Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-18 / 16. szám

1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 179 Lőcsei ferónihás az eperjesi Egyetemről Irta : Illgen Aurél. Az Evangélikus Őrálló, mult évi 22. számában dr. Obál Béla tudós tollából egy hiteles adatokon alapuló ezikket — szerző neve garantáltja ezt — olvashattunk az eperjesi egyetemről, melyből jellemző képét kapjuk a 17. századbeli protestáns iskolák küzdelmeinek. Az alábbiakban néhány uj: első forrásból vett és érdekes adattal szeretném e képet teljesebbé tenni. Nehezen megközelíthető volta miatt esak igen kevesen ismerték mind máig a Hain krónikát. Pedig a megfelelő kritikával forgatva igen sok fontos és uj adatot tár elénk, nem is emlitve hogy érdekes korképet nyújt szakembernek s laikusnak egyaránt. Mint kútfő tán nem teljesen megbízható ugyan, de a kor felfogásának hü tükre, mindamellett hogy (vagy helyesebben : Éppen mert) szerzője „egyik-másik szempontnak exponált képuiselője", mint egyik kiadója -} igen találóan megállapítja. Ez az exponáltság adja meg az alábbi események beállításának karakterisztikumát is. A mai kor szemüvegén keresztül tekintve kissé furcsán hat ugyan, hogy történetíró müvében a sorok közt feltalálható a szerző politikai, vallási felfogása is, de ne feledjük, hogy még röviddel ezelőtt is ily alapokon nyugodott a történetírás. Meghocsájtható tehát Hainnál, kit két és fél század választ el tőlünk. Tizennégy feljegyzése vonatkozik az eperjesi egyetemre. Igen természetes első sorban az egyetem történetének oly mozzanatait örökítette meg, melyek bármiképpen is vonatkozásban vannak Lőcsénél (Gyűjtés Lőcsén; Pomarius kétszeri átutazása; zsindelyküldés;} vagy amelyekben ő maga vett aktive részt, (a legtöbb megemlített gyűlés Eperjesen). Uannak aztán oly ide1) A Krónikás: Haia Gtspár (1632—1687) Kassán született. Egyetemre járt Wittenbergben. Lőcsén iskolaigazgató, biró, a uárosnak fontos ügyekben köuete, képuiselője uolt több izben. Ugyanott halt meg. Krónikájának teljes eime : „ Zipserisehe oder Leutsehauerisehe Chronika und Zeitbesehreibung zusammen getragen der lieben Posterität zur Naehrieht uon Qaspar Hain." Nyelue német itt-ott latin. Tárgya : a szepesiek eredete (Sem unokájától Gethertől származtatja őket) és története, Lőese alapítása és története. Megemlékezik egyéb az országban történt eseményekről is, bőuebben a közeli uárosokban történtekről. A korát megelőző dolgokat Speruogel, Türek stb. nyomán mondja el. Utolsó feljegyzése 1684-ből ualó. Kiadta a Szepesi Történelmi Társulat megbízásából Bal Jeromos, dr" Förster jenő és Kauffmann Aurél. Lőese. 1910-13. 2) Bal Jeromos : A krónikairó és forrásai Xll. 1. vágó feljegyzései is, melyeket általános magyar és protestáns szempontból vélhetett fontosaknak, a mennyiben azok az ellenreformátióra és az osztrák uralomra is vonatkoznak. Csak igy magyarázható meg, hogy speciálisan a főiskola történetében fontos eseményeket mellőz. (Látni fogjuk esetenkint alantabb.) 1661 augusztus 11-ről van az első feljegyzés. (311 l.) E napon a hat 4) szabad felvidéki város és Sáros megye gyűlést tartott Eperjesen egy evangelikus gimnásium fj ügyében, fí soproni tűittnyedi Istuán sürgetésére el is határozzák a köuetkezőket: Hogy az egyetem Eperjesen legyen. Csak „nach langen streith und gefachte omb (um) die Narren Kappe" jutottak dűlőre. Eperjes annak köszönheti szerencséjét, hogy „e hely tetszett a sárosi nemességnek, kik az eperjesiekkel, — mert ezek igen szívesen részesültek volna másokkal szemben e tisztességben, — már megállapodtak ebben, bár más helyek érdemessebhek lettek volna erre/' Megtárgyalták ezután, honnét szereznek bátor embereket („ivackere Leuth") tanároknak és hány tanulót tartanak el ingyen. „Többek közt" Tegidius Strauch, dr. Theol. Wittembergi tanár ajánltatott. Az „fflumniumban" negyven fiút látnak el ingyen. Méltányosnak tartották, hogy a szerencsés Eperjes az épületet sajátjából adja. Mikor pedig az a kérdés került szóba, „honnét vegyünk pénzt" egyszerre „war niemand zu hausz" és a dolognak oly látszatát keltették, mintha a nemesség a polgárokkal akarna magának iskolát építtetni. A városok egyházi és iskolai alapjait („Legata Scholastics et Eeelesiastiea") kérték e célra. Végre is, mivel nem tudtak megállapodásra jutni a nemesek, patronusok és városok, uj gyűlést tűztek ki augusztus 20-ra. 3) A zárójelben leuő lapszám nem a kézirat lapszáma, (jelezue a szöueg bal margóján) hanem a Tört. Társ. kiaduányáé. 4) Rendesen 5. szab. feluidéki uáros: Kassa, Lőese, Eperjes, Bártfa, Kisszeben; 4 szab. uáros: ugyanezek Kassa nélkül; 6: ugyanezek Késmárkkal. Hain 557. 5) Ne hasson zauarólag, hogy Hain hol a Collegium hol a Gymnázium szót használja. A Hörk József szerint (Az eperjesi eu. ker. Collegium megalapításának története 1664-68. Kollégiumi Ért. 1894-95. isk. éuről 3 lap.) Bayer lános által szerkesztett „emlékirat" 1. pontozata részletesen kifejti, miért kell Lyceum, amely tulajdonképpen egyetem, de ..sine aeademieo strepitu" (Egyetemi zaj nélkül s miért nem Paedagógium sen Collegium (Dueale), Acanemia, Gymnásium, „Schola Triviális". Az 1665 aug. 11—20 gyűlés mégis Collegium építését határozta et. I. Lipót 1668. ápr. 11. tilalma az akadémia szóual él. V. ö. 8 jegyzet.) A tudományos szauak terminológiája e korban ingadozó uolt. Hogy mégis a mai Egyetemnek felelt meg az eperjesi collegium mutatják a tárgyak, melyek ott tanitattak. (L. Hörk és Obál.)