Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-01-10 / 2. szám

EVAN

OF.LIKUS ŐRÁLLÓ 1914 külön főpénztárt alapított. Ez a lelkészi pénztár (cassa paroehorum) képezte a vallás alap ujabb alapját. Ezt aztán a következő királyok is gyarapították, s minél több püspökség és paroehia jött létre, annál több dotációra is volt szükség. Csak érintjük, hogy például II. József a megszüntetett szerzetektől elvett vagy ont is a vallás alaphoz csatolta. Az 1782 okt. 7-én kelt rendeletében kijelentette, hogy „az összes egyházi birtok, annak eredetét, célját s az egyháznak az iránti tüzetes elveit tekintve, nemegyébb mint a hivek lelki üdvössége s a kath. uallás előmozdítására szánt törzsvagyon, melynek az egyházi személyek és testületek csak annyiban haszonéivezetői, amennyi abból illő ellátásukra szükséges . . Azóta is ez a kérdés sok változáton ment keresztül U. Lipót és Ferenc királyok korában. A francia nagy forradalom uj eszméket hozott forgalomba, melyek nagy hatással voltak a magyarhoni viszonyokra is. Ferenc király rendezni akarta nemcsak a kisebb papság, hanem a püspökök fizetését is. Ö az egyházi birtokokat államiakká akarta változtatni s állami célokra fordítani és a püspökök fizetését készpénzben megállapítani olyképpen, hogy az esztergomi érsek fizetése legyen 150,000 frt, az érsektársaké 60,000 frt. a többi püspököké pedig 40,000 Jrt. fí földbirtok jövedelme pedig állami szükségletekre forditassék. Ez nagy megdöbbenést okozott az egyházban és különösen a főpapságnál. Azóta a magyar országgyűléseken erős harcok folytak a kath. papsággal, mig végre 1848-ban a régi előjogok eltörlése mellett a teljes vallási jogegyenlőség lett kimondva; de nem megvalósítva! Az országos vallásalap rendeltetésének és növekedésének fenti rövid előadása után most már vizsgáljuk meg, miből áll ujabb időben a vallásalap vagyonának állaga készpénzben és fekvő birtokban ? :< Szükséges ezt tudni nem azért, hogy e vagyont a kath. egyháztól „elraboljuk", vagy erőszakkal „eltulajdonítsuk", hanem tisztán csak azért, hogy ennek a nagyjelentőségű kérdésnek az 1848: XX. t.-c. alapján való megoldását és rendezését végre valahára előmozdítsuk. A vallás alapnak vagyona az 1868-iki zárszámadások szerint, készpénzben és kötvényekben 15,097.685 frt. és 167> kr. volt; vagyis a mai pénzérték szerint 30,195.370 korona és 33 fillér. Ebben bentfoglatatik a horvát-szla~ vonországi vallás jutaléka is, mely 2.278,717 koronát és 82 fillért tett ki. Továbbá a katonai határőrvidék vallásalapja is 112,037 kor. 90 fillérrel. Továbbá a fiumei vallásalap 137,704 kor. és 20 fillér. Végre ehez járul a bosnyák katholikusoknak külön vallásalapja is az ottani papnövendékek fenntartására, úgynevezett „Gomissariátus alap" részére is jutott 232,409 kor. 38 fill. A teljes összeg 30.427,779 kor. 71 fillér. Látni való, hogy mindenféle idegen nyelvű és nemzetiségű kath. nép élvezi a magyar állam alapjait, csak a protestánsok, ezek a szerencsétlen eretnekek nem! Az igaz, hogy nem is igen törődött ezzel komolyan senki sem. A protestánsoknál mindig nagy bajt okozott a sok szónoklat a terjedelmes jegyzőkönyvek; a mellett kevés céltudatos cselekvés és saját határozatainak hiányos vagy néha semmi végrehajtása. (Folytatjuk.) BEE.ÉLET. Gyurátz püspök ujéui szózata. Qyurátz Ferenc püspök az új év alkalmából igen meleg hangú s hitteljes főpásztori levéllel fordult a dunántuli egyházkerület lelkészeihez, a melyben a múltban való rövid visszapillantás után a lelkészek általános kötelességeiről emlékszik meg. S főleg a buzgó ige hirdetést s a nemes példaadást — megemlékezve a lelkészi fogadalomról — köti a lelkészek lelkére. „Arra kérem — igy folytatja — mindenik lelkésztestvéremet, hogy vasárnapokon s ünnepnapokon nemcsak délelőtt,