Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-09-19 / 38. szám

1914 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 427 tesznek le? S ismer-e a világ az Eperjesin kivül még egy másik olyau főiskolát, ahol egy bizo­nyos vizsgán ne mindig ugyanazok a tárgyak szerepelnének. Hiszen magában véve ez a külö­nös vizsgáztatási rendszert még megállhatna, ha l. és II. szakvizsga néven szerepelne a most esak egynek tartott szakvizsga és ha oly zavarok nem támadnának belőle, mint a milyen Zurányi kol­légám esetében is mutatkozik melyről tud Nagy­tiszteletüséged. Ha már mindhárom Akadémiánk „egyete­mes" jellegű, miért nem törekszünk arra, hogy a vizsgáztatási rendszer is egyetemessé tegyük? Elvben az eperjesi theologia az ujabb szabály­rendelet alapján áll. De mikor a gyakorlatban nem tudják megvalósitani és mikor a gyakorlat a régebbi szabályrendeletet jobbnak bizonyitja! Nézetem szerint itt elsősorban a Nagytiszteletü­séged vezetése alatt álló tanári karnak kellene a kezdeményező lépést megtenni az Egyetemes Nagybizottságnál, hogy szorgalmazzák a régi szabályrendelet visszaállítását. Ha Nagyságtok lépéseket tennének, hogy vizsgálati rendszerük a másik két Akadamiáé­hoz idomuljon (ami azt hiszem nem menne nehezen, amit az bizonyít, hogy másik két Akadémiánk még mindig nem követi az uj sza­bályrendeletet), elsősorban elejét vennék annak a zavarnak, amely a fenntemlitett esettel nem először fordul elő akadémiánkon. Megkönyitenék azonkívül azoknak a hallgatóknak is a dolgát, akik a negyedik esztendőre Eperjesről valamely más Akadémiára, vagy fordítva akarnának át­menni, akik pedig jelenleg a különböző vizsga­rend miatt csaknem egy akadémiához vannak mindig szögezve, fíz az intentio, amely miatt az Egyetemes közgyűlés az ujabb szabályrendele­tet hozta, ma már nem lehet nagy jelentőségű egyrészt, mert már nem oly erős a külföldre özönlés, másrészt már a hallgatók a negyedik év után is kiegészithetik még tanulmányaikat kül­föld ön. A másik két Akadémia vizsgáztatási rend­jének felvételével annak útját lehetne állani, hogy a hallgatóság már a harmadik esztendő után hagyja cserbe az anyaintézetet, mert ez a hűt­lenség — ugy tudom — Nagytiszteletüségeteket nem érinti valami kellemesen. Még Eperjesen a régi rend meglesz, addig a negyedéves hallga­tók mindig tömegesen fogják a külföldet felke­resni, amit pedig, ha tudásukat tényleg mélyíteni akarják, azután is megtehetnek. De mit is keres­senek a hallgatók a IV. évben Eperjesen, amikor a papivizsgai tárgyaknak is legnagyobb részét már előbb hallgatták s esak hat-nyolc órájuk van hetenként? Sokkal termékenyebb ugy rájuk nézve az a külföldi esztendő. Forgatom tovább az Egyet, szabályrende­letek könyvét, újra átnézem az egyházjogot és sehol nem tudom azt megtalálni, hogy a szak­és papiuizsga között egy esztendőnek kell eltel­nie". Pedig Ntü Dékán ur éppen a napokban uta­sította vissza egy hallgatónak a jelentkezését ezzel az indokolással. Az illető, ugy lehet bele­nyugodott sorsába, de nekünk ugy hiszem ker. kötelességünk szavunkat az ilyen önkényes in­tézkedések ellen felemelni, hogy veszedelmes precedensül ne szolgáljanak, fí papivizsgák kér­déséről különben egy más alkalommal akarok szólani, mit azoban máshová óhajtok címezni. Maradtam kész hive Szántó Róbert. Az akadémiákon lévő vizsga rendszertelen­ség tárgyában e sorokat közzé kellett tenni, egy­részt azért, hogy e tekintetben a helyzet tisztá­zódjék, másrészt hogy reámutassunk arra hogy papnevelő intézeteink miképen nem tartják be az egyetemes közgyűlés által megállapított s jogérvényes szabályrendeletet. — Mi a szabály­rendelet intézkedéseit helyeseknek tartjuk, min­den mellék okoktól eltekintve azért lett a szabály­rendeletben a régi szakvizsga mellé osztva, hogy egyrészt megkönyitve legyen az a nehéz helyzet, hogy a jelöltnek egyszere 16 tárgyból kellett vizsgáznia, de másrészt hogy a vizsga is, az előkészület is alaposabbá legyen tehető, mint eddig volt. — Ez volt az indok akkor, a mikor a szabályrendelet alkotva lett; alkotásánál jelen voltunk, akkor is helyeseltük, most is helyeseljük, esak jól kell e szabályrendelettel élni, helyesen kell alkalmazni s mindenek előtt az egész vona­lom végrehajtani. Szerkesztő. BELÉLET. Uj főesperes. fí Stettner Gyula, vasi fel­ső egyházmegyei főesperes leköszönésével meg­üresedett főesperest állásra beadott szavazato­kat most bontották fel. A gyülekezetek bizalma Beyer Theophil kőszegi lelkészben összpontosult a ki eddig az alesperesi tisztet nagy buzgóság­gal töltötte be. Az uj főesperest őszinte szeretet­tel köszöntjük s buzgó működésére az Úr áldá­sát kérjük. fi léuai egyházat súlyos veszteség érte Czambel József uradalmi intéző, számvevőszéki elnök halálával. Az áldozatkész, buzgó egyháztag Budapesten halt meg f. hó 14-én s ott temették el 16-án a farkasréti temetőben. Eegyen emlé­kezete áldott s az egyházközségben, melynek kebelében munkálkodott, örökké példaadó.

Next

/
Thumbnails
Contents