embersarjadékra, amelynek immár 19 évszázadon keresztül prédikáltatott az evangéliom. Ha meg azokat a lelki nagy megmozdulásokat tekintem, amelyek a testvérszeretet és irgalom törvényeit minnél samaritánusiasabban betölteni tö­rekszenek s a melyek a legrikitóbb ma­terialista irányú napilapok nyomdabetüit is Isten nevének leirására parancsolják: akkor meg nem értem a XX. századnak ideálismust üldöző, gyermekeink iskolai vallásoktatása ellen jelgyürköző vaskos kiszólásait. Az ember valóban alig ismer rá a XX. század emberére; — vagy talán épen ebben a contradictórius jelenség­ben nagyon is rá lehet ismerni?! Gyönyörű és meleg keresztyénség­gel telitett gondolatok teremnek ma. A békét élvező Amerika gyermekei pl. ha­jórakományszámra szándékoznak kará­csonyi ajándékot küldeni a háborúságot szenvedő európai gyermekeknek. Nem ]ézus lelkének jelenlétét érezzük-e itt? A magyar Hadsegélyző Hivatal meg ka­rácsonyi dobozokat óhajt küldeni a sánc­árkokban ünneplő fiaknak és 'apáknak. Oh áldott karácsony angyali éneke, mely a földnek békeséget s az emberekhez jóakaratot zengtél a magasságból! A magamfajta papi embernek, mikor ilyenekről hall és olvas, megdobban a szive. Talán mégsem hiába prédikáljuk az evangéliomot! Mintha az Ur lelke mégis ott rejteznék ennek a békeidő hétköznapi törtetéseiben megfásult em­berivadéknak a keble mélyén! Karácsonyi ajándék katonáinknak! . . Istenem, vájjon mit adhatna nékik maga a ker. egyház ? Mi olyasmit, ami nekik kedves s ami a bethlehemi szent világ­esemény szellemének, jelentőségének is megfelelő volna ? A társadalom megmozdult, hogy ka­rácsonyi örömöt szerezzen. Mozduljon meg maga a ker. egyház is s vigye, adja ajándékul a legszebbet, a legdrá­gábbat, a legkeresztyénibbet: a kará­csonyi fegyverszünetet, a karácsonyi ün­nepi békét! A középkori egyház a harcok zsiva­jában is meg tudta teremteni s fenn tudta tartani a Treuga Deit. fí mai ker. egy­háznak nem volna akkora befolyása, ereje, hogy legalább a szent ünnepekre, a béke és szeretet fejedelmének szüle­tési ünnepére elhallgattassa a fegyverek öldöklő dörgését ? Ne haljon meg akkor

Next

/
Thumbnails
Contents