Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-19 / 16. szám

156 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1813 D. Baltik Frigyes, a dunáninneni egyházkerület érdemes püspöke, a következő theziseket tűzte ki az esperessógi lelkészi értekezletek elé, a honnan e tárgyak javaslattétel szempontjából az egyházkerületi lelkészi értekezlet elé kerülnek : 1. Az ingyenes theol. Otthon helyek szaporitása. 2. Lelkészjelölti theol. seminárium alkotása. 3. Belmissiói munka az egyházközségekben, és a szervezendő egyházmegyei és egyházkerületi belmissiói egyesületekben. 4. Vallásos iratok terjesztése hiveink családjában, főképen a szórványokban. 5. Intenzivebb vallástanitás főkép a szórványokban, egybekötve ifjúsági istentiszteletekkel. 6. Ifjúsági egyletek, egyházi énekkarok, vallásos felolvasások szervezése. 7. Családkönyvek vezetése, vegyes házasságok és itt a gyermekek vallásának, vallásos nevelésének nyilvántartása. A püspök ur az esperesekhez intézett körözvényben megjegyzi, hogy ezen fontos s egyházi életünkben ma a legaktuálisabb thezisek kitűzése által korántsem akar korlátot emelni az egyéni munkakör és a tárgyaknak szabad megválasztása elé, sőt szabadon választhat kiki oly thémát, melyet „szivében és ismereteiben" megtalált, e thézések kitűzése által csak a munkakedvet akarja ébren tartani, csak irányt óhajt adni arra nézve, hogy körülbelül mily tárgyak tartoznak a lelkészi értekezletek munkakörébe, mely tárgyak megbeszélése szükséges az egyházunkban végzendő „mentő" munka szempontjából. A püspöki körözvény kiemeli azt is, hogy nem akadémiai felolvasásokra van szükségünk, bármily alapos és tiszteletreméltó legyen az, egyházunkban — úgymond — ma mentő munkát kell végeznünk és munkakörünktől távolabb eső tárgyakkal való foglalkozás manapság nem nyújt segélyt bajaink közepette. Ezen szempontból a jó pásztor tudja és látja, miképen kell menteni Jézus nyájának jusait. Gy. Főesperesek értekezlete. A bányai egyházkerület kötelékébe tartozó egyházmegyék esperesei ápr. hó 21-én, Budapesten a deáktéri tanácsteremben értekezletet fognak tartani, a melynek tárgyai: az 1848. XX. t.-c, végrehajtása iránt folyamatban lévő tárgyalások céljára szolgáló egyházmegyei összeirási ivek és kimutatások miként leendő kitöltése; a lelkészi korpótlék ; a missziók ; a belmisszió ; az egyházközségek vagyongyűjtése és egyéb napi kérdések. Papi értekezlet. A brassói ev. magyar egyházmegye papsága f. évi április 11-én tartotta meg évnegyedi rendes gyűlését Brassóban, ahol ez alkalomra csaknem minden lelkész megjelent. Bohus Pál kir. tanácsom, főesperes, mint elnök, megnyitója kapcsán egy örvendetes eseményt jelentett be. Moór Gyula kiérdemült főesperes hasonnevű fia, — mint az már a napi lapokból ismeretes — a napokban fog sub auspiciis regis doktoirá fölavattatni. E ritka kitüntetés ényt hint nemcsak a jeles paptarsra és kedves családjára, hanem általában az evang. papságra, különösen pedig a brassói ev. papikarra, — sőt a brassói esperesség evang. közönségére is amely dacára, hogy a többi felekezetekhez képest nagy többséggel bir, ily kitüntetések dolgában mindig a hamupipőke szerepére volt kárhoztatva. Az elnök a paptársak nevében sok szerencsét kivánt az örömben uszó apának es családjának, valamint a szépen kezcíett pályán mind magasabbra emelkedést a jeles ifjúnak. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után és az abban foglalt határozatok végrehajtásanak tárgyalása kapcsán a főesperes jelentette, hogy Feyér Gyula paptárs nyugalomba vonulása folytán megüresedett pürkerczi lelkészi állásra tapasztalt s a terjedő baptizmussal szemben a harcot sikerrel lelvenni képes állandó helyettesnek azonnal való kiküldését kérte a püspök úrtól, aki azonban ily helyettessel ez idő szerint, a mindegyre sajnosán tapasztalható lelkészhiány miatt, nem rendelkezhetvén, utasította a főesperest, hogy a pürkereczi egyház lelki ellátásáról a szomszéd lelkészek utján gondoskodjék, minek folytán a helyettesi teendőkkel Szórády Lajos alesperes-lelkész bizatott meg. Azon ténnyel kapcsolatban, hogy a korpótlékot minden arra jogosult lelkész megkapta, elhatároztatott. hogy az értekezlet az esperesség és kerület utján szorgalmazza az egyetemnél, hogy a Lombos-féle papifizetésrendezési tervezet alapjára helyezkedve, a korpótlék az alapfizetéssel együtt törvényileg mielőbb biztosittassék az állam által. — Megbeszéltettek a közés adóalapi ivekkel, valamint az 1848. XX. t. c. végrehajtás végett folyamatba tett tárgyalások céljaira kivánt kimutatással kapcsolatos teendők, amelyek közül az utóbbi kimutatás elkészitésére nézve Petrovics Pál lelkész lehetőleg való egységes eljárást javasolt és különösen hangsúlyozta egy, a lelkészeket és a lelkészi állásokat országosan érdeklő mozzanatnak, illetve számszerű adatnak, mint „segélyigóny'-nek felvételét is: t. i. a polg. házasság és a polg. anyakönyvezés behozatala folytán immár sok óv óta elmaradt stóla jövedelmeknek, illetve —• veszteségeknek, visszamenőleg is felszámítandó, megfelelő kárpótlása összegét, amely kárpótlást az akkori miniszterek (Wekerle) megígérték. Az egységes eljárásra vonatkozó minta elkészítésével Deák Sándor türkösi és Petrovics Pál hosszufalu-fürészmezei lelkészek bízattak meg. Előterjesztettek a tiszai püspöki körlevelek idei I. füzetének egyes közérdekübb ós közös intézkedést is kívánó pontjai, amelyek közül nevezetesebbek a nagygeresdi egyezség ügye és a papi értekezletekhez intézett püspöki kérdő-pontok (á la Gyurátz" féle) közül pedig 2 kiadatott kidolgozás végett. És pedig ez a kérdés: „Helyes-ó az épitő iratok árusítása istentisztelet végén a templom kapujában ?" — Kiss Béla, a másik kérdés: „mi által végezhetne a Luther-Társaság eredményesebb munkát ós mi által kelthetne maga iránt elevenebb érdeklődést stb.?" — Petrovics Pál lelkészeknek. — Még több apró tárgy megvitatása után az értekezlet véget ért. cs.