Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-05-10 / 19. szám

IX. év. Budapest, 1913. április 19. 19. szám. EVAM tÁLLÓ EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai külöemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FÖMUNKATARSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖr\ÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi főgym. igazgató. czeglédi nyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára : Egész évre 12 K Félévre 6 K NegyeÖávre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pá,lyá,zatok ira: Egész oldal . 40 K Állandó hirdetése fe megegy««óa ss«rlnt TARTALOMJEGYZÉK : VEZÉRCIKK. Pünkösdi gondolatok. *) — Nyíltlevél. Alexy Lajos. - Belmissziói közlemény Wallrabenstein Jakab. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Pünkösöi gonöolatok. Megteltek mind Szentlélekkel és kezdtek beszélni más nyelveken, a mint a Szentlélek adta nekik szólniók. Ap. Csel. 2. 4. *) A szentlélek kitöltetésének ünnepén nem a lelkesedés, hanem a nyugtalanság és az aggodalom érzése hatja át lelkünket. A Krisztus egyházának megalapítása ünnepén az egyház fenntartásának komoly kérdései tornyosodnak eiibénk. Az Ur tizenkét egyszerű embert küldött ki az egyház megalapítására és ma hazánkban az evangéliumnak tizenkétszer tízezer hive aggódva és csüggedt lélekkel néz a jövő elé. E szomorú meghanyatlás oka a lelkeknek abban való szegénysége, a miben az alapítók lelke oly nagyon gazdag volt. Azok megteltek mind Szentlélekkel, mi pedig ezt a lelket kezdjük mindjobban nélkülözni. Csak néhány jelenségre kívánnunk rámutatni. Egyházunkban egy egységes közvélemény kialakulására volna szükség, amely közvélemény át volna hatva az egyház építésének szándékával, kötelességének átérzésével. De egy ilyen közvélemény csak akkor alakulhat ki, ha irányitója és táplálója van. S nálunk ez hiányzik. Az erre hivatott tényezők közül egyházi sajtónk fejletlen és széteső. Püspökeink ugy meg vannak terhelve közigazgatási és irodai teendőkkel, hogy lehetetlen az igazán püspökökhöz méltó munkával: az irányítás, ellenőrzés, buzdítás, eszmék termelése és propagálása nagy munkájával foglalkozniok. Közös ügyeink ellátására a két protestáns egyház által alkotott bizottság, sajnos, a politikai alakulások hullámcsapásai szerint jön össze, vagy szünetel, sürget vagy halogat, tervelget vagy temetget a nélkül, hogy irányítani akarna vagy tudna. Lelkészi egyesületeink nem tudnak erőre kapni a testvérek csodálatos és érhetetlen közönye miatt, s a hol működnek is, irányító és lelkesítő hatást kifejteni eszükbe sem jut. Legutóbb még örömmel üdvözöltük a két protestáns egyház püspökeinek első közös tanácskozását, de sem a belmisszió, sem az egyházépítés más parlag mezeire egyetlen jótékony esőcsepp vagy éltető napsugár nem áradt ki ebből sem. Ha az egyházi lapok „Belélet" rovatát figyelemmel kísérjük, vagy közgyűléseink jelentéseit olvassuk, nem látjuk sehol az életet keltő lelkesedésnek lüktetését, az alkotó munkának eredményeit. Sőt sokszor mintha egy-egy hitelszövetkezet jelentését olvasnánk, mindenütt csak a számítás, az anyagi érdek, — aminek már külön sajtóorgánuma is van —emésztik fel az egyház vezetésre hivatott és kötelezett elemeinek különben sem valami gazdag buzgolkodását. A pünkösdi lélek hiánya mindenütt. Azé a léleké, amely alkot, teremt, megtart s fejleszteni képes. Nálunk, köztünk oly kevés a pünkösdi lélek amaz adománya, amely a világ megszokott nyelve helyett „más" nyelveken szólaltatja meg az ajkakat. Testvérek, komoly intéssel fordul mindnyájunkhoz az egyház megalapításának e szent ünnepe. Ébredjünk, mert az alvás a halál ikertestvére. Ébredjünk, mert komoly, gyors és