Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-03-21 / 12. szám
1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 131 és a gyakorlati életben az ezzel való állandó visszaélés. Szeretünk dicsekedni autonómiánkkal, melyet őseink vérrel szereztek meg; de a gyakorlati életben alig tudjuk megbecsülni annak áldásait. Panaszkodunk egyházi szegénységünk felett; a nélkül, hogy komolyan és egyetértőlegéskövetkezetesenkövetelnök az 1848-iki törvény végrehajtását. Mindenki tudja, hogy ez a törvény örök időkre eltörülte az előjogokat és kiváltságokat és az állam magára vállalta az összes egyházi és iskolai költségek fedezését. A törvénynek ezen intézkedését meg nem becsüljük. B helyett megelégszünk a koldusokat illető „segélyekkei", melyekért a gazdag r. kath. egyház is kinyújtja a kezét, mintha éppen olyan szegény és ügyefogyott lenne, mint a pro!, egyház. Ilyen Jelfünőleg viszás helyzetben a szegény protestáns egyházak anyagilag nem képesek versenyezni a római egyházzal, mely fejedelmi dotatiókban részesül. Ez azonban csak külső, anyagi ok. (Folytatjuk.) Homola István. 11. Felvetett eszméimet indítványomat e kérdésben az evang. egyházi körök el nem fogadták, a reformátusok azonban már a kálvinista bank megalapításánál és szervezésénél tartanak. Megalakult azóta és sikeresen működik a határozott r. k. felekezeti érdekű Hungaria Bank s egyre alakulnak és szervezkednek, mint olvashatjuk a napi lapokban, az ország hercegprímásának jó példával való elöljárása mellett a külünböző püspöki, egyházmegyei stb. elsősorban r. k. érdekeket szolgáló pénzintézetek. Majd látni és érezni fogjuk ezeknek hatását a felekezetközi viszonyokra. Indítványom ellen ütő kártyául felhozták, hogy a pénz, tőke gazdasági eszköz, nem bír sem nemzetiségi, még kevésbbé vallási-felekezeti természettel. Naiv felfogás. Ugyan kérdem: a francia kölcsönbe kihelyezett milliárdok az osztrák, a német politika szolgálatában állanak-e ? Lengyelországban a porosz milliók lengyel missiót teljesítenek? Az Amerikai trösztök, kartellek az európai ipart, kereskedelmet támogatják? Nálunk a román fllbina, a szerb Zsivenna, a tót Tátra bank magyar nemzeti érdekeket szolgál? A sok káptalani, alapítványi, püspöki pénztár, a Hungária Bank a lutheranismus, a káluinismus érdekeinek szolgálatában áll ? Naiv felfogás, kárhozatos rém látási Nézzünk végig, de nyitott szemmel, hazai pénzintézeteink, kereskedelmi házaink között, megláthatjuk, kik vannak ott, kiknek birtokában, zsebében vannak azok és az azoktól függő milliók érdeke, milyen célok és érdekek szolgálatában állanak azok. És mikor lépten nyomon látjuk a gazdasági életnek, a gazdasági tőkének parancsoló, mindent hatalmi körébe vonzó befolyását, mi mégis összetett kézzel várjuk, hogy a sült galamb szánkba röpül, visszük, rendelkezésére bocsátjuk a velünk vajmi keveset törődő bankoknak a ma már tekintélyes összegre rugó vallási, egyházi anyagi tőkéinket s legfeljebb a csekély körre kiterjedő szintelen vallásos, tea s táncestélyektől várjuk sorsunknak, egyházi szomorú helyzetünknek jobbra fordulását. Nem csoda, ha a körülöttünk zsibongó ér észre sem akar venni bennünket és sodor magéval. A történelemből ki lehet mutatni magának a keresztyénségnek a világba való lépésénél, a reformátió, a társadalmi, a nemzeti és egyéb alakulatoknál a szellemi, a lelki szükségletek mellett mily szerepet játszottak, mily befolyást gyakoroltak az anyagi, a gazdasági érdekek és motivumok. És mi protestánsok nem tanulunk a történetből, nem fordítjuk javunkra az abból levonható tanulságokat. Materialista monismus ellenfeleink, bennünket szellemi monismus híveit, minden tiltakozásunk és tagadásunk ellenére dualismussal vádolnak. S tagadhatatlan a mikor mi szellem és test között különbséget teszünk s a mikor minden törekvésünket a szellem, a lélek ápolására fordítjuk, a testet elhanyagoljuk, az anyagi eszközöket negligáljuk, koldusainkat, nyomorultjainkat, özvegyeinket, árváinkat, elhagyottainkat gondozatlanul hagyjuk, vagy mint gyermek koromban a gömöri vásárokon láttam, csonka, béna koldusainkat a vásári nyílt piac irgalmára állítjuk ki; segélyre, hitelre szoruló híveinket, pietista szemforgató, kenetteljes, mézes-mázos áldásban részesítjük; akkor valóban az igazi keresztyénség szelleme alapján méltán vád érhet bennünket. Krisztus ott a pusztában nemcsak igével, de árpa kenyérrel és hal hússal táplálta az őt követő híveit. Az első keresztyén gyülekezetről pedig írva vagyon: „Mindnyájan pedig, a kik