Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-30 / 22. szám

259 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ " 191* Verlag von D. Gundert). Előttem Vértesi magyar­bolyi lelkész, aki hiueinek gazdasági felolvasá­sokat tartott a mult őszszel vetitett képekkel. Nem akarok hátra maradni. Elhaiároztam, hogy levélben hozzámforduló lelkészeknek, tanítóknak díjmentesen küldöm a műtrágyák ismertetését és használatát tartalmazó könyveket, gazdasági fel' olvasásoknak vetitett képekkel való tarthatását megkönnyíteni igyekezem. Ugyancsak már most felhívom az érdeklődők figyelmét a földmivelés­ügyi minisztérium kiadványaira, melyeket leve­lezőlapon kifejezett kérésre dijmentesen kaphat­nak meg. A haladó kor megkivánja, hogy halad­junk, hogy híveinknek anyagi gondjaival is törőd­jünk. Figyelembe ajánlom a „Magyar Földműves" című lapot, melyet a kiadóhivatal lelkészeknek és tanítóknak mérsékelt áron, évi 4 koronájával bocsát rendelkezésre. Továbbá beszerző és ér­tékesítő szövetkezetek alakítását, melyek a kis­emberek gazdasági életében nagy jelentőségűek. Tisztelettel Budapest, l. Ménesi-u 66. 1914. junius 1. Sass Béla Eu. papi értekezlet. A nagyhonti ág. hitu. ev. papság f. május hó 10-én tartotta Ipoly­ságon, Händel Vilmos elnöklete alatt idei érte­kezletét. Jelen uolt 23 lelkész, hiányzott 11. Az értekezletet megelőző istentiszteletet s Urvaeso­raosztást Jeszenszky János báti ev. lelkész vé­gezte szép beszéddel kapcsolatban ; az esp. papi árváint. offertórium 41 kor.-t tett kí. Az értekez­letnek, melynek tagjait tettre, Isten országa épí­tésére melegen buzditotta az elnök megnyitója, főbb pontjaiból kiemeljük a következőket. Leg­terjedelmesebben tárgyaltatott az 1848 : XX. t. c. megvalósításával kapcsolatban az ev. lelkészek fizetésrendezésének nagyfontosságú s életbevágó kérdése, amelyet Szimonidesz Lajos előadó fej tegetett nagyrészletesen, ismertetvén a Gyürky féle törvényjavaslatot s feltárta a zsinati bizott­sági Gyürky-javaslatellenes biz. tagok álláspont­ját. Igy főképpen Schleiffer Károly pozsonyi es­peresét, aki azt ajánlta, hogy a papi fizetések javitására fordítható mindenrendü államsegély az ev. közegyháznak adassék, amely azután az igazi szükség szerint ossza a segélyt ; a Varga Gyula kemenesaljai esperesét és Okoliesányi Nógrádi esp felügyelőét, a kik (különösen az első felette soványra szabván a papi megélhe­tési részt, a papi kongruás állásokat pedig á//a­lánosan rózsás szinben festvén) védik az egy­házakat a papi javadalmazás feljavítására irá­nyuló adóalapisegély egyrésze elvonásának ve­szedelme ellen (mely felfogás s eljárás minden­esetre tiszteletreméltó, ha a nyomában nem járna a kérdés megoldatlansága s a lelkészeknek to­vábbi nyomorban hagyása): előadó ezen állás­pontokat — a Lombos ujabb kompromissumja­vaslatával (a családi pótlék skála: 800, 500 s 200 K-járól) is lelkiismeretesen tárgyalván, mér­legelvén, mindegyiknek jó és rossz oldalait ki­mutatván, — végül is oda jut el s azt ajánlja, hogy az értekezlet a kérdésben, melyet úgysem oldhat meg, ne foglaljon ezúttal állást. A nehéz kérdéshez Fuchs János, Bobál Samu s többen röviden, Krupec István alesperes hosszassabban szólván egyebek között azt mondta, hogy nagy hiba történt ott s akkor, midőn az adóalapi se­gélyt megelőzően nem rendezték a szükségesebb dolgot, t, i. a lelkészi fizetést (és ily értelmű, épen honti inditvány be is járta annak idején az egyházmegyéket, s néhány közülök hasonló véleményben volt) : most már nehéz elvonni a községektől a megszokott évi segélyt ; pedig ha az állam nem ad, és mig nem ad elegendő évi segélyt avagy dotátiót. mégis el kell vonni az adóalapi segély egy részét ezen, a községek támogatásánál sokkal égetőbb szükség enyhíté­sére s el is lehet vonni (ha valamikor) épen most a leghönnyehben a segélyezés uj, 10 évre kiterjedő ciklusa kezdetén, a mikor már is nyil­vánvaló, hogy a töméntelen aij, s bizonyára nagy­részben jogos és méltányos segélyfolyamodvá­nyok amúgy is leszállítják az eddig élvezett évi segélyösszegeket. Nagy baj s nehézség az is, hogy a korpótlékot (melyet drágasági pó/léknak kellene nevezni, mert akkor talán mégse jutna belőle pld. a hercegprímásnak 1) eu. közegyhá­zunk s Gyürky javaslata is — állami felfogás el­lenére is — kivétel nélkül s teljes összegben az összes s igy a nagyfizetésü lelkészeknek is ad­ni kívánja s e célra elvon és felhasznál 80000 k-t ; ám. ha ezt lelkész emlegeti, nyomban irigy­séggel vádoltatik, az igazság pedig — szóló sze­rény véleménye, de erős meggyőződése szerint — abban van, hogy az állami anyakönyvezetés behozatala által okozott károk pótlása az egye­düli jogcím az összes papi javadalmazások föl­emelésére, — e célra szolgálhatna a 80000 kor. arányos felosztása is, másra nem. Mivelhogy azonban Gyürky zsinati előadónk törvényjavas­latában a fentemiitett baj s nehézség ellen leg­alább némi „bene" kárpótlás ellensúlyozás fog­laltatik a papnéknak szóló (valóban „gen/á//s") s a gyermekekre vonatkozó összesen 400 k-t kitevő családi pótléktöbblet alakjában és a nyitva hagyott papi kongruának — 1,600 k.-ról 2,400 K-ra ualó állami, bármely pillanatban beköuet­kezhető s kiuánható felemelhetésében, — szóló, mint a lehetőség szerint a leginkább megnyug­tatót s keresztüluihetőt ajánlja a nagy gond s lel­kiismeretességgel kidolgozott Gyürky féle jauas­latot elfogadásra. A papi értekezlet a főesperes elnök hozzászólása után — ki az eredendő hi­bát a papi nyugdíj egyenlőtlenségében s a lel­készi töbség álláspontja mellőzéséivel látja — a jauaslatoktól ezúttal eltekinteni kiuánuán, meg­marad a mult éui állásfoglalása mellett, mely szerint a lelkészi fizetésminimum 2.400 K. továbbá 5 izben 400 K. korpótlék és megfelelő családi pótlékban álljon. Az egyetemes ev. lelkészi egyesületről szóló pontnál Bobál Samu egyház­maróthi lelkész indítványozza az alapszabályok oda módosítását, avagy olyan magyarázatát, hogy minden egyesületi tag, tehát az is, aki a gyűlésen személyesen meg nem jelenhetett, írás­ban adhassa be szavazatát a tisztikarra. Az in­dítványhoz az értekezlet hozzájárul, fí lelkész­fiakat segélyző egyesület az egyházak és lel-

Next

/
Thumbnails
Contents