Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-07-18 / 29. szám
X. év. Budapest, 1914. julius 18. 29. szám. ÖRALL EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Fest megye) küldendő. SS tf9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNKATA RSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/nÖRYJANOS eperjesi fogyni, igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirdetések és pályázatok ára : K^ész oldal 40 K Állandó hirdetések uie«e yezés szerint TARTAEOMJEGyaÉH s VEZÉRCIKK: Vallástanitásunk helye az iskola. Hamrák Béla. — A nagy honti ág. hifu. eu. esperességí közgyűlés. Krupeez Istur.n. — Beüélet — Pályázatok és hirdetések. Yallástanitásuiik helye az Iskola. A legtöbb ember, mivel nem tekint kitartó éberséggel keresztyén életünk rendeltetése felé, mindé biztos utmutató, minden vezérlő csillag nélkül révedezve áll abban a forgatagban, melyet reázudit a szivek felkavart szenvedélye: egyrészről az újításnak kiméletlen és sokszor igazságtalan vágya, másrészről az erkölcsi értékekért sikra szálló törekvésnek heve és sokszor haragja. Kerüljük el a végleteket s akkor szemünk tisztában lát. A közvéleményt erősen foglalkoztatja napjainkban az a felvetett kérdés, hogy az iskolából a vallástanitást ki kell zárni s a család körébe kell utalni. Indokolásul felhozzák, hogy a vallástanitás az ugyanabba az iskolába járó tanitványok közé éket ver, mit még sulyosbita vallástanitásnak türelmetlen s gyűlölködő szelleme a másvallásuakkal szemben, fí legfőbb ok azonban, mit sokak előtt elhallgatnak, az, hogy a tudomány vivmányai egyenesen ellenmondanak minden vallásnak s ilyformán a vallás, a legenyhébb szóval jámbor önámitás s a haladás kerékkötője, amitől a következő nemzedék lelkét meg kell menteni. Nem lehet senkinek / a célja, hogy egy cikk keretében ez utóbbi, legsúlyosabbnak látszó ok cáfolatába részletesen bocsátkozzék. Megtették azt már hivatottabb elmék s az eredmény nem szól a vallás ellen. Amíg a vallás hivei között ott látunk egy Kopernikust, Bacot, Galileit, Keplert, Nemtont, Boylet, Ampéret, Ohmot, Gauszt, Eiinnéf, Cuviert, Liebiget, tierschelt, Mayer Róbertet, Faradayt, Darvint, Romanest és még oly sok más nagy természettudóst, addig az óriások nyomán botorkáló epigonok a mérleget nem tudják az ellenkező oldalra billenteni. Dennert kutatásai szerint, ki a legnevesebb természettudósok közül 262-t vett vallási szempontból vizsgálat tárgyává, a hitetlen tudosók 2%-a és a vallásilag közömbös tudósok 6%-ával szemben a hivő tudósok 927o-a áll. Oly arányt mutatnak e számok, a mely a vallásnak tudományellenes voltát hirdető megdönthetetlen „igazságot" nagyon-nagyon szánalmas igazságnak tünteti fel. A vallástanitás ellen felhozott többi okok sem tekinthetők különbeknek. Azt ugyan el kell ismerni, hogy a vallástanitás az ugyanazon iskolába járó gyermekek közt a felekezeti különbséget kidomborítja. De ezt ugy értelmezni, mintha ezzel ellenséges viszonyba jutnának egymással az ártatlan gyermekszivek, bizonyos felületességre és az igazságot az igazság látszatával felcserélni szerető ellenszenvre vall. Mi is jártunk másfelekezetű társakkal iskolába, tudtuk is egymást közt a felekezeti különbsége-