Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-05-17 / 20. szám

190 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 halmozódnak fel, melyek sokkal jobban lennének kiaknázhatók és kiaknázandók. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mint a nagy tőke, pénzes, a kinek már elege van, egyszerűbben kezelhető — de kevesebbet is jövedelmező érték­papirosokba fekteti tőkéjét. És az értékpapir minden látszólagos biztossága mellett csak papir marad. A róm, kath. latifundiumok utmutatásul szolgálhatnának e részben. Birtokot kell szerezni mert a birtok egy az, hogy biztos, más, hogy többet hoz s a mi fo sok érdekszál fűződik hozzá. Hány evang, család virágozhatnék az ily birtokok kezelése körül. Avagy ott vannak az esperességi papi özvegy árva intézetek, amelyek sokkal szebb eredményeket tudnak felmutatni s a mellett hiveinknek jó szolgálatot tesznek az általuk nyújtott hitelek által. Igy lehetne a na gvobb tőkékbe is életet lehelni, — mert igy a hogy vannak, alig-alig tekinthetők másnak — mint holt tőkének." S végül „tegyük erőssé a népet s ne hagyjuk magára, mert ez a mi erőnk forrása." Itt kinálkozik működésünknek egyik leghálásabb mezeje!" Igenis, anyagilag kell erőssé tenni népünket, s ha ezt az egyház megengedett módon megte­heti, — tegye is meg. Ma nem elég hogy csak tisztán — bármilyen szép — elméletek szürke ködébe burkolózzunk, rá kell lépnünk az élet szinterére s minden kínálkozó pozíciót el kell foglalnunk, különben az idők hullámai elso­dornak. Szép dolog az, ha az egyház humanitáris intézeteket állit fenn és tart fel, árvaházak, diacon intézetek, szegény ápoldák, kórházak s hasonlók; de nem kevésbbé helyes — sőt szükséges — ha egy gazdát, egy kereskedőt, egy hivatalnokot, mikor megszorul és esetleg sehol másutt gyors ós olcsó segítséget nem kap — felsegítsünk. A városok egymásután állítanak fel városi tőkepénztárakat, — az állam gondoskodik hiva­talosan — kölcsönös folyósitásáról. A tisztvise­lők körében két bank is alakult, a mely hivatva lesz a tisztviselőt nehéz helyzetén át segiteni, a néikül, hogy saját érdekét kockáztatná — s megakadályozni azt, hogy az illető az uzsorások vizein elmerüljön. Egy tevékeny — közgazdasági tevékenysé­get kifejtő testvér irja, hozzám intézett leve" lében: „Nem kell nekünk héber nyelv . . . meg­hibbant német tudósok szó harca, hanem min­denek előtt szociális tevékenység ... A pápisták e téren mennyire túlszárnyalnak minket. Ott minden plébános megyei bizottsági tag, vagy szövetkezeti ügyvezető etc. Nincs is ott baptista se nazarénus. A lelkész rajta tartja a kezét a hivének nem csak a szivén, hanem az eszén s főleg a zsebén." Majd igy folytatja: „csak azt akartam ki­fejteni, hogy én egyházamban nagyobb pásztori munkálkodást fejtek ki a templomon kivül, mint a szószéken. Itt csak beszélek » verba volant; de mint tőkepénztári igazgató, mint szövetkezeti vezető, mint a népkör vezetője, tehetek valamit azon eszmék érdekében, a melyeket népem előtt képviselek. Nem tudom vájjon Istennek tetsző dolgot cselekszem-e ez által ? Népem ragaszko­dása azonban azzal biztat, hogy igen !" Szóval karoljuk fel népünk anyagi helyze­tét minden eszközzel, a mellyel birunk — s ilyen eszköz lehetne a tervbe vett intézet is. A mellett természetesen sőt ezt megelőzőleg — vegyük nagyobb mivelés alá népünk szellemi felvilágosítását, az irodalom terjesztése által. Nem könnyű feladat ez — sőt tekintve híveink három nyelvűségét, a dolog nagy nehéz­ségekbe fog ütközni. De a hívőnek — s tegyük hozzá, a komolyan akarónak nincs lehetetlen dolog. Ily szent célnál nem szabad a nehézségek elől megriadnunk. Csak fogjunk hozzá Istennek szent nevében s ha ily kettős irányban sikerül uj nyomokra lépni s ily módon maradandó nyomokat vésni a jubiláris esztendőben egyházi életünk mezejére — ez lesz a legszebb, mert legmegfelelőbb s az egész egyház felvirágzását célzó — 8 mun­káló jubileumi alkotásunk! Ez a javaslat éppenséggel nem alterálja a közalap gyarapítására vonatkozó javaslatomat — mert ez tulajdonképpen csak kibővítése az én javaslatomnak, a mennyiben ez is anyagi közreműködést ajánl. A mellett tehát, hogy e Homola-féle javaslatot javalom — az én javas­latomat a közalap gyarapitására vonatkozólag mindenben fentartom. Farkas Gejza.

Next

/
Thumbnails
Contents