Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-09-19 / 38. szám

426 EVANGELIKUS ORALLü denesetre feltűnt, hogy a mindenki által elismert és tiszteletreméltó Dr. Händl Vilmost ki nem neveztették, holott ez egyetlen evangélikus jogtanár kineveztetése nemcsak a tanár egyéni értéke, hanem tanszékének alapitványos volta miatt is természetes lett volna. Általában szerettük volna, ha református testvéreink, akikkel a testvériség ápolását épen az igazság őszinte jeltárásával és igaz szivvel kívánatosnak tartjuk, a debreezeni egyetemnek ugy előkészítése, mint szervezése munkálatainál velünk együttesen, testvérekhez illő nyíltsággal és jóakarattal jártak volna el. A pozsonyi egyetem előkészítésénél már minket illet a mulasztás vádja. Vezéreink nem tudlák, vagy nem akartak érvényesíteni egyházunk jogos és természetes igényét arra nézve, hogy a pozsonyi egyetem létesítésével kapcsolatosan ottani theologiai akadémiánk is jakultási rangra emeltessék. Kerületi kicsinyes féltékenykedések és jogosulatlan törekvések s közönyös nemtörődömség uralkodtak köztünk. Pedig ezek nem az alkotó erőt és a haladást, hanem csak a kudarcokat növelhetik egyházunkban. Az egyes tanszékek betöltésénél is érvényesíttetni kellett volna egyházunk jogos érdekeit. Sok jeles tanerőnk közül senkit, még a maga nemében egyetlen Mikler Károlyunkat sem juttattuk tanszékhez. Minden téren idegen befolyások érvényesültek s mi minden téren háttérbe szorultunk. Csak a kultura nevében köszöntjük hát a két uj egyetemet, melyek mindenike vereségünket jelenti a világnak Nyilt leuél az Ev. Theol. Pkad. Dékánjához Eperjesen, a theol. szakvizsgálatok ügyében. Nagytiszteletü Dékán Url Az Egyet, közgyűlés 1883. jkv. 13. p. d., többek között azt mondja: . . . szakvizsgára pedig esak azok (t. i. bocsáthatók) kik négy éven át, nyiluános theol. intézetek hallgatóikép foglalkoztak az előirt bölcsészeti és theologiai tanulmányokkal". Ezzel szemben az 1904. jkv. 30. p. I. függelék, X. e. 55 §. igy hangzik: „A theol. szakvizsgálat a harmadik évfolyam végén tartötik s célja, hogy a hallgatói elméleti theologiai szakképzettségének befejezett egészéről tegyen tanúbizonyságot. A szóbeli szakvizsgálat tárgyai: óés ujszöv. exegesis s a rendszeres theologia". fiz a kérdés, hogy az Egyet, közgyűlés miért változtatta meg az 1883. jkv. pontot. Valami mélyebb okának kellett lennie, amit csak abban láthatunk, hogy az Egyet, közgyűlés meg akarta könnyiteni azon hallgatók dolgát, akik a 3 év után óhajtják tanulmányaikat valamely külföldi egyetemen folytatni. A pozsonyi és soproni tanári kar ugylátszik idejekorán észrevette ez ujabb intézkedés elhibázott voltát, s megmaradt az 1883. intézkedés alapján. Eperjes azonban, miután egyetemes jelleget kapott alkalmazkodott a legujabbi egyetemes szabályrendelethez. Ennyiben helyesen cselekedett. A szigorú rendelet kedvéért azonban feladta a célszerűségi szempontot. Én ugyanis teljesen kizárt dolognak tartom, hogy három esztendő alatt mindazon diseiplinákat le lehessen tárgyalni, amelyek az alap- és szakvizsgához szükségesek. Alapvizsgáig ugyanis leginkább alapuizsgai tárgyakkal vagyunk elfoglalva. S azt hiszi Nagytiszteletüséced, hogy a még megmaradt egy esztendő elégséges a többi tárgyak elvégzésére? Hogy mennyire lehetetlen ezt eklatánsan bizonyítják az eperjesi szakvizsgák. Eperjesen a harmadik esztendő után teszik a hallgatók a szakuizsgát. De hogyan teszik? Mindig csak részletvizsgát tehetnek, ami a dolog természetében rejlik, nem lévén három esztendő elég az összes szakvizsgai tárgyak hallgatására. Már most a vizsgázó hallgató „szakvizsgát" tesz ugyan, de vagy dogmatikából vagy ethikából vagy exegetika theol.-ból nem tehet vizsgát, mert nem hallgathatta. A szakvizsgázott ifjú nem várja be Eperjesen a 4 év végét, hogy papivizsgázhassék, hanem rendesen külföldön fejezi be tanulmányait. A negyedik év után hazatérve nem tehet saját kerülete lelkészvizsgáló bizottsága előtt papivizsgálatot, hanem mintha javitóvizsgálatra menne — kénytelen Eperjesre fáradni, magát óriási költségekbe verni, hogy azokból a tárgyakból kiegészitő szakvizsgálatot tehessen, amikből saját hibáján kivül elmaradt. Kérdem a Ntü. Dékán úrtól, vájjon az elhibázott bár — de mégis érvényes szabályrendelet értelmében járnak-e el? És van-e főiskola a a világon, ahol egy bizonyos vizsgát — a hallgató hibáján kivül — esztendős részletekben