Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-09-19 / 38. szám
1914 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 427 tesznek le? S ismer-e a világ az Eperjesin kivül még egy másik olyau főiskolát, ahol egy bizonyos vizsgán ne mindig ugyanazok a tárgyak szerepelnének. Hiszen magában véve ez a különös vizsgáztatási rendszert még megállhatna, ha l. és II. szakvizsga néven szerepelne a most esak egynek tartott szakvizsga és ha oly zavarok nem támadnának belőle, mint a milyen Zurányi kollégám esetében is mutatkozik melyről tud Nagytiszteletüséged. Ha már mindhárom Akadémiánk „egyetemes" jellegű, miért nem törekszünk arra, hogy a vizsgáztatási rendszer is egyetemessé tegyük? Elvben az eperjesi theologia az ujabb szabályrendelet alapján áll. De mikor a gyakorlatban nem tudják megvalósitani és mikor a gyakorlat a régebbi szabályrendeletet jobbnak bizonyitja! Nézetem szerint itt elsősorban a Nagytiszteletüséged vezetése alatt álló tanári karnak kellene a kezdeményező lépést megtenni az Egyetemes Nagybizottságnál, hogy szorgalmazzák a régi szabályrendelet visszaállítását. Ha Nagyságtok lépéseket tennének, hogy vizsgálati rendszerük a másik két Akadamiáéhoz idomuljon (ami azt hiszem nem menne nehezen, amit az bizonyít, hogy másik két Akadémiánk még mindig nem követi az uj szabályrendeletet), elsősorban elejét vennék annak a zavarnak, amely a fenntemlitett esettel nem először fordul elő akadémiánkon. Megkönyitenék azonkívül azoknak a hallgatóknak is a dolgát, akik a negyedik esztendőre Eperjesről valamely más Akadémiára, vagy fordítva akarnának átmenni, akik pedig jelenleg a különböző vizsgarend miatt csaknem egy akadémiához vannak mindig szögezve, fíz az intentio, amely miatt az Egyetemes közgyűlés az ujabb szabályrendeletet hozta, ma már nem lehet nagy jelentőségű egyrészt, mert már nem oly erős a külföldre özönlés, másrészt már a hallgatók a negyedik év után is kiegészithetik még tanulmányaikat külföld ön. A másik két Akadémia vizsgáztatási rendjének felvételével annak útját lehetne állani, hogy a hallgatóság már a harmadik esztendő után hagyja cserbe az anyaintézetet, mert ez a hűtlenség — ugy tudom — Nagytiszteletüségeteket nem érinti valami kellemesen. Még Eperjesen a régi rend meglesz, addig a negyedéves hallgatók mindig tömegesen fogják a külföldet felkeresni, amit pedig, ha tudásukat tényleg mélyíteni akarják, azután is megtehetnek. De mit is keressenek a hallgatók a IV. évben Eperjesen, amikor a papivizsgai tárgyaknak is legnagyobb részét már előbb hallgatták s esak hat-nyolc órájuk van hetenként? Sokkal termékenyebb ugy rájuk nézve az a külföldi esztendő. Forgatom tovább az Egyet, szabályrendeletek könyvét, újra átnézem az egyházjogot és sehol nem tudom azt megtalálni, hogy a szakés papiuizsga között egy esztendőnek kell eltelnie". Pedig Ntü Dékán ur éppen a napokban utasította vissza egy hallgatónak a jelentkezését ezzel az indokolással. Az illető, ugy lehet belenyugodott sorsába, de nekünk ugy hiszem ker. kötelességünk szavunkat az ilyen önkényes intézkedések ellen felemelni, hogy veszedelmes precedensül ne szolgáljanak, fí papivizsgák kérdéséről különben egy más alkalommal akarok szólani, mit azoban máshová óhajtok címezni. Maradtam kész hive Szántó Róbert. Az akadémiákon lévő vizsga rendszertelenség tárgyában e sorokat közzé kellett tenni, egyrészt azért, hogy e tekintetben a helyzet tisztázódjék, másrészt hogy reámutassunk arra hogy papnevelő intézeteink miképen nem tartják be az egyetemes közgyűlés által megállapított s jogérvényes szabályrendeletet. — Mi a szabályrendelet intézkedéseit helyeseknek tartjuk, minden mellék okoktól eltekintve azért lett a szabályrendeletben a régi szakvizsga mellé osztva, hogy egyrészt megkönyitve legyen az a nehéz helyzet, hogy a jelöltnek egyszere 16 tárgyból kellett vizsgáznia, de másrészt hogy a vizsga is, az előkészület is alaposabbá legyen tehető, mint eddig volt. — Ez volt az indok akkor, a mikor a szabályrendelet alkotva lett; alkotásánál jelen voltunk, akkor is helyeseltük, most is helyeseljük, esak jól kell e szabályrendelettel élni, helyesen kell alkalmazni s mindenek előtt az egész vonalom végrehajtani. Szerkesztő. BELÉLET. Uj főesperes. fí Stettner Gyula, vasi felső egyházmegyei főesperes leköszönésével megüresedett főesperest állásra beadott szavazatokat most bontották fel. A gyülekezetek bizalma Beyer Theophil kőszegi lelkészben összpontosult a ki eddig az alesperesi tisztet nagy buzgósággal töltötte be. Az uj főesperest őszinte szeretettel köszöntjük s buzgó működésére az Úr áldását kérjük. fi léuai egyházat súlyos veszteség érte Czambel József uradalmi intéző, számvevőszéki elnök halálával. Az áldozatkész, buzgó egyháztag Budapesten halt meg f. hó 14-én s ott temették el 16-án a farkasréti temetőben. Eegyen emlékezete áldott s az egyházközségben, melynek kebelében munkálkodott, örökké példaadó.