Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-22 / 47. szám

482 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913. gyengesége. Pedig, ha valaha, most volna nagy szükségünk az összetartásra és együtt működésre; mert csak igy lehetne az 1848. XX. törvénycikknek érvényt szerezni és a még sok tekintetben ma is kiváltságos helyzetet jentartó kath. testvéreket is a jog, törvény és igazság érvényesítésének útjára vezetni. Amig a r. kath. egyház ragaszkodik régi kiváltságaihoz és előjogaihoz, addig nem lehetséges az az összetartás, az a testvériség és őszinte összetartás, melyet gr. Zichyvel mi is óhajtanánk létrehozni. Csak a teljes, és minden hátgondolat nélküli őszinteség; csak a közös valláserkölcsi érdekeknek őszinte ápolása vezethet azon diadalhoz, melyet némely felvilágosodottabb kath. testvéreink hangoztatnak; de megfoghatatlan módon a valóságban megvalósítani nem igyekeznek. Mi is érezzük, és gr. Zichy Jánossal egyetértve hangoztatjuk, hogy a társadalmat veszélyeztető uj tanokkal szemben csak a keresztény ősi positiv vallási elvekhez való ragaszkodással lehet restaurálni az egyházat és azt Krisztusnak szent nevében uj hatalmassággá tenni. Éppen azért nem azokat a tanokat kell emlegetni, melyek elválasztanak bennünket egymástól, hanem azokat, melyek egyesitő erővel hatnak az ember vallásos kedélyére. Ebből a szempontból tekintve a helyzetet csak meleg elismeréssel és hálával fogadhatjuk gr. Zichy Jánosnak, a hazai országos kath. szövetség elnökének azon felhivását, melyben arra szó-, lit fel bennünket, hogy együttesen lépjünk fel „közös ellenségeink" a materialistikus, atheistikus és nihilistikus elveket vallók táborával szemben. Talán ezen az uton végre valahára megtalálnók azt az utat, melyen e hazában élő összes keresztény felekezetek megértenék egymást, és a tökéletes jogegyenlőség és testvéri viszonosság alapján, megkötnők azt a „keresztény szövetségetmelyben feledve a multak ellenséges küzdelmeit, magának az emberiség megváltójának ezt a kijelentését igyekeznénk megvalósitani, mely szerint „arról ismernek meg bennünket, hogy az ő követői vagyunk, ha egymást szeretjük" és ha ez a testvéri szeretet az anyagi és szellemi, a testi és lelki kincsek egyenlő élvezetében, együttes hitbuzgalmi munkánk közös áldásaiban és végre közös mennyei Atyánk dicsőségének előmozdításában fog nyilvánulni. Ezen az uton haladva, lehetetlen, hogy az összes hazai keresztyén vallásfelekezetek meg ne értsék egymást. Minden a vezető férfiak őszinte akaratától és igaz keresztyén jó indulatától függ. Erős meggyőződésem az, hogy az erős férfias akarat, elébb vagy utóbb, de borostyánt arat! Zsilinszky Mihábj. fí zsinati jauaslat bírálata. Irta Dr. Mihler Károly, eperjesi ev. jogakad. dékán. Egyházi közigazgatásunk szervezetének s a szervek hatásköre kialakulásának története azt mutatja, hogy a szervezeti fejlődés az egyházkerületek kialakulásában kulminált és az egyházegyetemnek kifejlődése csak elkésetten s nem annyira kormányzati szükségesség szempontjából, mint inkább önvédelmi szempontból következett be. Épen ezért az egyházegyetem úgyszólván a legutóbbi zsinatig az egyházkerületek önkor-, mányzatának szuverenitását alig csorbította s maga az 1891-iki zsinat — talán a meg nem engedhető nemzetiségi törekvések fékentartása szempontjából is — tágitotta az egyetemes közgyűlés jogkörét s a centralizáció eszméjének hódolva az egyházkerületek önálló joghatóságát tetemesen csökkentette. Ezúttal ebből a szempontból kiindulva tettem birálat tárgyává a zsinati bizottság javaslettervezetét s arra a meggyőződésre jutottam, hogy a bizottság egyházszervezetünk reformálásánál újból a centralizáció alapgondolatából indul ki s az KIÍ^HHHMI