Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-09-12 / 37. szám

r X. év. idapest, 1914. szeptember 12. 37. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. •« : A lapot szellemi es anyagi tekintetben illető mindennemű pó&tai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. ^ ^ SZIvRKESZTHv: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ IST

WÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri 1 «.ész. FŐMŰNKATA HSAK: ff SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICz ágfalvi esperes-lelkész. oinkotaí GÖ/nÖRYJANOS eperjesi fogyni, igazgató. PAL .ész. Megjelenik hetenként epv iven ,A lap ára : Egész tv.e 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára f Hirdetések és palyázatok ár-a: Kgész oldal . 4< R Alhindo hirdeféseKmegegyezés szeriní TARTAE.OMJEG1LJZÉK : VEZÉRCIKK : Az államsegély és a háború. *} — Fóliás*, ártha Károly — Mo' Ár Vihíop esp. felüggelö beszéde. — Szemelőény eh a módosifott z' uiaii alkotmár u is jogügyi bisoífság javaslatából. Krahuleez Aladár. — Belélet — Pályóza

f k és t . íes-'*

1

. Az államsegély és a háború. *) Előrelátható volt, hogy a háború hatása olyan téren ts érezhetővé válik majd, amely első tekintetre vele semmiféle összefüggésben nem látszik állani. Az illetékes minisztérium már jelezte a püspö'

,

; hivataloknál, hogy a háború miatt ' stieg nem lesz abban a helyzetben, hogy a^ államsegélyt a következő évben a maga egészében utalványozhassa. 1 .den eshetőségre készen figyelmezteti tehát a püspöki hivatalokat, hogy a takarékoskodást lehetőleg tartsák szem előtt. Azokat az állami segélyeket azonban, amelyeket törvény pit meg az egyházak a háborús iduk folyama alatt is megkapják. Kétségtelen, hogy a háború e reánk való visszahatása sokfelé megneheziti az államsegélyes korszakban megszokott életet. De egyelőre legalább fennakadást nem okoz. Egyházunk böles vezetője, a szigorú óvatoskodása miatt nem egyszer balul megitélt egyetemes felügyelője, már régen gondolt az ilyen esetek bekövetkezhetésére. Az ő böles előrelátásának köszönhetjük, hogy a jövő év első felében minden a megszokott kerékvágásban mozoghat. Mert ő volt az, aki sok ellenkezés és félreértetés dacára is kivitte, hogy az államsegély mindég csak a következő esztendőben kerüljön kiosztásra, amikor a költségvetést a rendelkezésre álló fedezetre való tekintettel készíthetjük el. Neki köszönhetjük, hogy egyházunk'egész anyagi élete egyszerre, hirtelen, váratlan fenn nem akad. De ha a háború sokáig eltart, elvégre mégis csak fennakadhat. Ha nem is minden téren, de sok tekintetben. Erre is el kell hát készülve lennünk. S erre csak ugy készülhetünk el, ha takarékoskodunk. Nálunk a közigazgatás a legdrágább s amint tudjuk, a legrosszabb valami. Első sorban itt kell takarékoskodnunk. Egyházért és hazáért nem a harcmezőn való katonanáskotíással, hanem az emberszeretet és az önmegtagadás munkáival kell dolgoznunk. Mig a háború tart, szolgáljon mindenki ingyen. Ne ismerjünk napidijakat, ne ismerjünk esperesi tiszteletdíjakat. Ezek úgyis hiábavaló pénz Jeesérlések, amelyek az egyház ügyét előbbre semmivel sem viszik. Ezeken sok pénzt takarithati k meg -s ha a háború írmább tart, mi Kuánatos volna, legalább nemileg ^^tosithatjuk azoknak a szegény lelkésztársaknak a megélhetését, akiket a háborús viszonyok mindenkép legjobban sújtanak. S mikor igy fenyeget az államsegély legalább egy része megvonásának a különben egészen természetes és érthető veszedelme, akkor ismét esak bölcs egyetemes felügyelőnk óvásai jutnak