Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-06-27 / 26. szám

X. év. Bui"* est, 1914. junius 13. 24. szám. ff OEALLO EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. SS SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. lel kés/,. rákoskeresztúri KÖMUNKATA HSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL ágfalvi esperes-lelkész cinkotai lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi fogyni, igazjrató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 k Egyes szám ára 40 f Hirdetések és pályazatok ám : Egész oldal 4<> K Állandó hirdetések mege yezés szerint TARTALOM]EGíjZÉK : VEZÉRCIKK: Miérí ? . . . *) — Gsendkábopitás. Duszik Lajos — Az eu. lelkészség socialie programmja, Mayer Pál. — Belmissziói közlemény. Wallrabenstein Jakab. — Belélet — Pályázatok és kirdetések. Miért? . . . *) Egyházunk életében igen sok olyan jelenség kedvetlenül a figyelő és aggódó lelkeket, amelyeknek láttára önkénytelenül is jelmerül a kérdés az agyában: Miért is van ez igy? Miért nem változtatunk rajta? Miért fürjük szótlanul elharapózni a bajokat? Miért nem képes köztünk s nálunk is győzedelmeskedni mindig a jobb? Miért? . . . Hadd emlitsek meg esak néhányat a feleletre és orvoslásra váró kérdések közül. Miért nem sürgetjük az 1848. XX. t.-e. igazi értelemben való végrehajtását? Hiszen a most folyó zsinat szinte kényszerű alkalom arra, hogy vagy ne folytassuk tovább az egyház ujabb korviszonyoknak megfelelő alkotmányának munkáját, vagy olyan alkotmányt teremtsünk, amely egyházunk államsegélyes viszonyainak felel meg. Miért nem követelik a protestáns egyházak az eddigi államsegélynek törvényben való biztosítását most, amikor emberileg szólva, szinte rá van kötelezve a kormány e törvény megalkotására? Miért nem követeljük az elmúlt évtizedekben felgyülemlett protestáns sérelmek orvoslását? Hiszen egyrészt a klerikalizmus, másrészt a fejletlen radikalizmus malomkövei között lassanként igazán szétmorzsolódunk, ha a vallások egyenlőségének és viszonosságának törvényes elvét, amelynek mellőzéséből és megsértéséből eredtek az összes sérelmeink, mielőbb nem érlelhetjük valósággál Miért nem tudjuk magunk, protestánsok is, ezt az elvet diadalra juttatni az egymással élés az együttes munka közös mezőin? Miért követeli a debreezeni egyetem református mindenhatósága az evangélikus pályázók hitehagyását? Miért nem ébrednek már DégenJeldék annak tudatára, hogy ezzel nemcsak minket szégyenitenek meg, hanem az egész protestantismust is? Miért nem tudunk igazán testvériesen együttélni ? Miért nem látják be a testvérek táborában is, hogy a mi gyengülésünk az egész Protestantismus gyengülését is magában rejti. Miért igyekeznek egyesek minden közös intézményünkben a visszavonás magvát elhinteni azzal a türelmetlenséggel, amely az evangélikus egyháztól még az evangéliomi és a protestáns mivoltot is elvitatni igyekszik? Hiszen ugy Magyarország, mint a világ színpadán is a történeti elsőbbség a miénk s az erkölcsi érték dolgában, ma, a számbeli meghanyatlás korában sem állunk hátrább a testvér egyházak bármelyikénél?