Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-15 / 46. szám

IX. év. dapest, 1913. november 15. 46 szám. ff é? 0 EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi ekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra. Pest megye) küldendő ES H9 SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti leikés/. rákoskeresztúri lelkész. KÖMUNKATARíSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/NÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi főgym. igazgató. czeglédi nyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre .. 3 K Egyes szám ára 40 f Hirdetések és pályázatok ára: Egész oldal . 40 K Állandó hirdetései mege yezéa szerint TARTAtOMJEGyZÉtt: VEZÉRCIKK: Az egyházi adó és a zsinati javaslat DP

. Flórián Károly. — Cikkek' Resfaurafio fraternitatis. Duszik Lajos. — Méhány szó a diakonisszákról. Kintzlerné Solez Inez. Hülföld. S. Ö. Belélet. — Pályázatok és hirdetések. fiz egyházi adó és a zsinati javaslat. Irta: Dr. Flópián Hároly jogakadémiai tanár, az eperjesi egyházközség adókivető bizotts. elnöke. Az egyházi adó jellegét tekintve valósággal adó és nem illeték, mint pl. a stóla vagy tandij. Ennélfogva reá a pénzügyi tudomány által az adóra nézve megállapított elvek, illetve követelmények alkalmazandók. Ezen követelmények legfontosabbika az, hogy az adó igazságos legyen, azaz hogy minden egyháztag vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz mérten fizessen adót akként, hogy az egyházért hozott áldozat terhe — legalább ugyanabban az egyházközségben — egyforma súllyal nehezedjék minden egyháztag vállaira. Bár a pénzügyi tudomány ma tulnyomólag a progressiv adót tartja olyannak, mely ezt a követelményt megvalósítja, — véleményünk szerint teljesen elegendő, ha az egyház a proporeionalitás elvére helyezkedik. Sőt még itt is indokoltnak tartjuk a nagy vagyonok kedvezményezését bizonyos maximum megállapításával. Helyesnek látszik a javaslatnak az az eszméje, hogy ezt a célt kétféle egyházi adónak : az u. n. osztály adónak (301. §.) és a százalékos adónak (302. §.) kombinációja utján kivánja elérni. Kizárólag az állami adóra nem lehet ugyanis fektetni az egyházi ádózást épen azért, mivel ezzel az egyházi adó igazságosságát veszélyeztetnők. Elég utalni arra az esetre, hogy egy túlterhelt családi ház tulajdonosa több házadót fizet, mint az eléggé jó jövedelmű ügyvéd III. oszt. kereseti adót. Azonban mivel sem indokolható még egy harmadik adónak az u. n. személyadónak behozatala. Ez csak elegendő oh nélkül komplikálná az amugyis fáradságos egyházi adókivetést. Nézetünk szerint helyesebb lenne csupán annak a kimondása, hogy „legalább 2 korona osztályadóval minden egyháztag feltét~ lenül megrovandó Nem tartjuk továbbá szerencsés gondolatnak, hogy a javaslat az osztályadó tételeit XX. osztályban fixirozza. Teljesen elegendő a maximum és minimum megállapítása, mely kereteken belül az egyházközség legjobb belátása szerint járjon el. Ma is igy van ez az u. n. személyes járandóságnál. Érthetetlen az" a rendelkezés, hogy az egyes egyházközségekben az adózás alapját képező osztályok száma 10-nél kevesebb nem lehet. Mert az egészen szegény egyházközségeknél mi értelme van annak, hogy az adózás alapja náluk az I —X. osztály, ha ott tényleg csak az I., II., III. osztályok alkalmazhatók, mert jobbmódu