Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-09 / 19. szám

1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 215 Zsinati bizottsági ülés. Zsinatunk alkotmány és jogügyi bizottsága május hó 4-én kezdte meg tanácskozásait Budapesten, hogy alkotmányunk 11. és III. fejezeteit letárgyalja azon javaslat nyomán, a melyet a bizottság által elfogadott elvek alapján Dr. Héler Zoltán előadó és Jánossy Lajos jegyző készített, fi bizottság üléséről annak jegyzőkönyve nyomán — kiemelve a fontosabb részeket — a következőkben referálunk: jelen vannak: Dr. Zsigmondy Jenő elnöklete mellettBeniczky Árpád, Dr. Berzsenyi Jenő, Csipkay Károly, Fajnor Dusán, Farkas Mihály, Gyürky Pál, Heuessy Bertalan, Horváth Sámuel, Jánossy Lajos, Dr. Kéler Zoltán, Korbély Géza, Dr. László Kálmán, Dr. Meskó László, Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond, Dr. Szelényi Aladár bizottsági tagok, Sztehló Kornél, Zsilinszky Mihály és Noszkó István vendégek. Elnök üdvözli a megjelenteket, a jegyzőkönyv megírására Jánossy Lajos bizottsági jegyzőt, a hitelesítésre pedig Csipkay Károly és Dr. Meskó László tagokat kérvén fel, bejelenti Wagner Gusztáv fidolf igazolt elmaradását és Zsilinszky Mihálynak, valamint Sztehló Kornélnak, az utóbbinak mint a törvénykezési bizottság előadójának tanácskozási joggal lett meghivását, a gyűlést délután 3 órakor megnyitja. 1. Dr. Kéler Zoltán előadó bejelenti, hogy Jánossy Lajos bizottsági taggal együtt készitette előadói javaslatát. Igyekeztek idejében elkészülni, hogy a bizottsági ülés a tervezett időben megtartható legyen és az érdekelteknek módja legyen a javaslathoz hozzászólni. Munkaközben meggyőződtek, hogy a közigazgatás egyszerűsítése az egyháztanácsoknak az összes fokozatokon leendő szervezése nélkül lehetetlen, ezért bemutatja az arról már régebben elkészített javaslatot, kéri annak tárgyalását és kinyomatását. Bejelenti azt is, hogy az eskük szövegezésére vonatkozólag is fentartja külön véleményét. A bizottság megállapítván azt, hogy a zsinat minden tagjának joga van a törvényjavaslatok bármely pontjánál külön véleményt előterjeszteni, elhatározza az egyháztanácsok szervezésére vonatkozó javaslatok kinyomatását és szétosztását. 2. Elnök javaslatára a bizottság eltekint az előadói javaslat általános tárgyalásától, s mindjárt szakaszonként tárgyalja azt. 3. fi 24-ik §-nál Fajnor Dusán azon bejelentésével szemben, hogy az ág. hitv. ev.-keresztyén elnevezésre vonatkozó külön véleményét fentartja, a bizottság a szakaszt a következő szövegezésben fogadja el: „Ág. hitv. ev. keresztyéneknek, röviditve: evangélikusoknak közös vallásgyakorlat végett a jelen törvények értelmében szervezett testülete egyházközséget, gyülekezetet alkot". 4. A 25. §-t a 3-ik bekezdés elhagyásával a bizottság a következő szövegezésben fogadja el: „Oly egyházközségek, a melyek kebelükben rendes lelkészi hivatalt fentartanak, anyaegyházközségek. Olyanok, melyek valamely anyaegyházközséghez vannak csatolva, iskolájuk és tanitójuk vagy legalább gondnokuk van, leányegyházak", (fi „fiókegyházközség" elnevezést tehát a bizottság törölte.) 5. A 26-ik § változatlanul marad. 6. A 2?-ik § szintén. 7. fi 28-ik §-t a bizottság törli. 8. A 29-ik § változatlan marad. 9. fi 30-ik §-nál Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond az egész szakasz kihagyását javasolja Korbély Géza az első mondatban „ezentúl" szó felvételét s a többi mondat elhagyását kéri, többek hozzászólása után szavazás rendeltetvén el és a szavazatok egyenlőképen megoszolvén (7-7 ellen) a bizottság az elnök döntése értelmében a §-t a következő szövegezésben állapítja meg : „Egy polgári községben ezentúl csak egy evangélikus egyházközség szervezhető." (A többi, a melyben az egy községben levő egyházak közös képviselőtestület alakitása volt tervezve kimarad.) 10. A 31-ik §-t a bizottság a következő szövegezéssel fogadja el: „A leányegyházközségekben, vagy bárhol lakó egyházközségi tagok, ha az anyaegyházközség terheinek viselésében ugyanazon arányban vesznek részt, ugyanazon jogokkal birnak mint az anyaegyházközség tagjai: különben a leányegyházközségeknek az anyaegyházhoz való viszonyát s az ennek alapján keletkezhető jogokat és kötelességeket az érdekeltek közt létesítendő egyezség, ha pedig ez nem sikerülne, közigaztási uton, első fokon az egyházmegye, végérvényesen pedig az egyházkerület közgyűlése állapítja meg." 11. A 32-ik §-t a bizottság a következő szövegezéssel fogadja el: „az egyházközségek területi viszonyainak megváltoztatásához, valamint uj egyházközségek alakításához az egyházmegyei és az egyházkerületi hatóság jóváhagyása szükséges. Oly anyaegyházközségek, a melyek népességi vagy anyagi elerőtlenedés miatt lelkészi vagy tanitói állások fentartására képtelenekké